Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál

– mondta Dmitrijev.

„Az amerikai cégek készek elfoglalni azokat a réseket, amelyeket az Oroszországi Föderációt elhagyó európai vállalatok hagytak maguk után” – jelentette a TASZSZ.

A két ország tárgyal a közvetlen légi járatok visszaállításáról is.

A további megvitatott témák között szerepelt a ritkaföldfémek terén és az Északi-sarkvidéken való együttműködés – mondta Dmitrijev Washingtonban újságíróknak a Reuters szerint.

Dmitrijev szerepet játszott a Moszkva és Trump közötti háttérdiplomáciában, amikor 2016-ban megválasztották. A tisztviselőt aztán Putyin a külgazdasági kapcsolatokért felelős képviselőjévé nevezte ki, és részt vett a korai amerikai-orosz tárgyalásokon februárban Rijádban.

korábban írtuk

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Kijev már hetek óta azt állítja, hogy készen áll a teljes, 30 napos tűzszünet megkezdésére, összhangban a washingtoni javaslattal, amennyiben Oroszország is elfogadja ugyanezeket a feltételeket.

Oroszország ezt eddig elutasította, és csak részleges tűzszünetbe egyezett bele az energetikai infrastruktúrával és a Fekete-tengerrel kapcsolatban – cserébe a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés helyreállításáért.

„Szaúd-Arábiában, tudják, feltétel nélküli tűzszünetbe egyeztünk bele” – mondta Zelenszkij.

„Oroszország még nem egyezett bele, ezt látjuk. Bár tudjuk, hogy vannak beszélgetések az amerikaiak és az oroszok között erről a témáról. Vannak nem nyilvános beszélgetések” – tette hozzá.

Oroszország jelenleg Ukrajna mintegy 20 százalékát tartja megszállva. Az orosz erők ellenőrzik Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék egyes részeit, és a Krím félsziget 2014-es jogellenes annektálása óta a félszigetet is birtokolják.

Ukrajna soha nem fogja a megszállt területeket orosznak elismerni – mondta Zelenszkij egy csernyihivi vállalkozói csoportnak.

„Ezek ukrán területek... ez számunkra az egyik fő vörös vonal, mindenesetre ez a területek ideiglenes megszállása” – mondta.

„De ha lehetséges olyan kompromisszumot találni, hogy ezeknek a területeknek a visszaadása idővel diplomáciai eszközökkel történjen meg, úgy gondolom, hogy valószínűleg, ami egyes területeket illeti, ez lesz az egyetlen út” – mondta.

Zelenszkij a csernyihivi régióban található Jahidne faluban mondta mindezt, amelynek lakóit a térségben hadműveletet folytató orosz katonák egy hónapig egy szűk pincébe zárva tartották.

„Azért jöttem, hogy támogassam az embereket Jahidnében, és megőrizzük emlékezetünkben azt, ami itt történt az orosz megszállás alatt.

– írta az államfő a Facebook-oldalán.

Zelenszkij kiemelte, hogy a településen már sok mindent újjáépítettek és helyreállítottak. Emellett dolgoznak azon is, hogy emléket állítsanak annak, amin az embereknek át kellett menniük. „Senki közülünk soha nem fogja elfelejteni és megbocsátani Oroszországnak azt, amit tett” – szögezte le az elnök.

Az észak-ukrajnai Jahidnében – mint az ukrán elnök emlékeztetett rá – az orosz erők több mint 350 falubelit, köztük 80 gyereket zártak be hetekre az iskola pincéjébe. Az ukrán hadsereg 2022 márciusának végén foglalta vissza Jahidnét. Az államfő a csernyihivi régió helyi települési vezetőivel folytatott találkozóján leszögezte, hogy

„Ezért semmilyen csökkentés nem jöhet szóba, mindent megteszünk azért, hogy a hadsereg megőrizze jelenlegi létszámát, amely most háromszorosa annak, ami a háború kezdetén volt” – szögezte le.

Szavai szerint az ukrán hadseregnek a háború után is tovább kell növekednie és korszerűsödnie. Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna és európai, valamint amerikai szövetségesei teljes mértékben egységesek a tűzszünet mielőbbi elérése érdekében. Szerinte csak a harcok teljes beszüntetése után lehet diplomáciai párbeszédet kezdeményezni.

– szögezte le.

Az ukrán vezérkar csütörtökön a közösségi oldalain arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadó műveleteket hajtottak végre a donyecki régióban lévő Andrijivka település térségében, amire az ukrán erők válaszcsapást mértek, megsemmisítve az oroszok haditechnikáját és több katonáját. „Az ellenség körülbelül kétszakasznyi katonát és páncélosokat vetett be. Az ukrán csapatok hatékony műveleteinek eredményeként 12 orosz páncélos kapott találatot, ebből hét teljesen megsemmisült. Az orosz megszállók megerősítette személyi veszteségei: 18 fő megsemmisítve, 7 megsebesült” – írta jelentésében a vezérkar.

