Fotó: Gecse Noémi
A hónapok óta alig változó közvélemény-kutatási adatok alapján a Fidesz-KDNP nyerheti a parlamenti választást 2018-ban, de van esély arra, hogy valamelyik ellenzéki tábor megerősödésével fordulat történjen – erről több közvélemény-kutató cég képviselője beszélt csütörtökön Budapesten.
2017. április 06., 22:502017. április 06., 22:50
A Közvéleménykutatók.hu és a Nézőpont Intézet Egy évvel a választás előtt – mit látnak a közvélemény-kutatók? című rendezvényén azt elemezték, milyen stratégiát kellene követniük a kormánypártoknak az újabb győzelemhez, illetve a baloldali és a jobbikos ellenzéknek a fordításhoz.
Ismertették a Közvélemény-kutatók.hu portál legfrissebb kutatási összegzését, amely az Iránytű Intézet, a Nézőpont Intézet, a Publicus Intézet, a Republikon Intézet és a ZRI-Závecz Research márciusi kutatásain alapul.
A Magyar Idők számára készített összegzés szerint ha most tartanának választást, a legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve a Fidesz-KDNP a voksok 49 százalékát kapná (2014-ben 44 százalék volt az eredménye). Az akkori baloldali összefogás pártjai együtt 25 százalékot – az MSZP 16, a DK 6, az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok 1-1 százalékot – érnének el (2014-ben 26 százalékuk volt). A Jobbik a listás szavazatok 17 százalékát szerezné meg, a 2014-es 21 százalékkal szemben. Az LMP egyre több mérésben a parlamenti bejutási küszöb alatt van.
A márciusi mérések átlagolt eredménye alapján a Fidesz-KDNP februárhoz hasonlóan továbbra is 29 százalékon áll a teljes felnőtt népesség körében, így az első negyedév egészében sikerült megőrizniük a kormánypártoknak nagyjából 2,5 millió szimpatizánsukat. A Nézőpont, az Iránytű és a Republikon márciusi adatai alapján a Fidesz 30-32 százalékon áll ezen a bázison. A ZRI-Závecz Research 26, a Publicus Intézet 25 százalékot mért a kormánypártoknak.
Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója felmérésüket ismertetve azt mondta, hogy mintegy 1,5 millióan kötődnek erősen a Fideszhez, 1 millió lehet a szimpatizánsok száma és további 1,5 milliós a párt által „még elérhetők” tábora. Závecz Tibor, a ZRI-Závecz Research ügyvezetője a Jobbik helyzetéről azt mondta, hogy az ellenzéki párt „nem omlott be” ugyan, de hónapok óta erózió, lassú lefelé „araszolás” érzékelhető. Úgy látja, a Jobbik-tábort korábban jellemző eltökéltség lanyhulása is érzékelhető. A pártot érintő változások között említette még, hogy a támogatók korcsoportbeli és iskolázottsági különbségei kiegyenlítettebbekké váltak. A Jobbiknak 650 ezerre tette a megtartható bázisát, 200 ezerre a mozgósíthatók számát, 50 ezerre a más pártoktól átcsábíthatókét és 350 ezerre az elérhető pártonkívüliek számát. Becsléseik szerint ez 13, 16, 18, illetve 25 százalékos eredményt jelentene a választáson.
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a másodlagos pártpreferenciákat ismertetve elmondta, a Fidesztől a Jobbikhoz minden 10. szavazó lenne csak hajlandó átmenni, és nagyjából ugyanennyi lehet az ellenzéki párttól a kormánypárthoz átmenők száma is. Méréseik alapján „nincs arról szó, hogy komoly baloldali tartalékok lennének a Jobbikban\"; mindössze 3 százalék szavazna át. Az MSZP és a DK között „rendkívül magas a potenciális a szavazói átjárás”, 31, illetve 35 százalék.
Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy az MSZP magára találhat Botka László megjelenésével, a mérések szerint 2 ponttal növekedett a párt népszerűsége. Szerinte rejtőzködő szavazók jelenleg inkább a baloldalon vannak, miután a baloldal egyfajta kommunikációs karanténba került, ahol nehezebb a választónak vállalnia pártszimpátiáját. Elmondta, a választók egyik fele a kormány maradását szeretné, a másik fele pedig azt, hogy más vegye át a kormányzást. A pártvezetők közül Orbán Viktornak (Fidesz) 44, Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelöltnek 42, Vona Gábornak (Jobbik) 33, Gyurcsány Ferencnek (DK) 21 százalékos a népszerűsége.
Pillók Péter, a Századvég Alapítvány vezető kutatója szerint stabilitás figyelhető meg a szavazótáboroknál. Legutóbbi mérésük szerint a Fidesz 33, az MSZP 11, a Jobbik 10, a DK 5, az LMP 4 százalékon áll a teljes népesség körében. A kerekasztal-beszélgetésen Nagy Dániel azt mondta, a Fidesznek a választási győzelméhez elsősorban arra kell koncentrálnia, hogy megőrizze, aktivizálja a táborát.
Závecz Tibor szerint nagy kérdés az, hogy ezzel szemben felépül-e egy olyan „potens alternatíva\" a baloldalon vagy a Jobbik formájában, amely a Fideszhez hasonlóan ugyancsak 2–2,5 millió szavazót tud egy táborba gyűjteni. A Jobbiknál most nem látja, hogy 2 millió fölé tudná emelni a támogatottságát. A baloldalnál ennek az elvi lehetősége megvan ugyan, de ha továbbra is a szervezeti-szerkezeti együttműködéssel lesznek elfoglalva, és azt a képet sugározzák magukról, hogy nem tartanak össze, akkor ennek az esélye csökken.
Pillók Péter szerint a Fidesz most azon a szinten áll, mint amikor 2014-ben megnyerte a választást. Ha a kormányzó párt beindítja a „rezsicsökkentés-2” programját, akkor elképzelhető, hogy még tovább növelheti a szavazói táborát – tette hozzá. Nagy Dániel szerint ha Botka László továbbviszi az alsóbb társadalmi rétegekhez szóló, „fizessenek a gazdagok\" üzenetét, akkor ez népszerűség-növekedést hozhat neki, másrészt azonban a „belpesti értelmiségtől” eltávolodhat, ami további aggályokat vethet fel az összefogásban. Pulai András kifejtette: a Jobbik esetleges erősödése, például a mostani plakátkampány hatására, még a baloldalt is segítheti, mert nem az MSZP-től visz el szavazókat.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.