Klaus Iohannis az acheni fórumon
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannist bevallása szerint „idegesítik” a magyarországi hivatalosságok Trianonról szóló kijelentései, ugyanakkor a román államfő szerint Erdélyt „nem ellopták” a románok, hanem önrendelkezésük révén egyesült Romániával.
2021. október 03., 14:402021. október 03., 14:40
2021. október 03., 16:172021. október 03., 16:17
Iohannis minderről azon az Aachenben rendezett fórumon beszélt, amelyet követően ünnepélyes ceremónián átnyújtották neki a Nemzetközi Károly-díjat a hétvégén. Az Agerpres állami hírügynökség beszámolója szerint az eszmecserén a hallgatóság soraiból megkérdezték a román államelnököt, mi a véleménye „arról a szomszédról, akinek időnként Európa-ellenes megnyilvánulásai vannak, és amelyik megkérdőjelezi a trianoni határokat”. Bár nem nevezték meg, a kérdés nyilvánvalóan Magyarországra utalt.
„Pontosan tudom, hogy a mi szomszédunkról van szó. Én vagyok az államfő, Erdélyből származom, mi népszavazáson döntöttünk arról, hogy Romániához szeretnénk csatlakozni. Nem loptunk senkitől semmit, az önrendelkezésünkhöz fűződő jogunkról volt szó, Erdély így lett Románia része. Visszamenőleg senki nem akarja megkérdőjelezni ezeket a történelmi folyamatokat. Lehet, hogy néhány populista ezt teszi, de populisták léteznek Európában, és csak az eredmények felmutatásával lehet őket legyőzni” – jelentette ki Klaus Iohannis a megbeszélésen.
A román államfő ahhoz hasonlította a helyzetet, mint amikor egy családi összejövetelen egy második, harmadik fokú unokatestvér „ötpercenként belelép az agyagedénybe”. „Persze nem dobjuk ki, mert rokon, megpróbáljuk nevelni, megnyugtatni, integrálni, ez a recept. Én nem támogatom az eltávolítást, a szervezetből való kizárást, az ilyen büntetések nem hozzák meg a várt eredményt. Ezeknek az embereknek roppant egyértelműen meg kell mondanunk, melyek az elvárások, és folytatnunk kell a folyamatot” – tette hozzá Iohannis, hasonlatával és hosszú eszmefuttatásával valószínűleg Magyarországnak az Európai Unióból való esetleges kizárására utalva.
A román államfőnek „az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért” nyújtották át szombaton a Nemzetközi Károly-díjat
Fotó: Presidency.ro
Iohannist egyébként Áder János köztársasági elnöknek a Krími Platform elnevezésű, augusztusban tartott rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten elhangzott beszédére reagáltatták, amelyben párhuzamot vont a Trianon traumája és a Krím annektálása között. Az államfő rámutatott: a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért pontosan tudják, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója. Az államfő hangsúlyozta, Magyarország a „rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkori elnöke például úgy vélekedett: „a harcias beszédnek semmi köze a történelmi valósághoz és Romániának egy ilyen sértést normális körülmények között nem kell válasz nélkül hagynia”. Reagáltatták újságírók a Kijevben elhangzottakra a csúcsértekezleten szintén résztvevő Florin Cîţu kormányfőt is, aki azonban érdemben nem kommentálta Áder szavait, és csak annyit mondott: „ezeket a dolgokat itt, Bukarestben vitatjuk meg”.
Kalus Iohannisnak egyébként tavaly ítélték oda a Nemzetközi Károly-díjat, amelynek átadását a koronavírus-járvány miatt erre az évre halasztották. Az indoklás szerint a román államfő „az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért, valamint a Kelet és Nyugat közti hídverő szerepéért részesült a megtiszteltetésben”. A díjat odaítélő szervezet szerint Iohannis „nagy erővel és komoly sikerrel vezette Romániát egy Európa-párti, jogállami politika felé”.
Elítélte Ludovic Orban, a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke Áder Jánost amiatt, hogy párhuzamot vont Trianon, valamint a Krím-félsziget annektálása között. A magyar államfőt hevesen támadják ellenzéki szociáldemokrata politikusok is.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
Újabb kormányellenes tüntetést szervezett szombaton Budapesten Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje.
Nem adja ki Franciaország Romániának a korrupció miatt elítélt Pál herceget: a francia igazságszolgáltatás jogerősen elutasította a szökevény kiadatását – erősítette meg Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
Egy oroszországi olajvezeték felrobbantását jelentette be az ukrán katonai hírszerzés szombaton hivatalos honlapján.
Pénteken találták meg annak a harmadik építőmunkásnak a holttestét, aki a múlt heti balesetben vesztette életét – közölték a hatóságok.
A Moldovai Köztársasághoz tartozó autonóm régió, Gagauzia kikiáltja a függetlenségét, ha Moldova a Romániával való egyesülés mellett dönt – figyelmeztette a moldovai hatóságokat a terület vezetője, Evgeniya Guţul.
Hat ember meghalt, tíz másik pedig megsebesült, miután az orosz erők szombaton a kora reggeli órákban támadást indítottak a Harkivi terület ellen – közölte Ihor Tyerehov, Harkiv város polgármestere a Telegramon.
Az izraeli hadsereg (IDF) elbocsátott két magas rangú tisztet, és megrovásban részesítette egy vezető parancsnokát, miközben elismerte, hogy a Gázai övezetben egy segélykonvojt ért dróncsapás során számos hibát követett el.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
szóljon hozzá!