Magyarország: nem kedvelik annyira a románokat, mint amennyire a románok Magyarországot

Magyarország

Bár a magyarországiak szemében javul Románia megítélése, jelenleg is csak a magyarok felének van jó véleménye Romániáról

Fotó: Borbély Fanni

A románok, szlovákok és szerbek is kedvezőbben ítélik meg Magyarországot, mint a magyarok a szomszédos országokat – derült ki a Nézőpont Intézet frissen közzétett kutatásából.

Krónika

2025. január 28., 18:042025. január 28., 18:04

2025. január 28., 18:142025. január 28., 18:14

A Nézőpont Intézet 2025-ös Magyarország-barométeréből – amelyet a ChartaXXI Megbékélési Mozgalom számára készített – többek közt kiderül, hogy mindhárom esetben az elmúlt években a vélemények kiegyenlítődése figyelhető meg, és a magyarok közel fele minden szomszédországot pozitívan ítél meg. Az osztrákok, horvátok és szlovénok azonban kritikusok Magyarországgal szemben, s ennek az ottani belpolitika az oka – derült ki a felmérésből.

Szomszédok a bizonytalan helyzetben

A 2022 óta tartó orosz-ukrán háború bizonytalan politikai és gazdasági környezetet teremtett az Ukrajnával közvetlenül szomszédos térség országai számára, amelyben Magyarország kormánya bátor békemissziót vállalt és minden felet a rengeteg emberáldozattal járó konfliktus mielőbbi lezárására szólított fel. Fontos kérdés magyar nézőpontból, miként változott Magyarország megítélése a nehéz időkben szomszédai körében, illetve, hogy a magyarok véleménye hogyan változott a szomszédos országokról. Ezt járta körül a Nézőpont Intézet által idén kilencedik alkalommal elkészített Magyarország-barométer.

A Magyarország-barométer 2025 elkészítéséhez Magyarországon és hat szomszéd országban végeztek egyenként 1000 fős, országos reprezentatív mintán kérdőíves közvélemény-kutatást 2025 januárjában,

„így mind a hét ország társadalmának véleményéről, az egyes országok kölcsönös megítéléséről megbízható információkkal rendelkezünk” – szerepel az értékelésben.

A magyarok (62 százalék) és szlovákok (65 százalék) hasonlóan magas arányban vélekednek pozitívan egymás országáról. 2023 októbere óta erősíti egymást újra a két ország vezetése stratégiai kérdésekben, mint például az orosz-ukrán háborúban képviselt békepárti álláspont képviselete vagy a szuverenitás védelme az Európai Unió föderalista intézményeivel szemben. 2018 és 2023 között a szlovákoknak egyértelműen jobb véleménye volt Magyarországról, mint a magyaroknak Szlovákiáról, de a Fico-kormány megalakulása után egyértelmű javulás állt be. A 2024-es és a 2025-ös adatok lényegében azt mutatják, hogy mindkét nemzet közel kétharmada pozitívan gondolkodik a másik nemzet országáról – ez a 20. század számos konfliktusa után történelmi sikernek tekinthető.

A magyarok felének (50 százalék) van jó véleménye Romániáról, amely adat második éves folyamatos javulást jelent a keleti szomszéd megítélésében, hiszen korábban csak a magyarok harmada mondta, hogy pozitív a Romániáról alkotott képe.

A románok Magyarországról alkotott véleményében ingadozás látható az elmúlt években. A háború első két évében még látható nagy arányú pozitív megítélés 2024-ben lecsökkent (39 százalék), idén azonban az azt megelőző évinél is magasabb, 61 százalékra emelkedett a Magyarországról jó véleménnyel levők aránya.

A mélypont magyarázható a magyarellenes pártok közel 20 százalékos EP-választási eredményével, a visszaerősödésnek pedig minden bizonnyal lendületet adott Románia schengeni övezethez való csatlakozása, melynek elkötelezettje és szervezője volt a magyar kormány a soros EU-elnöksége alatt.

