Fotó: Brit külügyminisztérium
Elítélték vasárnapi közös közleményükben a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) külügyminiszterei az Ukrajnával szembeni agresszív orosz retorikát és az orosz csapatösszevonást Ukrajna közelében.
2021. december 12., 20:282021. december 12., 20:28
2021. december 12., 21:112021. december 12., 21:11
Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport a soros brit elnökség rendezésében az északnyugat-angliai Liverpoolban tartott kétnapos külügyminiszteri tanácskozást, amelynek fő napirendi pontjai között szerepelt az orosz-ukrán feszültség. Az értekezlet résztvevői vasárnap kora este külön, az általános záró kommünikéről leválasztott közleményt adtak ki az orosz-ukrán feszültségről.
A felhívás hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog szigorúan tiltja a határok erőszakos megváltoztatását. A közlemény leszögezi: Oroszországnak percnyi kétsége sem lehet afelől, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió „masszív következményekkel” járna, és olyan válaszlépéseket eredményezne, amelyek következtében Oroszországnak „súlyos árat” kellene fizetnie egy ilyen akcióért.
A közlemény nem részletezi a lehetséges ellenlépéseket, de Liz Truss, a vendéglátó brit külügyminiszter a kommüniké megjelenése előtti sajtóértekezletén úgy fogalmazott: a liverpooli tanácskozáson a G7-országok külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók „minden lehetséges formájának” alkalmazását napirenden kell tartani. „Oroszország súlyosan megfizetne az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért” – tette hozzá.
A G7-tanácskozás résztvevői méltatták Ukrajna mérsékletet tanúsító magatartását. A liverpooli értekezletről kiadott másik, a világ többi részével foglalkozó közleményben a G7-külügyminiszterek kifejezést adtak aggodalmuknak Kína „erőszakos” gazdaságpolitikája miatt, és megerősítették közös kiállásukat az infrastrukturális és fejlesztési beruházások fenntartható és minőségi finanszírozása mellett. A kommüniké szerint az értekezleten megvitatták az ilyen finanszírozási formák megbízhatóságának és áttekinthetőségének fontosságát is.
Liz Truss brit külügyminiszter a liverpooli G7-értekezlet vasárnapi munkanapján tartott sajtótájékoztatóján külön kitért Kínára, szóban is kifejtve, hogy a G7-csoport aggasztónak tartja Kína „erőszakos gazdaságpolitikáját”, és azt szeretné, ha a világgazdaságban az azonos gondolkodású, szabadságszerető demokráciák által kínált befektetések és kereskedelmi lehetőségek válnának vonzóbbá. Liz Truss a G7-értekezletet felvezető előadásában, amelyet a londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – tartott, elmondta: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelynek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai összterméke (GDP) 10 százalékát.
A brit külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikus országok a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás alternatívájaként világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz. A vasárnap esti G7-záróközlemény elítélte, hogy a fehéroroszországi kormány politikai célokból ösztönzi a szabályozatlan migrációt. A nyugat-balkáni térséggel foglalkozó részben a G7-külügyminiszterek elítélték a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos megosztó és felelőtlen retorikát és cselekedeteket, és közölték: határozottan támogatják az ország területi integritását, szuverenitását és egységét.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki szerdai nyílt levelében Radislav Krstic, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori tábornoka, akit Hágában 35 év börtönre ítéltek a srebrenicai népirtás támogatásáért és segítéséért.
A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól.
Ukrajna külügyminisztériuma cáfolta azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint Kijev tömegpusztító fegyverek kifejlesztését tervezné.
Kiterjesztették Izrael dél-libanoni szárazföldi katonai műveletét – közölte szerdán Jiszráel Kac védelmi miniszter.
A CNN előrejelzése szerint a republikánusok megtartják az ellenőrzést at Egyesült Államok képviselőházában a múlt keddi választás nyomán, ami újabb győzelmet jelent a pártnak, amely 2023 óta rendelkezik többséggel a kamarában.
Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták szerdán az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező rakétavédelmi bázist.
Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament állásfoglalása, amelyben cselekvésre ösztökéli az Európai Bizottságot az Oroszország által „bitorolt” román aranytartalék visszakövetelése ügyében.
Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon.
szóljon hozzá!