Kísértetházak, migránstüzek, drótkerítés a román–magyar–szerb hármashatár szerb oldalán

Kísértetházak, migránstüzek, drótkerítés a román–magyar–szerb hármashatár szerb oldalán

Jöttek, mennének. Szerbiában mintegy 10 ezer migráns tartózkodik

Fotó: Ábrám Zoltán

Már vegyesbolt sem áll a lakosok rendelkezésére a szebb időket is megélt egykori Árpád-kori településen, a néhány tucatnyi magyarnak otthont adó határ menti szerbiai Rábén, ahol legfeljebb boltmúzeum szolgálhatná ki az itt tartózkodó-áthaladó megannyi migránst.

Ábrám Zoltán

2022. augusztus 21., 08:572022. augusztus 21., 08:57

Rábé, Magyarmajdány, Oroszlámos – számunkra többnyire ismeretlen nevű falvak a román–magyar–szerb hármashatár szerb oldalán. Szebb időket megélt, a titói Jugoszláviában lakóinak magas életszínvonalat biztosító, a félszocializmus máig fellelhető ideológiáján túl gazdasági szempontból félkapitalizmusi jólétet nyújtó „maradványfalvak”.

Hosszú évtizedekkel ezelőtt még szerencséseknek mondhatták magukat, és abban a hitben éltek, hogy a határfelosztás – eltekintve a megélt kisebbségi sors­tól – mégiscsak kedvezett nekik.

Mára fokozatosan elnéptelenedő, pusztuló falvak, amit csak tetéz az itt tartózkodó, várakozó, éldegélő, tengő-lengő migránsokkal való együttélés tudata és valósága.

Kiugró életszínvonalra pusztító háború

Szeged–Szőreg–Kübekháza oldalról közelítem meg a határt. Kübekházán a központi parkban sétálva megtekintem a ’48-as forradalom százéves évfordulóján a falu népe által felállított Petőfi-szobrot, körbejárom a római katolikus templomot, és megszemlélem a főút mentén katonásan sorakozó lámpatestekhez magyar és német nyelven odaerősített feliratokat, miszerint „Kübekháza szebb lesz, mint valaha”.

Valóban, amint a faluszéli tábláról kiderül, a település 2018-ban elnyerte az év települése címet. Isten hozott! Grüβ Gott! Welcome! – három nyelven szólítja meg a felirat az arra látogatót, a többnyire más országba igyekvő utast. És bár leginkább tranzittelepülésről van szó, mégis jólesik a megszólítás az egyik faluszéli faépítmény oldalán, miszerint „Kübekházára érkeztél. Jól tetted, hogy eljöttél!”

Harmincegy esztendeje jártam legelőször Magyarkanizsán. Akkor kiugró életszínvonalbeli különbséget tapasztalhattam, és úgy tűnt, hogy évtizedekre lemaradtunk a szabad munkavállalásnak köszönhetően német márkákkal gazdagodó helybeliektől.

Csakhogy jött egy fájdalmas és értelmetlen háború, aminek a gazdasági következményei oda juttatták a délvidéki, bánsági és bácskai magyarokat (és nem magyarokat), hogy többségüknek a pénzkeresete, életszínvonala mára elmarad a romániaitól. Nincs pénz újravakolni az épületeket, megint lefesteni a kerítéseket, avagy a rozsdásodó vascsöveket. Nagyobb a kopottság, a szürkeség, ráadásul a munkáskezek hiánya, és a megcsappant hozzáállás miatt több a gaz, az aszály következtében pedig a kiperzselt növényzet.

Most kivételesen a vendégszeretetéről – legalábbis írásban – jeleskedő Kübekháza után lépem át a magyar–szerb határt Rábé falu irányában. A hármashatárhoz érek, az Óbéba–Rábé–Kübekháza által bezárt háromszög súlypontjához. Ha nem venném be a kanyart, Óbéba felé tartanék egy mezei úton, de ott nincs átkelő, csak a templom tornya ágaskodik két kilométernyi távolságban.

Egy évszázada úgy döntöttek a hatalmasok, hogy a valamikor Csanád nemzetségéhez, Torontál vármegyéhez tartozó, egymástól néhány kilométerre fekvő három falut három országba sorolják: Kübekháza Magyarország, Óbéba Románia, míg Rábé Szerbia része lett. Amikor a határátkelőhöz érek, reggel kilenc óra előtt egyetlen személygépkocsi várja, hogy felemeljék előtte a szabad utat jelző sorompót. Pár perc múlva én is beléphetek a Szerb Köztársaság, Vajdaság Autonóm Tartomány, Törökkanizsa község területére.

Amint elhagyom a szerb határrendészet bódéját, bal kéz felől a hármashatárt jelölő díszes határkőre leszek figyelmes, amelyen jól olvashatóan bevésve a trianoni békediktátum napja: 1920. június 4.

Ez a jelképes hármashatárkő, de a jelzett időpont előtt ilyesmire még csak nem is gondoltak az itt élők.

