2010. április 18., 14:042010. április 18., 14:04
Emil Boc vasárnap azt nyilatkozta: a repülési korlátozások nem érvényesek a Románia légterét 8000 méternél magasabban átszelő gépekre. Azt is elmondta a miniszterelnök, hogy a lakosság számára semmilyen különleges ajánlást nem adott ki a kormányzati bizottság, mivel a levegő minőségét nem befolyásolja a vulkáni hamu, amelynek koncentrációja nem lépi túl a megengedett értékeket.
Románia légterét szombaton 18 órakor zárták le, eredetileg vasárnap délig, a korlátozás meghosszabbításáról az időközben az illetékes európai uniós szervektől kapott információk alapján döntött a kormányzat. A múlt hét közepén kitört izlandi vulkánból ugyanis továbbra is hatalmas mennyiségű hamu emelkedik a levegőbe, amely Észak-Európa és Oroszország felé halad, egy része azonban a kontinens egészét beborítja.
Ion Sandu, az Országos Meteorológiai Szolgálat igazgatója elmondta: az előrejelzések szerint csütörtökig minden bizonnyal újabb hamufelhők érkeznek Európa és Románia fölé, csütörtöktől azonban változhat a légmozgás, ami befolyásolhatja a felhő útvonalát.
Az izlandi vulkánkitörés nyomán felszálló hamufelhő egész Európában megbénította a légi közlekedést, mivel a több ezer méteres magasságban szálló porrészecskék tönkretehetik a sugárhajtású repülőgépek turbináit, így az európai államok többsége lezárta légterét. Az Európára boruló hamufelhő miatt szombaton a szokásos 22 ezer légi járat közül mindössze 5 ezer közlekedett. A világ légi forgalmában keletkező kár értéke nagyobb lesz annál is, mint amelyet az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások okoztak – véli a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO).
Európa-szerte utasok százezrei rekedtek a repülőtereken, miután az utasszállítók nem szálltak fel a korlátozások miatt. Az utasok egy része visszaváltja a repülőjegyeket, mások busszal, vonattal, sőt, taxival próbálnak haza- vagy továbbutazni.
Nagy-Britanniában különösen súlyos a helyzet, hiszen a londoni Heathrow a világ legnagyobb forgalmú nemzetközi repülőtere, és a transzatlanti járatok többsége is itt bonyolítja a forgalmat Európa és az észak-amerikai kontinens között. A Nagy-Britanniát Franciaországgal és Belgiummal összekötő Eurostar szuperexpresszekre minden jegy elfogyott a következő napokra. A cég szombaton – pótlólagos szerelvények beállításával – 46 ezer utast szállított; ez nyolcezerrel több az ilyenkor szokásos napi forgalomnál. Mind a vasúti, mind a komptársaságok ugyanakkor közölték, hogy a következő napokra már képtelenek újabb foglalási igényeket elfogadni. Így azok, akiknek nincs érvényes vonat- vagy kompjegyük, jelenleg gyakorlatilag semmilyen közlekedési eszközzel nem tudják elhagyni Nagy-Britanniát a kontinens felé.
Precedens nélküli fennakadásokat okoz a légi közlekedés megbénulása a hivatalos kapcsolatokban is, államfők, miniszterelnökök és más hivatalos vezetők repülőgép helyett gépkocsival kényszerülnek utazni. Az Egyesült Államokból hazatérő Angela Merkel német kancellár gépe például Berlin helyett Lisszabonban szállt le, egy nap után Rómába repült, majd onnan gépkocsival folytatja útját. Emiatt sem ő, sem más hivatalos vezetők – például Barack Obama amerikai elnök –, de a Vatikán képviselője, Angelo Sodano bíboros sem tud elutazni a lengyelországi Krakkóba, a repülőszerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski lengyel államfő temetésére. Traian Băsescu román államfő szombat este Nagyváradig repült, onnan gépkocsin folytatta útját Krakkó felé.
