– fogalmazott a szakértő. Hozzátette: a CDU választási esélyeit az is csökkentette, hogy Armin Laschet személyében egy kevésbé karizmatikus kancellárjelölttel indult neki a megmérettetésnek, aki ráadásul hibázott a kampányban, amikor a tévékamerák kereszttüzében nevetett az emberi áldozatokkal járó árvízről szóló beszámoló közben.

Kalnoky azt mondta, a migrációs kérdés megítélése nem volt döntő befolyással a mostani választásokra, de a hatalomra jutott hárompárti koalíció radikális módosításokat tervez a bevándorlók ügyében.

Az új szabály különösen annak a közel másfél milliónyi töröknek jelent változást, akik ragaszkodtak török állampolgárságukhoz. Ők most szavazásra is jogosulttá válnak, a korábbi választási magatartás alapján ez a szociáldemokratáknak és a zöldeknek kedvezne. Ráadásul a német állampolgárság megszerzéséhez eddig megkövetelt nyolc év tervezett csökkentése még vonzóbbá teszi Németországot a migránsok számára” – hangsúlyozta az erdélyi gyökerekkel is rendelkező újságíró.  Megjegyezte, a muszlim bevándorlók többsége konzervatív álláspontot képvisel a családról, a gyermekvállalásról, a vallásról, csakhogy azokra szavaznak, akik a számukra kedvező döntéseket ígérik, például az állampolgárság megszerzése ügyében.

Olaf Scholz leendő kancellárról Kalnoky azt mondta, erős, kormányzóképes vezetőként próbál mutatkozni, de nem biztos, hogy valós a kép. „Az eddig valóban kaotikus, a tartományok által különbözőképpen kezelt járványkezelés ügyében egy tábornok által vezetett válságstábot kíván létrehozni, központi irányítást akar” – vázolta az új kancellár járványügyben tervezett lépéseit a médiaiskola vezetője. Emlékeztette ugyanakkor arra is, hogy a hárompárti koalíció az Angela Merkelénél kisebb mozgásteret biztosít neki.

A magyar–német viszony esetében a szakértő a szoros és szerteágazó gazdasági együttműködést emelte ki, illetve azt, hogy a különböző tartományi kormányok kapcsolata kifejezetten jó az Orbán Viktor vezette magyar kabinettel. „2018 óta van egy működőképes magyar–német képlet: azokat a témákat helyezik előtérbe, amelyben jó az együttműködés. A vitatott témákat, így az LMBTQ-kérdést, a jogállamiság vagy a korrupció ügyét brüsszeli szinten kezelik” – fogalmazott Kalnoky, aki szerint eddig is volt példa arra, hogy német politikusok szerepet vállalnak a magyarországi választási kampányban, de a kormányzati szintű beavatkozás valószínűtlen.

Az újságíró úgy véli, nehéz az új berlini külpolitikát megjósolni, hiszen egyelőre csak annyit ismert, hogy egy diplomáciában nem túl járatos szociáldemokrata kancellár mellett a külügyi tárca vezetője is kifejezetten tapasztalatlan lesz. Az új külügyminiszter, a Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock azt nyilatkozta, „feminista külpolitikát” szeretne, a fő hangsúly pedig a klímavédelmen lesz – mondta Boris Kalnoky. Emlékeztetett rá: a hárompárti kormánykoalíció a kormányprogram szerint föderális Európát szeretne.