A leszármazottaiknak viszont az nem fordulhatott meg a fejükben csekély egyetlen évtizede, hogy a határátkelő jobb oldalán egy hosszan elnyúló szögesdrót kerítés visszatartja majd falujukban a migránsok tömegét.

Egyetlen működőképes épület a postáé

Pár kilométeren át a szögesdrót kerítéssel párhuzamosan haladok, bal kéz felől közel a román határ is, aztán beérek Rábé faluba, és itt pillantom meg az első embert a kihalt utcán. A szokásosnál sötétebb a bőrszíne.

A falu kihalt, a második ember a falu végén a termékeny alföldi földeken dolgozik. Nemsokára Majdány következik, eredetileg Magyarmajdány, majd a szerb–magyar kétnyelvű településtábla után mindjárt másfél-két tucat migránst veszek észre egy, a műúttól kissé beljebb levő elhagyatott ház előtt. Tőlük eltekintve a harmadik személy, aki immár a harmadik faluban „mutatja magát”, éppen a magyarkanizsai vendéglátóm, aki elém autózott, hogy innen Törökkanizsába érve, majd a Tisza hídján átkelve eljussunk a még mindig magyar többségű kisvárosba, Magyarkanizsára.

Délutánig tartó látogatásomat követően, visszafelé autózva többször megállok, szétnézek.
Lefényképezek néhány elhagyatott házat, romokat és a belőlük kikandikáló bokrokat, akácfákat, a néhol utcára is kinyúló bozótost, az egykori házak hűlt helyét, az oroszlámosi parkban hátrahagyott tüzet, a gondozatlanul gazos árkokat.
Aztán néhány táblán szerencsés utat kíván a Majdány-Rábé helyi közösség, amelynek egyetlen működőképes épülete a posta.

Az egykori iskola ablakai betörve, miközben szebb időkre utal a mellette magasodó csengettyű, és már-már örömre ad okot, hogy a mögötte sorakozó néhány egyszerű hinta még működőképes. Vajon kinek?

A focipályán is lekaszálták a füvet, hiszen a Tromeda FC csapat néhány héttel korábban a Helyi Közösségi Napok keretében megmérkőzött a kübekházi fiúkkal. Amúgy főzőverseny, koncert, gyerekfoglalkozások, művelődési műsor és utcabál szerepelt a programban a plakát tanúsága szerint. Az eseményen bizonyára több volt a vendég, az elszármazott, mint a helybeli.

A majdányi elárvult hirdetőtáblán figyeltem fel az egyetlen információra, miszerint a határ menti Rábén, az egykori vegyesbolt helyén boltmúzeum kialakítását tervezik, és ehhez gyűjtik a lakosságtól az ide kiállítandó mindennapi használati tárgyakat, tárolóedényeket, mindent, amit kapni lehetett egy vidéki vegyesboltban.

Mindezt azzal a céllal, hogy a település kulturális örökségét megőrizzék és bemutassák azokat a következő nemzedéknek és a környékükre érkezőknek. Az ilyen felfokozott figyelemfelkeltés után az utcáról az üvegen át betekintettem a boltmúzeumba.

A nyárias ruhába öltöztetett boltosnő mögött valóban ott sorakoztak az érdekesebbnél érdekesebb tárgyak, amelyek a saját gyerekkoromba vezettek el. Mert mifelénk is ugyanolyan, vagy legalábbis nagyon hasonló pepsis üvegek, petróleumlámpák, vizeskannák, konyhai edények voltak forgalomban. Így hát időutazásban lehetett részem.

Galéria

Boltmúzeumot alakítanak ki a határmenti Rábé egykori vegyesboltjában

Fotó: Ábrám Zoltán

Rábé, a szellemfalu

Az viszont már a szomorú valóság, hogy a rábéi utcasoron, a Dózsa György utcában tucatnyi leomlott ház, újabb tucatnyi elhagyatott, és ki tudja hány, amelynek csak az üres helye látszik. Egy-két helyen talán túlságosan merészen kiírva: „Eladó ház”.

Ugyan biza, ki venne félig elpusztult házat egy félhalott faluban? Innen csak elmennek az emberek.
Vagy távolabbi tájakra, vagy a borostyánnal, akáccal és bokrokkal benőtt temetőbe. Aki mégis jön, hátizsákban hordozva mindenét, az mihamarabb szeretne továbbállni, átjutni a kerítés túloldalára.

Addig legfeljebb megteszi egy lehetőleg eldugott, elhagyatott ház. És ha már minden hiányzik a faluban, még a vegyesbolt is, akkor bizony önellátónak kell bizonyulnia annak, aki hosszabb várakozásra rendezkedik be. Vagy megszökik, vagy megszokik.

A határátkelő hétkor bezár, igyekszem időben visszaérni a civilizációba. Este hosszasan ízlelgetem a látottakat, tapasztaltakat. Elgondolom, ottjártamkor egyáltalán nem éreztem késztetést, hogy bárkivel is szóba elegyedjek.

A puszta valóság önmagától beszélt, a többi legfeljebb hazugság lett volna.