Német holland és francia légitársaságok tesztrepüléseket végeztek szombaton az Európát beborító hamufelhőben, és közlésük szerint az első vizsgálatok alapján a hamu nem okozott kárt gépeikben. A KLM holland társaság bejelentette, hogy ha a további vizsgálatok is sikeresnek mutatják ki a repüléseket, akkor a cég reménykedhet abban, hogy vasárnap vissza tudja hozni Németországból Amszterdamba a légtérzárlat miatt ott rekedt hét gépét, és engedélyt kaphat arra, hogy legalább részlegesen újraindíthatja járatait.
A holland kormány szóvivője elmondta, hogy a tesztrepüléseket ez Európai Unió kérésére végezték el annak érdekében, hogy megtudják: lehetne-e enyhíteni a repülési tilalmon. Voltak próbarepülések Franciaországban és Belgiumban is – tette hozzá.
A német Lufthansa tíz gépet reptetett Münchenből Frankfurtba, főleg alacsony, 3000 méteres magasságon, de kipróbálta a repülést 8000 méteren is – mondta a cég szóvivője. „Minden gépet megvizsgáltunk Frankfurtban, és semmilyen kár nem érte a pilótafülke ablakait vagy a géptörzset, a hajtóműveket” – mondta. A vulkáni hamu csiszoló hatásával képes tönkretenni a gépek kulcsfontosságú aerodinamikai felületeit, és eltömíteni a hajtóműveket, de kárt tud tenni az elektronikában is.
A finn fegyveres erők pénteken közölték, hogy jelentős kárt tett a vulkáni hamu a finn légierő gyakorlatozó gépeiben. Megvizsgálták a még a légtér lezárása előtt, csütörtökön rövid bevetésekre küldött F-18-as harci gépek hajtóműveit, és vulkáni hamut találtak bennük. A hajtóművek belsejéről készült fényképek alapján „megállapították, hogy hamun át történő repülés még rövid távon is megrongálhatja a motort”. A hajtóművekben, ahol a hőmérséklet az ezer Celsius fokot is eléri, „a megolvadó és a szellőzőjáratokat eltömő hamu túlhevülést okoz”. Egyes hajtóműveket ki kellett szerelni javításra – közölték.
Erősödtek vasárnap az izlandi Eyjafjallajökull vulkánból kiinduló rezgések. A hamufelhők délkelet felé, az európai kontinens felé áramlanak, megkímélve a vulkántól északnyugatra fekvő izlandi fővárost, Reykjavíkot és más sűrűbben lakott központokat. Az izlandi meteorológiai intézet szerint a remegések szombat óta erősödnek, a kilövellt hamuoszlop magassága viszont 4-5 kilométerre csökkent a kitörés szerdai kezdetén mért 11 kilométerről. Egy másik izlandi geofizikus, Magnus Tumi Gudmundsson pedig azt panaszolta vasárnap, hogy jobb tudományos eszközökkel jelentősen csökkenteni lehetett volna a vulkánkitörés miatti légügyi káoszt, korlátozva az óvintézkedéseket. „Most nagyon szigorú biztonsági normákat alkalmazunk” – hangsúlyozta, úgy vélve, hogy \"nagy munka szükséges a (hamu terjedését) modellező eszközök javításához”. „Ha jobb adataink vannak, igen jelentősen mérsékelhetjük a korlátozásokat (...) akár a mai lezárások negyedével is” – tette hozzá. |
Franciaország európai uniós szintű egyeztetést akar az európai légtér vizsgálatát célzó tesztrepülésekről. „Tisztázni kell, milyen feltételek esetén lehetséges a tesztrepülések kockázatmentes elvégzése” – hangsúlyozta Jean-Louis Borloo francia környezetvédelmi miniszter a párizsi Le Journal du Dimanche vasárnapi lapnak nyilatkozva. Borloo elmondta, hogy megvizsgálják olyan folyosók kialakításának lehetőségét, ahol a hamufelhő ritka. Franciaország feletti hamufelhő sűrűségét a francia meteorológiai szolgálat együtt vizsgálja a légkörben előforduló vulkáni hamut megfigyelő londoni központtal. Figyelemmel kísérik a szélmozgásokat is, hogy esetleg ideiglenes légifolyosókat nyissanak a repülőtereken veszteglő gépeknek.
