KMAT: autonómiapolitikává kell szélesíteni a kisebbségpolitikát

Kedvező fejlemény viszont, hogy az európai parlament új elnöke, Antonio Tajani egy kisebbségekkel foglalkozó tanácsadót nevezett ki, akivel a határon túli magyar képviselőknek már alkalmuk nyílt találkozni.

„A hagyományos kisebbségpolitikát ki kell szélesíteni az autonómiapolitika irányába" – idézte Tőkés sajtóirodája az EP-képviselőt. A párbeszéd és az összefogás fontosságát hangsúlyozva ugyanakkor hozzátette: az autonómia ügyében csakis akkor lehet előrelépni, ha a magyar szervezetek határozottan felvállalják annak képviseletét, és ha az önrendelkezés lesz politikájuk „közös nevezője".

Zárónyilatkozatában a KMAT egyhangúlag megállapítja, hogy

Teljes körű, azaz a személyi elvű, kulturális és területi autonómia, illetve ezek kombinációja. A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács kijelenti, hogy az autonómia különböző formáinak megvalósítása érdekében minden elképzelhető törvényes eszközt igénybe vesz.

A kihelyezett ülés első részében áttekintették az általuk képviselt közösségek helyzetét, majd arról egyeztettek, hogy az európai parlamentben jelen lévő, a határon túli közösségek érdekeiért küzdő képviselők miként tudják képviselni az autonómia ügyét az őshonos nemzeti közösségek gondjai iránt érzéketlen uniós intézményrendszerben. Bocskor Andrea kárpátaljai képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az ottani magyarok az orosz helyzet foglyai, ugyanis az ukrán politika az autonómia puszta említését sem tűri, a hatóságok pedig kifejezetten ellenségesen viszonyulnak mind a kettős állampolgárság iránt, mind az autonómiát képviselő politikusokkal szemben.

Deli Andor vajdasági képviselő azt hangsúlyozta, hogy

Csáky Pál felvidéki képviselő viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a petíciós bizottság konkrét esetekben nyomásgyakorló vagy éppenséggel helyzetmegoldó eszköze lehet ügyeinknek. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő pedig a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés fontosságára hívta fel a figyelmet a közelgő aláírásgyűjtés vonatkozásában.

Az ülésre vendégként meghívást kapott Herbert Dorfmann néppárti EP-képviselő is, aki az 1972-től autonóm státussal rendelkező észak-olaszországi tartományt, Dél-Tirolt képviseli az Európai Parlamentben. Beszámolójában a dinamikusan fejlődő Dél-Tirolt mutatta be, kiemelve, az egyre több országos feladatkört ellátó autonóm régiónak immár nagyon erős gazdasági önállósága van,

Kérdésre válaszolva a képviselő azt mondta, hogy az uniós tagság nem oldotta meg az évtizedes kisebbségi gondokat, éppen ezért a csatlakozás előtt álló államok esetében a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását hangsúlyosabban kell követelni.