A szevasztopoli hadikikötő és az ott horgonyzó orosz Fekete-tengeri Flotta létfontosságú eleme Vlagyimir Putyin elnök tágabb katonai geopolitikai ambícióinak, ezért elemzők szerint a flotta bebiztosításának vágya és a kikötő elvesztésétől való félelem az egyik oka annak, hogy Moszkva a teljes Krím félsziget bekebelezésén mesterkedik.
2014. március 10., 16:172014. március 10., 16:17
Geopolitika
Szevasztopol, illetve a Fekete-tengeri Flotta stratégiai fontossága nem új keletű kérdés Moszkva számára: a Földközi-tengerhez való hozzáférés évszázadok óta a modern orosz birodalmi geopolitika egyik legalapvetőbb célja.
Ez robbantotta ki 160 évvel ezelőtt a krími háborút is, amely során a britek, a franciák és a törökök közös erővel mértek vereséget a cári birodalomra, amely arra készült, hogy kiterjessze befolyását a Fekete-tengert a Földközi-tengerrel összekötő két kulcsfontosságú szorosra, a Dardanellákra és a Boszporuszra – és ezzel brit félelmek szerint az európai hatalmi egyensúlyt is veszélybe sodorta.
A flotta fontossága az utóbbi években sem csökkent. Putyin gyakran küldi a Szevasztopolban horgonyzó hadihajókat a Földközi-tenger térségébe, hogy jelezze: Oroszország még mindig világhatalom – mondta Lee Willett, a Jane\'s Navy International című haditengerészeti kiadvány szerkesztője.
A flotta egyes hajói részt vettek a 2008-as orosz–grúz háborúban, szállítottak utánpótlást Bassár el-Aszad szíriai elnök erőinek, de csatlakoztak a Szomália partjainál folyó nemzetközi kalózellenes műveletekhez is. Szevasztopol emellett az orosz olajtankerek számára is fontos kikötő, míg a flotta feladatai között van a Fekete-tenger alá tervezett Déli Áramlat gázvezeték jövőbeli védelme is.
Putyin aggódik
Putyin erőteljes krími fellépését orosz elemzők szerint egyértelműen az motiválta, hogy attól tartott: az új ukrán kormány fel akarja mondani az orosz flotta bérleti szerződését. „Putyinnak minden oka megvolt rá, hogy ettől tartson. Az új ukrán kormány közeledni akar az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ez azt jelentené, hogy a flottának mennie kell” – mondta Fjodor Lukjanov, a Russia in Global Affairs című moszkvai folyóirat szerkesztője, aki szerint Szevasztopol feladása hatalmas geopolitikai veszteség lenne az orosz elnöknek.
Szevasztopol egyetlen fekete-tengeri orosz alternatívája a közeli Novorosszijszk lehetne, de az ottani kikötőt gyakran erős szelek ostromolják, és a rossz időjárás miatt olykor le kell zárni azt. Másrészt egy ottani haditengerészeti támaszpont kialakítása dollármilliárdokat emésztene fel.
Oda a fény
Elemzők szerint az utóbbi években a flotta fénye is megkopott, és hasonló mértékű befektetésre lenne szüksége. Habár jelenleg mintegy 40 orosz hadihajó – köztük két cirkáló, egy romboló, nyolc fregatt és tizenegy korvett, továbbá egy tengeralattjáró – tartozik hozzá, ezek közül vélhetően kevés bevethető. Erre utal, hogy az oroszok szükség esetén mindig ugyanazt a két-három hajót küldik ki a Földközi-tengerre.
Ugyanakkor az orosz flotta még így is sokkal erősebb az ukránnál, a Szovjetunió szétbomlásakor ugyanis 4-1 arányban osztották fel a fekete-tengeri szovjet haditengerészeti kapacitásokat a két utódállam között. Az utóbbi napokban ezt az erőfölényt ki is használták az oroszok, több kikötőt is blokád alá vontak a Krím félszigeten, megakadályozva az ukrán flotta kihajózását.
Szítanak és gerjesztenek?
Emellett egyes ukrán vélemények szerint a flotta, illetve az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Szevasztopolban dolgozó ügynökei a propagandaterjesztésből és a szeparatizmus szításából is kiveszik a részüket, egyebek mellett egy helyi tévéadón és újságon keresztül tüzelik az ukránellenes és oroszbarát hangulatot. Emiatt már Viktor Juscsenko korábbi nyugatbarát elnök is ki akarta tessékelni a flottát Szevasztopolból, arra hivatkozva, hogy az instabilitást okoz az amúgy többségében oroszok lakta területen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
22 óra után nem sokkal fekete füst szállt fel a Vatikánban található Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy az első szavazási forduló során nem választottak új pápát.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
Százharminchárom választó bíboros és több idősebb kardinális jelenlétében kezdődött szerdán délelőtt a Szent Péter bazilikában a római pápa megválasztásáért tartott szentmise.
Amint a romániai települések képviselő-testületei is megszavazzák a román–magyar kistérség alapító okmányait, csak a két ország külügyminisztériumainak jóváhagyása szükséges, hogy a határ menti régió közös fejlesztési szervezete megkezdhesse működését.
Fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mert a csatlakozás a legerősebb biztonsági garancia – jelentette ki Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke Ukrajna további támogatását is hangsúlyozta.
Kiverte a biztosítékot BukarestbenVlagyimir Putyin orosz elnök egyik korábbi nyilatkozatának moszkvai felmelegítése, amelyben arról beszélt, hogy a NATO-rakétatámaszpont miatt Románia hozzájárult a térséget érő biztonsági fenyegetések növeléséhez.
Bár egy pártcsaládba tartoznak, Giorgia Meloni olasz kormányfő nem gratulált nyilvánosan a George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a szélsőjobboldal álalmfőjelöltjének első fordulós győzelme után
Friedrich Merz, Németország új kancellárja egy kedd esti interjúban arra intette az amerikai kormányzatot, hogy „maradjon távol” országa belpolitikájától.
A Hamász egyik magas rangú tisztségviselője kijelentette, hogy a terrorszervezet nem érdekelt a további tárgyalásokban egy új gázai tűzszüneti és túszszabadítási megállapodásról, miközben Izrael folytatja „kiéheztető háborúját”.
Donald Trump amerikai elnök Oroszország ukrajnai invázióját annak tulajdonította, hogy Oroszországot kizárták a Nyolcak csoportjából (G8), amely ma már a Hetek csoportjaként (G7) ismert.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!