A közel-keleti feszültség növekedése miatt Románia kivonja Irakból a jelenleg ott tevékenykedő román katonákat – jelentette be szerdán a bukaresti védelmi minisztérium.
2020. január 07., 17:042020. január 07., 17:04
A döntés nem érint nagy számú egyenruhást: jelenleg összesen 14 román katona vesz részt tanácsadóként az iraki hadsereg kiképzésében.
A döntést annak nyomán hozták meg, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tanácsának nagykövetei hétfőn úgy határoztak: felfüggesztik az iraki hadsereg egységeinek kiképzését.
Eközben Mark Esper amerikai védelmi miniszter újságíróknak cáfolta hétfőn, hogy az amerikai katonák Irakból való kivonására készülnének. A miniszter leszögezte: nem kezdődött meg a katonák kivonása Irakból, s az amerikai kormányzat nem hozott döntést csapatkivonásról.
A bagdadi parlament vasárnap határozatot fogadott el arról, hogy valamennyi külföldi katonának távoznia kell az országból. A nem kötelező erejű döntés azt követően született, hogy az iraki politikusokat, köztük Ádil Abdel Mahdi ügyvezető kormányfőt is felháborította az Egyesült Államok péntekre virradóra Bagdadban végrehajtott dróntámadása, amelyben megölték Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek a vezetőjét. Mark Esper nyilatkozatának előzménye az az amerikai sajtóban is nyilvánosságra került levél volt, amelyet William H. Seely tengerészgyalogos tábornok az iraki kormányzatnak címzett hétfőn, s amelyben arról írt: „tiszteletben tartjuk szuverén döntésüket, amelynek értelmében elrendelték távozásunkat”.
Az amerikai védelmi miniszter kijelentette: a levél tartalma nem tükrözi az amerikai kormány álláspontját. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Seely tábornok levele csupán piszkozat volt, amelyet az iraki katonai tisztségviselőknek küldtek el egyeztetésre. Eközben szerdán Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka Kermánban, az amerikai dróntámadásban meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok temetésén mondott gyászbeszédében bosszúval fenyegette az Egyesült Államokat.
– jelentette ki Szalami, akinek a szavaira a tömeg egyebek közt a „Halál Izraelre!” és „Halál Amerikára!” jelszavakat skandálta. A temetésen egyébként mintegy 35 embert taposott halálra a tömeg. Szintén szerdán az iráni parlament törvényben minősítette terroristának az amerikai fegyveres erőket.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!