Feltétel. Moszkva az Ukrajnába irányuló európai és amerikai fegyverszállítások leállítását követeli
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások feltétele orosz részről az európai és amerikai fegyverszállítások leállítása – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az ABC televízió vasárnapi műsorában.
2025. május 12., 08:322025. május 12., 08:32
A Kreml vezető tisztségviselője az ABC televízió This week című műsorának adott interjúban azt hangoztatta, hogy az orosz álláspont hetek óta változatlan, miközben Ukrajna megpróbál kibújni a tárgyalások alól.
Dmitrij Peszkov kifejtette, hogy az „ukrajnai rendezés nagyon bonyolult dolog”, „tele van olyan apró részletekkel, amelyek mindegyike létfontosságú mind Oroszország, mind Ukrajna jövője szempontjából”.
Az orosz illetékes szerint nem igaz az a feltételezés, hogy az orosz fél nem hajlik a rendezésre, megfogalmazása szerint „Putyin elnök megpróbál minden lehetségest elkövetni a probléma megoldása érdekében, és elérni a rendezést békés és diplomatikus úton, de ha nem sikerül békés és diplomatikus módon a rendezés, akkor folytatnunk kell a katonai műveletet”.
Hangoztatta:
Megerősítette, hogy a rendezés keretében Oroszország nem fogja elfogadni Ukrajna NATO-tagságát, amit azzal indokolt, hogy Oroszország nem engedheti a határához ennyire közel a NATO infrastruktúráját, egyben közölte, hogy az orosz fél nem fogadja el európai békefenntartók jelenlétét.
Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy kész lenne csütörtökön Isztambulban találkozni Vlagyimir Putyinnal. A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajna elnökét, azonnal fogadja el Oroszország tárgyalási ajánlatát.
Okszana Markarova szintén a This week című műsornak adott interjúban ugyanakkor azt hangoztatta, hogy „senki nem akarja jobban a békét, mint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök”, és szavai szerint ennek napja csak az orosz szándékon múlik.
Az ukrán diplomata a béketárgyalások megkezdésével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Ukrajna álláspontja szerint először a tűzszünetnek kell életbe lépnie, és úgy fogalmazott, hogy Donald „Trump (amerikai) elnök elképzelése egy feltétel nélküli tűzszünetről nagyszerű, és azt követően készen állunk egyeztetésre”.
Az ukrajnai fegyverszállítások leállítására vonatkozó orosz igényre vonatkozóan Okszana Markarova úgy fogalmazott, hogy
Donald Trump vasárnap a közösségi oldalán megjelent üzenetében úgy fogalmazott, hogy „potenciálisan egy nagyszerű nap Oroszország és Ukrajna számára”, valamint azt a várakozását hangoztatta, hogy „egy nagy hét kezdődik”. Reményét fejezte ki, hogy a „vérfürdőt” sikerül lezárni, és azt ígérte, hogy mindkét oldallal együttműködik annak érdekében, hogy ezt a célt elérjék.
Szavai szerint
Az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon megjelent másik bejegyzésében méltatta az indiai és pakisztáni kormányt a fegyveres konfliktus rendezése érdekében tett lépésekért.
„Nagyon büszke vagyok az erős és megingathatatlan indiai és pakisztáni vezetésre, hogy megvolt az erejük, bölcsességük és bátorságuk annak megértésére, hogy itt az idő megállítani a jelenlegi erőszakot, amely nagyon sokak halálához vezethetett volna”
– írta a többi között Donald Trump.
Az elnök a Svájcban zajló amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások szombati nyitónapját barátságos és konstruktív hangvételűnek értékelte, amelyen a két fél egy „teljes újrakezdésben” állapodott meg.
Eközben Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója vasárnap a Pervij Kanal tévécsatornának nyilatkozva arról beszélt: az Oroszország által javasolt, Isztambulban megtartandó ukrajnai rendezési tárgyalásokon
Usakov tájékoztatást ígért az orosz küldöttség összetételéről, amint az orosz elnök kiadja az az erre vonatkozó utasítást.
A Kreml a honlapján arról számolt be, hogy vasárnap Vlagyimir Putyin orosz államfő telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és a felek megvitatták Moszkvának a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások felújítására vonatkozó kezdeményezését, amelyek május 15-től indulnának Isztambulban.
