Fotó: Mid.ru
Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor találkozhat, ha majd közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdéseket illetően – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szerb sajtónak hétfőn Moszkvában. Mint mondta, az elhamarkodott találkozó kontraproduktív lenne.
2022. március 28., 14:112022. március 28., 14:11
Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az orosz–ukrán tárgyalások kedden Isztambulban folytatódnak. Nemcsak látszatmegegyezés kell, mint amilyent Minszkben kötöttek, hanem eredmények kellenek – hangsúlyozta. Hozzátette: Moszkva legfontosabb célja az, hogy abbamaradjon az öldöklés Donbaszban, amiről a nyugati nyilvánosság hallgat, és nem emelt szót akkor, amikor több ezer civil halt meg a bombázások következtében
Szergej Lavrov szerint az ukrán hadseregben szolgáló önkéntesek között sokan nyíltan náci elképzeléseket vallanak, ez pedig az európai értékrend szerint elfogadhatatlan.
Oroszország azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna a NATO meghosszabbított karja legyen, amelyet tele lehet pakolni fegyverekkel. Ahogyan azt sem engedhetjük meg, hogy a Nyugat támogassa azt, hogy Ukrajnában gyökerestől eltüntessenek mindent, ami orosz – hangoztatta Lavrov.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 31-ig várja a kormány, az orosz jegybank és a Gazprom gázvállalat jelentését arról, hogy miként megvalósítható az áttérés a rubelelszámolásra az Oroszországgal szemben barátságtalan országokba irányuló gázszállításban.
Arra is reagált, hogy a nyugati szankciókkal az Európai Unió és az Egyesült Államok szeretné ellehetetleníteni Oroszországot. „Oroszország nincs elvágva a világtól, izolációról csak azok beszélnek, akik belenyugodtak a Nyugat diktatúrájába. Éppen az Egyesült Államok az, aki fél az elszigetelődéstől. Rengeteg ázsiai és latin-amerikai partnerünk van, jók a kapcsolataink a nemzetközi szervezetekkel, és természetesen jó a kapcsolat a stratégiailag legfontosabb régiókkal is, például Kínával. Kínával a történelem során soha ilyen jó még nem volt a viszonyunk, és kiemelkedő együttműködést építünk Indiával és Latin-Amerikával is.
Ha már annyira biztosak a saját értékeikben, akkor fejtsék ki a véleményüket, és hagyják, hogy a többi ország szabadon döntsön, nyomás nélkül” – magyarázta az orosz külügyminiszter. Hozzátette: meg kell nézni, hogyan működik Nyugat-Európa, és hogyan igázta le az Egyesült Államok egész Európát, és akkor látható, hogy nemcsak a NATO-t vezetik, hanem az Európai Uniót arra használják fel, hogy az EU infrastruktúráját használva Washington katonai-politikai érdekeit érvényesítsék.
„A többi civilizáció elnyomása zsákutcába vezet és bukásra van ítélve” – hangsúlyozta Szergej Lavrov. Hozzátette: akkor sem hallották meg Oroszország hangját, amikor Moszkva azt javasolta, hogy tárgyaljanak a biztonsági garanciákról. A szemünkbe hazudtak, amikor azt ígérték, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. Régebben tudni lehetett, hogy meddig tart a NATO védelmi vonala, hiszen a berlini fal és a varsói egyezmény ezt leszögezte, most azt mondják, hogy ez egy globális védelmi szövetség – magyarázta az orosz külügyminiszter.
Továbbra is dörögnek a fegyverek, folytatódtak a légi csapások Ukrajnában. De folytatódnak a béketárgyalások is: hétfőn Törökországban találkozik az orosz és az ukrán delegáció.
Az orosz diplomácia vezetője a szerb újságíróknak arról is beszélt, Moszkva tudja, hogy mekkora nyomást gyakorolnak Szerbiára, látja, hogy az Egyesült Államok igyekszik a Balkánra is rákényszeríteni hatalmi fölényét.
Arról, hogy Szerbia a Kelet és a Nyugat között igyekszik egyensúlyozni, az orosz külügyminiszter úgy reagált, hogy nem szólhat bele Belgrád és a szerb vezetés döntéseibe. „Mi baráti nemzetek vagyunk, összeköt minket a közös történelem, a közös győzelmek a közös ellenség ellen, és látjuk, hogy ezek az érzelmek mennyire gyökeret vertek a szerb nép lelkében és emlékezetében. Soha semmit nem kényszerítünk senkire, mint ahogyan azt a Nyugat gazdasági és más zsarolási módszerekkel teszi. Ez nem tisztességes, így nem lehet viselkedni társaságban sem, sem pedig a nemzetközi színtéren” – húzta alá.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását az ukrajnai Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Joe Biden visszalép az elnökjelöltségtől – az elnök a közösségi médiában közzétett közleményben jelentette be szándékát vasárnap.
Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége, hogy megvédje városait és a frontvonalon harcoló csapatait az orosz lövedékektől és drónoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap.
A brit rendőrség szerint letartóztattak kilenc román férfit a csütörtök esti, zavargásba torkolló leedsi tüntetések után.
Az izraeli légvédelem Nyíl 3 rakétái Jemenből Izrael Vörös-tengeri kikötővárosára, Eilatra irányzott rakétákat fogtak el – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Több mint 50 korábbi magas rangú demokrata tisztségviselő sürgette Joe Bident visszalépésre a Fehér Háznak küldött levélben, szombaton ugyanezt kérte újabb kongresszusi képviselő az elnöktől.
Oroszország két héten belül ötödik dróncsapását indította Kijev ellen, az ukrán légvédelmi rendszerek minden pilóta nélküli légi járművet megsemmisítettek, mielőtt azok elérték volna a fővárost – közölte vasárnap az ukrán hadsereg.
Szigorított biztonsági intézkedések közepette tartotta Donald Trump választási gyűlését szombaton Michigan államban, az elsőt az után, hogy egy héttel korábban merényletkísérletet hajtottak végre ellene.
Intenzív légicsapások érték a jemeni Hudajda kikötővárost – közölték szombaton a jemeni húszi lázadók által ellenőrzött médiumok.
Egy lvivi kórházban belehalt péntek esti fejlövésébe egy oroszellenességéről ismert volt ukrán parlamenti képviselőnő, a parlament (Verhovna Rada) egykori alelnöke.
Több személyt őrizetbe vettek a csütörtök este az angliai Leeds egyik városrészében románok főszereplésével kirobbant utcai zavargások résztvevői közül – számolt be a BBC a rendőrségre hivatkozva pénteken este.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)