Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Fotó: Mid.ru
NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) elmondott szerdai előadásában.
2022. március 23., 12:022022. március 23., 12:02
2022. március 23., 14:272022. március 23., 14:27
„Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába).
– jelentette ki Lavrov. Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja álláspontját. „Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy őket (Ukrajnát) amerikai kollégáik tartják fogva, akik számára, a politikai elemzőket olvasva, egyszerűen nem előnyös, ha ez a folyamat [a tárgyalások] gyorsan véget ér. Arra számítanak, hogy továbbra is fegyvereket pumpálnak Ukrajnába” – hangoztatta Lavrov. „Úgy tűnik, hogy a lehető leghosszabb ideig akarnak bennünket a hadműveletek állapotában tartani” – tette hozzá.
Megismételte az állítást, miszerint Moszkva olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek megerősítették gyanúját, hogy Kijev a Donyec-medence erőszakos elfoglalására készül. Emlékeztetett rá, hogy több, mint 100 ezer ukrán katonát vontak össze a demarkációs vonalnál, amely mentén felerősödtek a támadások.
Nehezményezte, hogy a Nyugat nem akar emlékezni az orosz „különleges hadművelet” előzményeire, és „kitörli” a történelem számára kellemetlen időszakait. Lavrov a Nyugat végső céljának az egypólusú világ visszaállítását nevezte meg. Mint mondta, a Nyugat most Oroszország feltartóztatásán és önállóságának felszámolásán dolgozik, amiben Ukrajnát „ellen-Oroszországként” eszközként használja, a következő célpont pedig Kína lehet.
– hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a „felvilágosult Nyugat” megkapta a „fogd meg!” parancsot, hogy elnyomjon és elpusztítson mindent, ami orosz. Hozzátette, hogy az oroszellenes lépések „az ítéletet jelentik a nyugati civilizáció fölött”. „Nem tudom, hogyan mosakodnak majd a történelem előtt” – mondta a külügyminiszter az orosz sportolókkal és művészekkel szemben alkalmazott diszkriminatív lépéseket sorolva, amelyek szerinte szintén az egypólusú világrend kialakítását szolgálják.
– nyilatkozott Lavrov. „Rablásnak” nevezte az orosz központi bank eszközeinek befagyasztását. Úgy vélekedett, egyre nehezebb megakadályozni a tömegpusztító fegyverek elterjedését. Hozzátette, hogy tisztázásra szorul a Pentagon érdeklődése a posztszovjet köztársaságokban, különösen Kazahsztánban található volt szovjet biolaboratóriumok iránt.
Rámutatott, hogy a NATO-n kívüli EU-államok évek óta rendelkezésre bocsátják infrastruktúrájukat a szövetség katonai gyakorlataihoz. Kifogásolta, hogy mind az EBESZ-ben, mind az Oroszország-NATO viszonylatban sérül a biztonság oszthatatlanságának egyik kulcseleme, vagyis hogy senki sem erősítheti saját biztonságát mások biztonságának rovására.
Lavrov szerint Európa megbízhatatlan partnernek bizonyult, Oroszország pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és más mechanizmusok segítségével megerősítve, más szemszögből fogja értékelni az európai együttműködési javaslatokat.
Orosz „háborús sikerek”
Az orosz légierő egy nap alatt 97 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, köztük két Tocska-U rakétakilövőállást Kijev közelében – közölte közben Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai hadijelentésében. Beszámolója szerint az orosz haderő kedd este tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisített egy nagy arzenált az ukrajnai Rivne városától északnyugatra, Orzsev községben. Konasenkov azt mondta, hogy orosz Ka-52-es és Mi-28N típusú helikopterek éjszakai bevetésen elpusztították az ukrán fegyveres erők nyolc tankját és öt páncélozott harcjárművét, az orosz légvédelem pedig lelőtt egy Szu-24-est és 16 drónt. A tábornok közölte, hogy a Donyec-medencében a harcok jelenleg Novomihajlivka településért folynak. Összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 184 repülőgépet és helikoptert, 246 drónt és 189 légvédelmi rendszert, 1558 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 156 rakéta-sorozatvetőt, 624 tábori tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1354 speciális katonai járművet veszítettek.
Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
szóljon hozzá!