Szent a béke? Recep Tayyip Erdogan török elnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a vilniusi NATO-csúcson
Fotó: Jens Stoltenberg/Facebook
A török parlament plenáris ülése kedden este jelentős többséggel megszavazta Svédország NATO-csatlakozását.
2024. január 24., 07:292024. január 24., 07:29
A csatlakozási jegyzőkönyvet még Recep Tayyip Erdogan elnöknek is alá kell írnia, illetve a török hivatalos lapban is közzé kell tenni ahhoz, hogy hatályba léphessen.
Az előterjesztést – több mint négyórás vitát követően – 287 képviselő támogatta 55 ellenében és négy tartózkodás mellett, miután a török parlament külügyi bizottsága december végén már rábólintott Svédország NATO-csatlakozására.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint szövetségesei többséggel bírnak a törvényhozásban.
„Egy lépéssel közelebb vagyunk a teljes körű NATO-tagsághoz” – írta az X-en a svéd kormányfő. „Pozitív fejlemény, hogy Törökország Nagy Nemzetgyűlése (Büyük Millet Meclisi) Svédország NATO-csatlakozása mellett szavazott” – tette hozzá.
Ankara a svéd csatlakozás jóváhagyásáért cserébe korábban közölte: határozottabb fellépést vár Stockholmtól a terrorizmus elleni harc területén, elvárja például a Törökország által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását.
Az amerikai kongresszus eddig még nem hagyta jóvá a harci repülőgépek eladását Törökországnak.
Az észak-atlanti szövetség minden tagjának hozzá kell járulnia egy új tagország felvételéhez.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint a svéd külügyminiszter – aki szeptemberben válasz nélkül hagyta magyar kollégája, Szijjártó Péter levelét, amelyet a svéd iskolákban vetített, Magyarországot lejárató videó miatt írt – úgy kommentálta a magyar miniszterelnök levelét, hogy az egy jó hangvételű írás, amelyet meg kell fontolni.
„Most konstruktív párbeszédre törekszünk” – mondta a külügyminiszter. A svéd közmédia kérdésére, hogy ő vagy a miniszterelnök eleget tesz-e a meghívásnak, azt válaszolta kedd délután, hogy ezt még végig kell gondolniuk.
Mint ismeretes, Magyarország problémája az, hogy svéd politikusok számos alkalommal fogalmaztak meg alaptalan vádakat Budapesttel szemben.
Jessika Roswall, a Mérsékelt Párt egykori uniós szóvivője, jelenleg EU-ügyi miniszter pedig ehhez csatlakozva szintén azzal lobbizott Brüsszelben, hogy korlátozza a magyaroknak járó kifizetéseket. Johan Pehrson, aki korábban a Liberális Párt frakcióvezetője volt, most pedig foglalkoztatási miniszter azt emelte ki többször, hogy Magyarország rasszista és idegengyűlölő – emlékeztet a Magyar Nemzet.
„Szintén számítok Magyarországra, hogy minél hamarabb elvégzi a nemzeti ratifikációt” – közölte kedden este a NATO főtitkára.
„A NATO-szövetségesek a vilniusi csúcstalálkozójukon egyetértettek abban, hogy meghívják Svédországot szövetségünkbe, Svédország pedig teljesítette kötelezettségvállalásait. Svédország tagsága erősebbé teszi a NATO-t és biztonságosabbá mindannyiunkat” – tette hozzá.
Legkevesebb négy halálos áldozatot és 18 sebesültet hagyott maga után egy lövöldözés az Egyesült Államok délkeleti részén található, alabamai Birminghamben – közölte vasárnap Truman Fitzgerald rendőrségi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij elnök „győzelmi terve” hivatalos meghívást tartalmaz a NATO-csatlakozásra, valamint a fejlett fegyverek folyamatos szállítására vonatkozó kötelezettségvállalást – jelentette a Bloomberg.
Több mint száz lövedékből álló rakétazáport zúdított éjszaka Izraelre a libanoni síita Hezbollah – jelentette a katonai rádió Izraelben vasárnap reggel.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerint az Európai Uniónak mint politikai és értékközösségnek „fel kell vállalnia” a nemzeti kisebbségek ügyét.
Legalább három ember meghalt és további három megsebesült a dél-ukrajnai Krivij Rih város ellen az éjszaka folyamán Iszkander-M rakétákkal és irányított rakétákkal intézett orosz támadásokban – közölték a helyi hatóságok.
Oroszország nem akar atomháborút, s nem tartja helyénvalónak az arról szóló vitákat, hogy „mikor kell megnyomni a piros gombot” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News Arabia televíziónak adott interjújában.
A hatóságok közötti kommunikációs hiányosságokat állapított meg az amerikai Titkos Szolgálat belső vizsgálata a Donald Trump elleni első merényletkísérlet idején, ami lassította a beavatkozást – erről számolt be a szervezet megbízott igazgatója pénteken.
A libanoni főváros, Bejrút ellen pénteken végrehajtott izraeli légicsapásban meghalt a Hezbollah egyik vezető katonai parancsnoka, Ibrahim Akil.
Az Európai Bizottság 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt javasol Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként.
Rakétacsapást mért Oroszország pénteken a dél-ukrajnai Odesszára, az eddigi adatok szerint négyen sebesültek meg, károk keletkeztek a kikötői infrastruktúrában és kereskedelmi hajóban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!