A magyarok relatív többsége (48 százaléka) jó véleménnyel volt Szerbiáról, mely adat a Románia megítéléséhez hasonló javulást mutat az elmúlt kilenc év során. Korábban csak a magyarok harmada tekintett pozitívan a déli szomszédra. A szerbek véleménye folyamatosan nagy arányban pozitív volt az utóbbi években Magyarországról, melyet megerősít a magyar miniszterelnök és a szerb elnök szövetsége. A két ország együttműködése nélkül kezelhetetlen lett volna a balkáni illegális migrációs nyomás, nem kezdődhetett volna meg a stratégiai jelentőségű Budapest-Belgrád vasútvonal építése, s nem lenne sikeres együttműködés az energiabiztonság terén sem, amelyben a két országon is keresztülvezető Török Áramlat minden korábbinál nagyobb szerepet tölthet be a jövőben.

Kiket kedvelnek a magyarok?

A magyarok háromnegyede (76 százalék) 2025-ben jó véleménnyel volt Horvátországról, míg a horvátok 52 százaléka Magyarországról. A magyarok pozitív Horvátország-képe alighanem apolitikus, inkább az adriai tengerparthoz kapcsolódik, míg a horvátok Magyarország-képe nagyon is politikai természetű.

Horvát nézőpontból beárnyalta a két ország kapcsolatát a 2013 óta húzódó MOL-INA-ügy, melyben a horvátokat egy nemzetközi választott bíróság is komoly büntetésre ítélte.

Ugyanakkor Zoran Milanović személyében olyan elnököt választott újra Horvátország 2025 januárjában, aki hasonló véleményen van megosztó nemzetközi témákban a magyar kormánnyal. Ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást és kritikus az Európai Unió föderalizációval szemben is.

A magyarok többsége (69 százalék) jó véleménnyel volt Szlovéniáról is 2025 elején. A délnyugati szomszéd megítélése sem politikai téma Magyarországon, róla inkább a turizmus kapcsán, s politikamentesen gondolkodnak a magyarok. Ezzel ellentétes a szlovének valósága, körükben ugyanis csak 38 százalék vélekedik pozitívan Magyarországról. Ez a megosztottság nem meglepő, miután a szlovén belpolitikának bőségesen van magyar vonatkozása. A baloldali Golob-kormány legnagyobb ellenfele Janez Janša, aki Orbán Viktor régi szövetségese, és akit, a magyar kormányfővel együtt, támad és démonizál a Szlovéniában többségi balos sajtó és balos politikai elit – szerepel a Nézőpont Intézet értékelésében.

A magyaroknak egyértelműen Ausztriáról van a legjobb véleménye. A magyarok négyötöde (81 százalék) jó véleménnyel volt Ausztriáról 2025-ben, míg az osztrákok körében a korábbi évekhez hasonlóan kisebbségben voltak a Magyarországról pozitív véleményen levők (36 százalék).

A magyarok pozitívabb összképe könnyen magyarázható a nyugati szomszéd, a „sógorok” mintaszerepével és gazdasági utolérésük ambiciózus céljával. Ugyanakkor a két ország közötti viszony javulását vetíti előre, hogy az őszi osztrák választást a Fidesz európai szövetségese, az FPÖ nyerte meg, s reális esélye van, hogy a következő osztrák kancellár a Szabadságpárt elnöke lesz.

Az elemzésben felhasznált adatok a Nézőpont Intézet országonként 1000 fő telefonos vagy személyes megkérdezésével készített közvélemény-kutatási eredményei. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra, a mintavételi hibahatára ± 3,16 százalék. A 2025-es barométer adatfelvételei 2025 januárjában zajlottak.

korábban írtuk

A román külügy szerint magyar diplomata nem ajándékozhat történelmi atlaszt Nagy-Magyarország térképével
A román külügy szerint magyar diplomata nem ajándékozhat történelmi atlaszt Nagy-Magyarország térképével

Nagy-Magyarország térképeit is tartalmazó történelmi atlasz miatt tiltakozik a román külügy, amit Magyarország állandó NATO-nagykövete adott ajándékba a katonai szervezet több tagállama képviselőjének.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát

Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát
2025. május 18., vasárnap

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni

Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni
2025. május 18., vasárnap

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen

Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen
2025. május 17., szombat

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt

Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt
2025. május 17., szombat

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról

Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról
2025. május 17., szombat

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma

Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma
2025. május 17., szombat

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek
2025. május 17., szombat

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz

Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz
2025. május 17., szombat

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból

Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak