Magyarország: nem kedvelik annyira a románokat, mint amennyire a románok Magyarországot

Magyarország

Bár a magyarországiak szemében javul Románia megítélése, jelenleg is csak a magyarok felének van jó véleménye Romániáról

Fotó: Borbély Fanni

A románok, szlovákok és szerbek is kedvezőbben ítélik meg Magyarországot, mint a magyarok a szomszédos országokat – derült ki a Nézőpont Intézet frissen közzétett kutatásából.

Krónika

2025. január 28., 18:042025. január 28., 18:04

2025. január 28., 18:142025. január 28., 18:14

A Nézőpont Intézet 2025-ös Magyarország-barométeréből – amelyet a ChartaXXI Megbékélési Mozgalom számára készített – többek közt kiderül, hogy mindhárom esetben az elmúlt években a vélemények kiegyenlítődése figyelhető meg, és a magyarok közel fele minden szomszédországot pozitívan ítél meg. Az osztrákok, horvátok és szlovénok azonban kritikusok Magyarországgal szemben, s ennek az ottani belpolitika az oka – derült ki a felmérésből.

Szomszédok a bizonytalan helyzetben

A 2022 óta tartó orosz-ukrán háború bizonytalan politikai és gazdasági környezetet teremtett az Ukrajnával közvetlenül szomszédos térség országai számára, amelyben Magyarország kormánya bátor békemissziót vállalt és minden felet a rengeteg emberáldozattal járó konfliktus mielőbbi lezárására szólított fel. Fontos kérdés magyar nézőpontból, miként változott Magyarország megítélése a nehéz időkben szomszédai körében, illetve, hogy a magyarok véleménye hogyan változott a szomszédos országokról. Ezt járta körül a Nézőpont Intézet által idén kilencedik alkalommal elkészített Magyarország-barométer.

A Magyarország-barométer 2025 elkészítéséhez Magyarországon és hat szomszéd országban végeztek egyenként 1000 fős, országos reprezentatív mintán kérdőíves közvélemény-kutatást 2025 januárjában,

„így mind a hét ország társadalmának véleményéről, az egyes országok kölcsönös megítéléséről megbízható információkkal rendelkezünk” – szerepel az értékelésben.

A magyarok (62 százalék) és szlovákok (65 százalék) hasonlóan magas arányban vélekednek pozitívan egymás országáról. 2023 októbere óta erősíti egymást újra a két ország vezetése stratégiai kérdésekben, mint például az orosz-ukrán háborúban képviselt békepárti álláspont képviselete vagy a szuverenitás védelme az Európai Unió föderalista intézményeivel szemben. 2018 és 2023 között a szlovákoknak egyértelműen jobb véleménye volt Magyarországról, mint a magyaroknak Szlovákiáról, de a Fico-kormány megalakulása után egyértelmű javulás állt be. A 2024-es és a 2025-ös adatok lényegében azt mutatják, hogy mindkét nemzet közel kétharmada pozitívan gondolkodik a másik nemzet országáról – ez a 20. század számos konfliktusa után történelmi sikernek tekinthető.

A magyarok felének (50 százalék) van jó véleménye Romániáról, amely adat második éves folyamatos javulást jelent a keleti szomszéd megítélésében, hiszen korábban csak a magyarok harmada mondta, hogy pozitív a Romániáról alkotott képe.

A románok Magyarországról alkotott véleményében ingadozás látható az elmúlt években. A háború első két évében még látható nagy arányú pozitív megítélés 2024-ben lecsökkent (39 százalék), idén azonban az azt megelőző évinél is magasabb, 61 százalékra emelkedett a Magyarországról jó véleménnyel levők aránya.

A mélypont magyarázható a magyarellenes pártok közel 20 százalékos EP-választási eredményével, a visszaerősödésnek pedig minden bizonnyal lendületet adott Románia schengeni övezethez való csatlakozása, melynek elkötelezettje és szervezője volt a magyar kormány a soros EU-elnöksége alatt.

A magyarok relatív többsége (48 százaléka) jó véleménnyel volt Szerbiáról, mely adat a Románia megítéléséhez hasonló javulást mutat az elmúlt kilenc év során. Korábban csak a magyarok harmada tekintett pozitívan a déli szomszédra. A szerbek véleménye folyamatosan nagy arányban pozitív volt az utóbbi években Magyarországról, melyet megerősít a magyar miniszterelnök és a szerb elnök szövetsége. A két ország együttműködése nélkül kezelhetetlen lett volna a balkáni illegális migrációs nyomás, nem kezdődhetett volna meg a stratégiai jelentőségű Budapest-Belgrád vasútvonal építése, s nem lenne sikeres együttműködés az energiabiztonság terén sem, amelyben a két országon is keresztülvezető Török Áramlat minden korábbinál nagyobb szerepet tölthet be a jövőben.

Kiket kedvelnek a magyarok?

A magyarok háromnegyede (76 százalék) 2025-ben jó véleménnyel volt Horvátországról, míg a horvátok 52 százaléka Magyarországról. A magyarok pozitív Horvátország-képe alighanem apolitikus, inkább az adriai tengerparthoz kapcsolódik, míg a horvátok Magyarország-képe nagyon is politikai természetű.

Horvát nézőpontból beárnyalta a két ország kapcsolatát a 2013 óta húzódó MOL-INA-ügy, melyben a horvátokat egy nemzetközi választott bíróság is komoly büntetésre ítélte.

