A vitában a legélesebb hangon a liberálisok, de velük együtt a szociáldemokraták és zöldpártiak is felvetettek olyan kérdéseket, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, a média szabadsága, ez utóbbival összefüggésben a reklámadó ügye, továbbá az egyes civil szervezetekkel szembeni hatósági fellépés.

A néppárti és a konzervatív képviselők – köztük elsőként a néppártiak vezérszónoka, a spanyol Esteban González Pons – jobbára azt emelték ki, hogy a vádak az idei magyarországi választásokon vesztesnek bizonyult baloldal politikai egyoldalúságából fakadnak.

A brit konzervatív Timothy Kirkhope azt hangsúlyozta, hogy egyetlen uniós tagország sem szolgál rá az Európai Parlament kioktatására. A holland liberális Sophie in \'t Veld arról beszélt, hogy nem kizárólag egyes magyar jogszabályokkal van baja, hanem azt látja, hogy az – akár jogszerű – előírások egész rendszere összességében a pluralizmus ellen hat. Szerinte a következő Európai Bizottságnak az eddiginél határozottabban, „kevésbé jogászkodóan” kellene eljárnia.

A radikális baloldali francia Marie-Christine Vergiatnak Balczó András, a Jobbik képviselője azt a kérdést szegezte, miért gondolja, hogy egy demokráciának liberálisnak kell lennie. A vita további részében ezután többször visszatért a liberalizmus, a liberális és az illiberális demokrácia, illetve a keresztény szellemiségű demokrácia és a kereszténydemokrácia fogalmainak eltérő értelmezése.

A KDNP-s Hölvényi György azt kérdezte a holland liberális Judith Sargentinitől, olvasta-e valójában Orbán Viktor kijelentéseit ezzel kapcsolatban. Sargentini azt mondta, tiszteli a kereszténységet, de tisztel más értékeket is. A szintén hollandiai, szociáldemokrata pártállású Kati Piri EP-képviselő Szájer József néppárti frakcióalelnökkel került vitába ebben a kérdésben, amikor úgy foglalt állást, hogy a demokrácia akkor is liberális, ha keresztény.

Tőkés László erdélyi EP-képviselő azt rótta fel, hogy az EP kettős mércét alkalmaz a különböző pártálású magyar kormányokkal szemben. „Fájdalmas és szégyenletes, hogy az Európai Parlament magyar szocialista különítménye éppen nemzeti ünnepünket használja fel arra, hogy újabb támadássorozatot kezdeményezzen saját hazája ellen” – mondta, hozzátéve: a vita kezdeményezői cinkosan hallgattak akkor, amikor 2006-ban, szintén a forradalom évfordulóján, a posztkommunista Gyurcsány-rezsim hatósági erőszakkal oszlatta szét a békés ünneplőket és tüntetőket.