Az Air France vasárnapi próbarepülései azt vizsgálták, milyen veszélyeket rejt a vulkánihamu-felhő – a helyzet országonként különböző. A légitársaság közlése szerint a Párizs-Toulouse vonalon végzett vasárnapi próbarepülés gond nélkül lezajlott, ezért a toulouse-i repülőteret megnyitják – egyelőre hétfő délután háromig. Hasonlóképpen a vasárnap délutánig még lezárt bordeaux-i és marseille-i légikikötők is nyitva lesznek hétfő délután háromig. Az Air France bejelentette, hogy amennyiben a meteorológiai körülmények lehetővé teszik, az átmenetileg megnyitott repülőterekről hétfőn hét tengerentúli járatot elindít New York, Dakar, az indiai-óceáni Saint-Denis-de-la-Réunion, Hong Kong, Sao Paulo és Dubai felé.
Az európai légteret ellenőrző brüsszeli Eurocontrol – a dpa-nak adott vasárnapi tájékoztatása szerint – azon dolgozik, hogy a hamufelhő veszélyességének meghatározását a tagállamok mielőbb egységesen végezzék. Ma ugyanis egyes országok engedélyezik a repülést 11 kilométer magasságban, mások nem, noha a vulkánihamu-koncentrációról kiadott figyelmeztetések összehasonlíthatóak.
A két legnagyobb német légitársaság eltúlzottnak nevezte a légtér-zárlatot és emiatt bírálta az illetékes hatóságokat vasárnap. A Lufthansa és az Air Berlin egyaránt azt kifogásolta, hogy a zárlat elrendelése a londoni vulkánihamu-kutató központ által végzett számítógépes szimulációs vizsgálat adatai alapján történt, és felrótta, a német hatóságoknak, hogy nem mérték a levegő vulkánihamu-koncentrációját. A két légitársaság egyidejűleg megerősítette, hogy több repülőgépük, amely előző nap utasok nélkül belföldi ellenőrző repüléseket végzett, semmilyen kárt nem szenvedett.
A légtér-zárlat elrendeléséért felelős német repülésbiztonsági szolgálat visszautasította a légitársaságok vádjait. A szolgálat képviselője azt hangsúlyozta, hogy a döntés a londoni központ Európára kötelező adatain alapult, és a repülési biztonság szem előtt tartását elsődlegesnek nevezte. Ugyancsak visszautasította a vádakat a német meteorológiai szolgálat is, utalva arra: a meglévő lézeres műszer München mellett 3000 és 7000 méter közötti magasságban vulkáni hamut észlelt. Értesülések szerit a német légitársaságok vesztesége már meghaladja az 1 milliárd eurót.
Európai uniós források szerint a „normális” európai légi forgalom fele indulhat meg hétfőn, ha az időjárás-jelentések megerősítik, hogy a légtér tisztulóban van a vulkáni hamutól. Vasárnap az Európai Unió soros spanyol elnöksége nevében Diego López Garrido európai ügyi államtitkár brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a hétfőre tervezett járatok fele felszállhat az előrejelzések szerint. Hasonló értelemben nyilatkozott Siim Kallas, az Európai Bizottság közlekedésért felelős tagja is, aki hozzáfűzte, hogy az európai légtér jelenlegi zárlata „nem tartható fenn”, mindazonáltal a légi forgalom biztonsága nem képezheti alku tárgyát.
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.
Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.
Autóból az utcán tartózkodókra nyitott tüzet egy fegyveres Chicagóban, négyen meghaltak, és 14-en megsebesültek – közölték az amerikai nagyváros hatóságai csütörtökön.
Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapán vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében – közölte az RTBF
A Hamász nyitott a gázai tűzszünetre, de egyelőre nemet mondott az Egyesült Államok által támogatott fegyvernyugvási tervre, mivel a születendő megállapodásnak a háború teljes lezárását kell eredményeznie – közölte az iszlamista fegyveres szervezet.
Ukrajnának sürgősen „minden lehetséges támogatásra” szüksége van Oroszország elleni védekező háborújában – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a Fox News amerikai televíziónak adott nyilatkozatában, egyúttal rugalmasságot kért az Egyesült Államoktól, miután a Pentagon bejelentette, hogy szünetelteti bizonyos feg
A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Izrael elfogadta a hatvan napos gázai tűzszünet véglegesítéséhez szükséges feltételeket – közölte Donald Trump amerikai elnök kedden.