Fotó: Brit külügyminisztérium
Elítélték vasárnapi közös közleményükben a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) külügyminiszterei az Ukrajnával szembeni agresszív orosz retorikát és az orosz csapatösszevonást Ukrajna közelében.
2021. december 12., 20:282021. december 12., 20:28
2021. december 12., 21:112021. december 12., 21:11
Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport a soros brit elnökség rendezésében az északnyugat-angliai Liverpoolban tartott kétnapos külügyminiszteri tanácskozást, amelynek fő napirendi pontjai között szerepelt az orosz-ukrán feszültség. Az értekezlet résztvevői vasárnap kora este külön, az általános záró kommünikéről leválasztott közleményt adtak ki az orosz-ukrán feszültségről.
A felhívás hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog szigorúan tiltja a határok erőszakos megváltoztatását. A közlemény leszögezi: Oroszországnak percnyi kétsége sem lehet afelől, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió „masszív következményekkel” járna, és olyan válaszlépéseket eredményezne, amelyek következtében Oroszországnak „súlyos árat” kellene fizetnie egy ilyen akcióért.
A közlemény nem részletezi a lehetséges ellenlépéseket, de Liz Truss, a vendéglátó brit külügyminiszter a kommüniké megjelenése előtti sajtóértekezletén úgy fogalmazott: a liverpooli tanácskozáson a G7-országok külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók „minden lehetséges formájának” alkalmazását napirenden kell tartani. „Oroszország súlyosan megfizetne az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért” – tette hozzá.
A G7-tanácskozás résztvevői méltatták Ukrajna mérsékletet tanúsító magatartását. A liverpooli értekezletről kiadott másik, a világ többi részével foglalkozó közleményben a G7-külügyminiszterek kifejezést adtak aggodalmuknak Kína „erőszakos” gazdaságpolitikája miatt, és megerősítették közös kiállásukat az infrastrukturális és fejlesztési beruházások fenntartható és minőségi finanszírozása mellett. A kommüniké szerint az értekezleten megvitatták az ilyen finanszírozási formák megbízhatóságának és áttekinthetőségének fontosságát is.
Liz Truss brit külügyminiszter a liverpooli G7-értekezlet vasárnapi munkanapján tartott sajtótájékoztatóján külön kitért Kínára, szóban is kifejtve, hogy a G7-csoport aggasztónak tartja Kína „erőszakos gazdaságpolitikáját”, és azt szeretné, ha a világgazdaságban az azonos gondolkodású, szabadságszerető demokráciák által kínált befektetések és kereskedelmi lehetőségek válnának vonzóbbá. Liz Truss a G7-értekezletet felvezető előadásában, amelyet a londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – tartott, elmondta: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelynek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai összterméke (GDP) 10 százalékát.
A brit külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikus országok a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás alternatívájaként világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz. A vasárnap esti G7-záróközlemény elítélte, hogy a fehéroroszországi kormány politikai célokból ösztönzi a szabályozatlan migrációt. A nyugat-balkáni térséggel foglalkozó részben a G7-külügyminiszterek elítélték a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos megosztó és felelőtlen retorikát és cselekedeteket, és közölték: határozottan támogatják az ország területi integritását, szuverenitását és egységét.
Joe Biden időben közeli támadást vár Irán részéről Izrael ellen – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Iszlamista indíttatású terrormerénylet előkészítésének gyanújával tartóztattak le három fiatalkorút a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – közölte pénteken a düsseldorfi főállamügyészség.
A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.
Több mint ezer liter alkoholos italt, valamint cigarettát találtak a pénzügyőrök Nagylaknál egy román furgonban – tájékoztatta Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.
Sulyok Tamás köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett csütörtökön a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – tájékoztatott a Sándor-palota.
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
szóljon hozzá!