Ludovic Orban PNL-elnök „harciasnak” nevezte a magyar államfő kijelentését
Fotó: Ludovic Orban/Facebook
Elítélte Ludovic Orban, a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke Áder Jánost amiatt, hogy párhuzamot vont Trianon, valamint a Krím-félsziget annektálása között. A magyar államfőt hevesen támadják ellenzéki szociáldemokrata politikusok is.
2021. augusztus 24., 21:142021. augusztus 24., 21:14
2021. augusztus 25., 00:292021. augusztus 25., 00:29
A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő Orban a hárompárti jobbközép koalíció vezetőinek kedd esti egyeztetését követően, újságírói kérdésre válaszolva bírálta a magyar államfő kijelentését. Az apja révén magyar származású román politikus „harciasnak” és sértőnek nevezte Áder János kijelentését, szerinte ugyanis „semmi köze a történelmi valósághoz” egy lapon emlegetni Erdély és a Krím elcsatolását.
A koalíció vezető erejének számító PNL elnöke helytelenítette azt is, hogy Magyarország köztársasági elnöke a két történés között egy nemzetközi konferencián vont párhuzamot, amelyen részt vett Florin Cîţu román kormányfő is. Orban hozzátette, „normális körülmények között egy ilyen nyilatkozat nem maradhat válasz nélkül a bukaresti hatóságok részéről”. Reagáltatták újságírók a Kijevben elhangzottakra Florin Cîţut is, aki azonban annyit mondott: „ezeket a dolgokat itt, Bukarestben vitatjuk meg”. A miniszterelnök – aki Orbannal együtt pályázik a PNL elnöki tisztségére az alakulat szeptemberi tisztújító kongresszusán, a kampány során pedig súlyos konfliktusba keveredtek – egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az ukrán fővárosban rendezett nemzetközi csúcsértekezletre egyértelmű szabályok vonatkoztak, ő pedig ottani megbeszélései során az Ukrajnában élő román kisebbség jogainak tiszteletben tartására szólította a kijevi kormányt.
Áder János hétfőn Kijevben, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten mondott beszédében beszélt arról, hogy a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, „ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója. A köztársasági elnök kijelentette: a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen akkor nehéz helyzetbe került állam határait. „Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást” – idézte Áder János szavait az MTI. A konferencián 46 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselője vett részt, köztük 14 állam- és kormányfő, valamint az Európai Tanács elnöke.
Miközben kormánypárti román politikusok közül eddig egyedül Ludovic Orban reagált Áder János kijelentésére, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai közül többen is nekimentek a magyar államfőnek. Marcel Ciolacu PSD-elnök közösségi oldalán posztolt bejegyzésében elfogadhatatlannak nevezte, hogy Klaus Iohannis román elnök és Florin Cîţu miniszterelnök „nem mondott semmit a Krím elcsatolását Erdély Magyarország által történt elvesztéséhez hasonlító totálisan elszállt kijelentésre”.
„Nincs itt semmiféle összehasonlítanivaló! A Krím-félsziget erőszakos elcsatolását nem ismeri el hivatalosan egyetlen demokratikus ország sem. Ellenben Erdély egyesülése Romániával a románok egyöntetű akaratának eredménye, amit az 1918. december 1-jei, gyulaferhérvári nagy nemzetgyűlés határozatban rögzített, és amit elismernek nemzetközi szerződések, az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés is” – olvasható Ciolacu bejegyzésében, amely szerint „Romániának nincs miniszterelnöke, nincs államfője, nincsenek államférfijai, akik állást foglalnának, amikor az országukat a legmagasabb szinten alázzák meg”. Az ellenzéki pártelnök emlékeztetett arra is, hogy Klaus Iohannis tavaly áprilisban megvádolta a PSD-t, miszerint kiárusítja Erdélyt a magyaroknak. „Az államfő viszont ma hallgat Magyarország eme támadása közepette, ami felér nemzetárulással. És mivel a történelem nem feled és nem bocsát meg, annyit mondok az elnöknek: Jo napot kivanok, Iohannis” – közölte Marcel Ciolacu.
Áder János köztársasági elnök (középen) a kijevi csúcsértekezleten, bal szélen Florin Cîțu román miniszterelnök
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Facebook-bejegyzésben kifejtette: megengedhetetlennek és szégyenteljesnek tartja, hogy a román miniszterelnök, a külügyminiszter és Klaus Iohannis államfő sem reagált Áder János beszédére. „Hivatalos román reakció hiányában a diplomáciai világban gyökeret ver az a hamis nézet, hogy Magyarországtól igazságtalanul vették el Erdélyt. Románia kormányfőjének hallgatása hazaárulással ér fel” – írta a PSD politikusa. Buicu szerint Florin Cîţunak emlékeztetnie kellett volna a kijevi fórum résztvevőit arra a „történelmi igazságra, hogy Erdély 1918-as egyesülése Romániával a románok egységes akarata révén valósult meg, amit az 1918. december elsejei gyulafehérvári határozat rögzített”, majd a trianoni szerződés szentesített. A politikus leszögezte: az 1918-as egyesülés semmiképp nem hasonlítható össze Krím Oroszország általi erőszakos annektálásával, amelyet „egyetlen demokratikus ország sem ismer el”.
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
1 hozzászólás