A moszkvai tájékoztatás szerint Erdogan feltétlen támogatásáról biztosította az orosz javaslatot, hangsúlyozva, hogy Isztambul kész a tárgyalások helyszínéül szolgálni. Közölte, hogy a török fél minden segítséget megad a tartós béke elérése érdekében folytatandó tárgyalások megszervezéséhez és lebonyolításához.
Az orosz elnök beszámolt a Moszkvában a náci Németország feletti győzelem 80. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségekről és az elmúlt napokban lezajlott magas szintű nemzetközi tárgyalásokról.
A két vezető kölcsönösen kifejezte érdekeltségét a kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolatok további bővítésében, beleértve az energetikai stratégiai közös projektek megvalósítását.
A 2022-es isztambuli tervezet lehet a fegyverszüneti tárgyalások kiindulópontja
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által javasolt béketárgyalások Ukrajnával figyelembe veszik majd a két ország közötti, 2022-ben elvetett megállapodástervezetet és azt a valóságot, hogy Oroszország Ukrajna csaknem egyötöde felett gyakorol ellenőrzést – közölte vasárnap a Kreml.
Napokkal azután, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, Oroszország és Ukrajna Fehéroroszországban kezdett tárgyalásokat, amelyek később Isztambulba költöztek. Az ott elfogadott, a lehetséges rendezés kereteit meghatározó tervezet „isztambuli közlemény” néven vált ismertté.
A tárgyalások májusban megszakadtak, de orosz tisztségviselők régóta azzal érvelnek, hogy az isztambuli kommüniké mentén lehet rendezést elérni. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja szintén a 2022-es tervezetre hivatkozott, mint a jövőbeli béke lehetséges útmutatójára.
A tervezet szerint Ukrajna beleegyezne az állandó semlegességbe, cserébe az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja által nyújtott nemzetközi biztonsági garanciákért: Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok, valamint más nemzetek, köztük Fehéroroszország, Kanada, Németország, Izrael, Lengyelország és Törökország is garantálná a biztonságát.
Ukrajna lényegében ideiglenesen beleegyezett a nem nukleáris semlegességbe és abba, hogy nem lesz tagja a NATO katonai szövetségnek, cserébe egy olyan biztonsági garanciáért, amely Oroszország támadása esetén arra kötelezné az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy közvetlenül harcoljanak Oroszország ellen.
A 2022-es tervezetben a területek kérdése másodlagos volt a biztonsági garanciához képest – amelyet mindkét fél diplomatái a béke előtt álló legnagyobb akadályként tartanak számon.
Ukrajna a megszállás után azt akarta, hogy garantálják a biztonságát, de az Egyesült Államok és szövetségesei óvakodtak attól, hogy belekeveredjenek egy jövőbeli háborúba Oroszországgal.
A 2022-es tervezet értelmében Ukrajna útját megkönnyítenék az esetleges európai uniós tagság felé, Oroszország pedig korlátozásokat akart az ukrán fegyveres erőkre vonatkozóan, valamint olyan törvények hatályon kívül helyezését, amelyeket Moszkva diszkriminatívnak tart az orosz ajkúakkal szemben – írja a Reuters.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Brutálisan megvertek oroszországi hivatalos útja során egy, az Európai Uniót képviselő román diplomatát. Egy női tisztségviselőről van szó – derül ki a der Spiegel című német kiadvány kedden megjelent cik
Több mint nyolcvan magyar és negyven román állampolgárnak sikerült elhagynia kedden Izraelt a hivatalos tájékoztatás szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszakította kanadai látogatását, és kedden visszatért Kijevbe, miközben a G7-tárgyalások még folytak.
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt szeptember 15-ig nem indít járatokat Tel-Avivba és Ammánba a Wizz Air.
Bár a térképre nézve Izrael eltörpül Irán mellett – egy 9,7 milliós ország áll szemben egy mintegy 90 millióssal –, előbbi jelentős hadereje és korszerű fegyverei miatt képes volt látványosan megalázni a perzsa államot.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: nem tűzszünetet akar az Izrael és Irán közötti konfliktusban, hanem annál többet.
Elutasította az olasz legfelsőbb bíróság a szökésben levő Ionel Arsene volt Neamţ megyei tanácselnök kiadatását a román hatóságoknak. Az ítélet jogerős.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!