„Az ukrán hadsereg hangsúlyozza, hogy a védelmi erők szigorúan betartják a partnerekkel kötött megállapodásokat, és nem mértek csapást sem az Oroszországi Föderáció területén, sem az ideiglenesen megszállt ukrán régiókban lévő energetikai létesítményekre.”

„A tüzérségi csapások kizárólag az orosz megszálló hadsereg katonai célpontjaira irányulnak”
– szögezte le a vezérkar, kiemelve, hogy számos esetben viszont dokumentálták az orosz hadsereg tűzszünetsértését. „Március utolsó harmadában az agresszor többször is támadta Ukrajna energetikai létesítményeit a harkivi, poltavai, dnyipropetrovszki és herszoni régióban” – emlékeztetettek.

Szerhij Liszak, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy

A sebesültek közül 11-et ápolnak kórházban. Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos arról számolt be a Telegramon, hogy az oroszok által elhurcolt gyerekek közül újabb kilencet sikerült hazahozni az ideiglenesen megszállt területekről, Oroszországból pedig további kettőt. Dánia kormánya újabb, Ukrajnának szánt segélycsomagot jelentett be csaknem 970 millió dollár értékben – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál a dán védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.

Eközben

A NATO-Ukrajna Tanács tárgyalását megelőző sajtótájékoztatóján Andrij Szibiha hangsúlyozta: csak úgy lehet erre felkészülni, ha a nyomás fokozódik Moszkvára, és Ukrajna megerősödik. Szibiha szerint Ukrajna már bizonyította, hogy készen áll a békére.

– tette hozzá.

A külügyminiszter felhívta a figyelmet: Oroszországnak végre komolyan kellene vennie a béke kérdését, ezért most van itt az idő, hogy a nemzetközi közösség fokozza a nyomást Moszkvára – diplomáciai eszközökkel, de egyúttal elrettentéssel is.

„Bár a média jelenleg főként a globális kereskedelmi feszültségekre koncentrál, nem szabad elfelejteni, hogy Európa szívében egy valódi, teljes körű háború zajlik, és Oroszország továbbra is alapvető fenyegetést jelent a kontinensre” – húzta alá.

Szibiha elmondta, hogy a NATO-Ukrajna Tanács ülésének középpontjában Ukrajna és Európa önálló védelmi képességei állnak.

Ukrajna a költségvetésének 26 százalékát fordítja védelemre, és védelmi ipara évente több millió drónt gyárt, ami jól mutatja elkötelezettségét a biztonság iránt. Az ország már közel 40 százalékban önellátó, és célja ennek tovább növelése – taglalta.

– mutatott rá.

Hozzátette, hogy a találkozón a résztvevők megvitatják, hogyan lehet Oroszországot valódi párbeszédre kényszeríteni, valamint Ukrajna sürgető védelmi szükségleteit, a biztonsági garanciákat és egy hiteles elrettentési csomagot. Az erős és tartós biztonsági garanciák kulcsfontosságúak a békefolyamat sikeréhez, hiszen ezek nélkül fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország újra támad – hangoztatta Andrij Szibiha.

Mindeközben

Közölte, hogy a március 18. óta tartó moratórium alatt több mint 30 orosz létesítményekre mért csapást regisztráltak, amelyek mindennapossá váltak. Ezeket a szóvivő terrortámadásnak minősítette. Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön azt közölte, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán a luhanszki, a kurszki, a belgorodi és a zaporizzsjai régióban intézett drón- és tüzérségi támadást gázipari és villamosenergetikai létesítmények ellen.

„Teljesen nyilvánvaló, hogy ezeknek a támadásoknak nincs katonai jelentőségük. Mint arra az orosz védelmi minisztérium rámutatott, minden létesítményt megbízhatóan védenek, az incidensek következményeit azonnal felszámolják, a lakosságot nem fenyegeti veszély, de ebben van a kijevi rezsim szándéka.

– mondta a tájékoztatón.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem enged a provokációknak, amelyek esetleges következményeiért a felelősséget a kijevi vezetésre és „kezelőire” hárította.

Rámutatott, hogy nyugati fegyverekkel hajtják végre a csapásokat, amelyek intenzitása nem csökken, ami „megerősíti Kijev elkötelezettségének hiányát”

Véleménye szerint az Európában az ukrajnai konfliktus állítólagos rendezése érdekében meghirdetett „koalíciók” hasonlítanak az egészségtelen pszichéjű emberek által a közösségi hálózatokban létrehozott csoportokra.

– mondta az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Zaharova kitért a Marine Le Pen francia ellenzéki politikus elleni ítéletre is.

„Úgy tűnik, mintha az európai uralkodó körök, amelyek az Európai Uniót egy, az Oroszországgal való konfrontációra irányuló katonai blokká akarják átalakítani, fokozott buzgalommal kezdték volna el kitakarítani saját politikai mezejüket” – hangoztatta.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a Le Pen-ügy „csak egy láncszem az elmúlt hónapok politikai üldöztetésének és elnyomásának e hosszú láncolatában”.