Ugyanakkor Zoran Milanović személyében olyan elnököt választott újra Horvátország 2025 januárjában, aki hasonló véleményen van megosztó nemzetközi témákban a magyar kormánnyal. Ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást és kritikus az Európai Unió föderalizációval szemben is.

A magyarok többsége (69 százalék) jó véleménnyel volt Szlovéniáról is 2025 elején. A délnyugati szomszéd megítélése sem politikai téma Magyarországon, róla inkább a turizmus kapcsán, s politikamentesen gondolkodnak a magyarok. Ezzel ellentétes a szlovének valósága, körükben ugyanis csak 38 százalék vélekedik pozitívan Magyarországról. Ez a megosztottság nem meglepő, miután a szlovén belpolitikának bőségesen van magyar vonatkozása. A baloldali Golob-kormány legnagyobb ellenfele Janez Janša, aki Orbán Viktor régi szövetségese, és akit, a magyar kormányfővel együtt, támad és démonizál a Szlovéniában többségi balos sajtó és balos politikai elit – szerepel a Nézőpont Intézet értékelésében.

A magyaroknak egyértelműen Ausztriáról van a legjobb véleménye. A magyarok négyötöde (81 százalék) jó véleménnyel volt Ausztriáról 2025-ben, míg az osztrákok körében a korábbi évekhez hasonlóan kisebbségben voltak a Magyarországról pozitív véleményen levők (36 százalék).

A magyarok pozitívabb összképe könnyen magyarázható a nyugati szomszéd, a „sógorok” mintaszerepével és gazdasági utolérésük ambiciózus céljával. Ugyanakkor a két ország közötti viszony javulását vetíti előre, hogy az őszi osztrák választást a Fidesz európai szövetségese, az FPÖ nyerte meg, s reális esélye van, hogy a következő osztrák kancellár a Szabadságpárt elnöke lesz.

Az elemzésben felhasznált adatok a Nézőpont Intézet országonként 1000 fő telefonos vagy személyes megkérdezésével készített közvélemény-kutatási eredményei. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra, a mintavételi hibahatára ± 3,16 százalék. A 2025-es barométer adatfelvételei 2025 januárjában zajlottak.

korábban írtuk

A román külügy szerint magyar diplomata nem ajándékozhat történelmi atlaszt Nagy-Magyarország térképével
A román külügy szerint magyar diplomata nem ajándékozhat történelmi atlaszt Nagy-Magyarország térképével

Nagy-Magyarország térképeit is tartalmazó történelmi atlasz miatt tiltakozik a román külügy, amit Magyarország állandó NATO-nagykövete adott ajándékba a katonai szervezet több tagállama képviselőjének.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 08., csütörtök

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé

Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé
2025. május 08., csütörtök

„Leleplezés”: a Tisza Párt elnöke szerint az Orbán-kormánynak azért kell mennie, mert ütőképes hadsereget akar

Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.

„Leleplezés”: a Tisza Párt elnöke szerint az Orbán-kormánynak azért kell mennie, mert ütőképes hadsereget akar
2025. május 08., csütörtök

Az EP enyhítette a farkasok uniós védelmi státuszát

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.

Az EP enyhítette a farkasok uniós védelmi státuszát
2025. május 08., csütörtök

Itt a vége: Gyurcsány Ferenc visszavonul a közélettől és a házasságából is

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.

Itt a vége: Gyurcsány Ferenc visszavonul a közélettől és a házasságából is
2025. május 08., csütörtök

Vance: Európának jobban ki kell vennie a részét a védelemből, vigyázni kell a demokráciára

Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.

Vance: Európának jobban ki kell vennie a részét a védelemből, vigyázni kell a demokráciára
2025. május 08., csütörtök

Csütörtökön délelőtt sem sikerült pápát választaniuk a bíborosoknak

A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.

Csütörtökön délelőtt sem sikerült pápát választaniuk a bíborosoknak
2025. május 08., csütörtök

Simion népszavazást írna ki az eltörölt második elnökválasztási forduló megtartásáról

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.

Simion népszavazást írna ki az eltörölt második elnökválasztási forduló megtartásáról
2025. május 08., csütörtök

Friedrich Merz: az illegális migráció drasztikus korlátozására van szükség

Európának közösen kell megoldania a migráció ügyét, és jobb európai szabályozásra kell törekedni – jelentette ki Friedrich Merz új német kancellár szerdán Varsóban a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtókonferencián.

Friedrich Merz: az illegális migráció drasztikus korlátozására van szükség
2025. május 08., csütörtök

Gáza háború utáni amerikai irányításáról egyeztetett az Egyesült Államok és Izrael

Az Egyesült Államok és Izrael megvitatta annak lehetőségét, hogy Washington irányítsa a Gázai övezet háború utáni ideiglenes közigazgatását – közölte öt, az ügyet jól ismerő személy a Reut

Gáza háború utáni amerikai irányításáról egyeztetett az Egyesült Államok és Izrael
2025. május 08., csütörtök

Fokozódik a konfliktus, tüzérségi párbajt és légi csatát is vívott egymással az indiai és a pakisztáni hadsereg

India és Pakisztán szerda este tüzérségi párbajt vívott a vitatott kasmíri térségben lévő de facto határon keresztül – közölte az indiai védelmi szóvivő az indiai igazgatású Kasmírban.

Fokozódik a konfliktus, tüzérségi párbajt és légi csatát is vívott egymással az indiai és a pakisztáni hadsereg