A trianoni határkijelölést párizsi szalonokban végző politikusok éppen úgy távol álltak az igazságtól, mint az emberi jogok túllihegésével migránsválságot előidéző szószátyár brüsszeli vagy washingtoni megmondóemberek.

A valóságot legfeljebb akkor érzékelhetnék, ha – jelképesen véve – előbbiek a még lakható rábéi házak valamelyikében paroláznának a szomszédos romhalmazt éppen működőképes vegyesbolt átalakítására Soros-pénzből projektet elnyerő civilekkel.

Csakhogy a valóság az, hogy – elképzelem magamban – 2022 nyarán Rábé éjszaka „szellemfaluként” várja a pirkadatot, hogy a nap fénye elűzze az éjszakai árnyakat, a határátkelő kinyisson, és némi életet sugalljon a falu mindennapjába a napfény és a tranzitforgalom.

Mert holdvilágnál romok, kísértetházak, migránstüzek, drótkerítés és már-már – nemcsak gyermekkorunk meséibe illő – szellemjárás a legjellemzőbb errefelé.

A szebb időket is megélt egykori Árpád-kori településen, a napjainkban is jó néhány tucatnyi magyarnak otthont adó határ menti szerbiai faluban, ahol már vegyesbolt sem áll a lakosok rendelkezésére, legfeljebb boltmúzeum szolgálhatná ki a szívós álmokat dédelgető migránsokat.

A nyár végén felgyorsul a migráció
A nyár végének közeledtével egyre több illegális bevándorló érkezik Szerbiába, és egyre gyorsabb is az áthaladásuk az országon – figyelmeztetett Vladimir Cucic szerb menekültügyi főbiztos a Danas című napilap tegnapi beszámolója szerint. A szakember közölte: az országban nagyjából tízezer migráns tartózkodik, közülük 6305-en vannak valamelyik befogadóközpontban. Mint mondta, idén 67 százalékkal többen vannak a központokban, mint tavaly. A szerb–magyar határ közelében egyre több illegális bevándorló tartózkodik, és megnőtt az incidensek száma is. Az Afrikából és a Közel-Keletről érkező migránsok úti célja nem a nyugat-balkáni ország, hanem az EU, elsősorban Németország, ám a magyar határzár miatt sokan hosszabb időre Szerbiában rekednek. Mivel a szerb hatóságok nem toloncolják ki azokat, akiket elfognak, csupán az ország északi határától a déli határig szállítják őket vissza, a migránsok sokszor ismét útra kelnek, és néhány nappal később ismét elérik a magyar határt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 19., vasárnap

Mentő- és katonai akciókra is használhatják az Airbus új, félig repülőgép, félig helikopter modelljét (VIDEÓ)

Bemutatta új, 400 km/óra sebességgel közlekedő, félig repülőgép, félig helikopter kísérleti modelljét az Airbus Helicopters.

Mentő- és katonai akciókra is használhatják az Airbus új, félig repülőgép, félig helikopter modelljét (VIDEÓ)
2024. május 19., vasárnap

Ferenc pápa pünkösdvasárnap felszólította a nemzetek vezetőit, hogy nyissák meg a béke kapuit

Ferenc pápa a Szentlélek közbenjárását kérte annak érdekében, hogy a nemzetek vezetői nyissák meg a béke kapuit, és az ukrajnai Harkiv városáról is megemlékezett a Szent Péter téren pünkösdvasárnap, amikor az egyház a Szentlélek kiáradását ünnepli.

Ferenc pápa pünkösdvasárnap felszólította a nemzetek vezetőit, hogy nyissák meg a béke kapuit
2024. május 19., vasárnap

Már nincs életveszélyben, eligazítást adott helyettesének a meglőtt szlovák kormányfő

Robert Fico, a meglőtt szlovák kormányfő a legrosszabbon túl van, már nincs életveszélyben – közölte vasárnap Robert Kalinák szlovák miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter.

Már nincs életveszélyben, eligazítást adott helyettesének a meglőtt szlovák kormányfő
2024. május 18., szombat

Pár szót már beszélt az újabb műtéten átesett Robert Fico

Robert Fico szlovák kormányfő állapota a rajta elvégzett második, több mint két órát igénybe vevő műtétet követően stabil, de továbbra is súlyos – jelentette be Robert Kalinák védelmi miniszter a besztercebányai Roosevelt kórházban tett látogatása után.

Pár szót már beszélt az újabb műtéten átesett Robert Fico
2024. május 18., szombat

Klímaaktivisták akciózása megbénította a légi forgalmat a müncheni repülőtéren

Mintegy három órára le kellett zárni a müncheni nemzetközi repülőteret szombat reggel, miután klímaaktivisták egy csoportja bejutott a futópályákhoz.

Klímaaktivisták akciózása megbénította a légi forgalmat a müncheni repülőtéren
2024. május 17., péntek

Megindultak a tengeren szállított segélyek Gázába, közben a spanyolok nem engedtek kikötni egy Izraelnek fegyvert szállító hajót

Pénteken megindultak a Gázai övezetbe a tengeren szállított segélyek az amerikai hadsereg által kiépített móló segítségével.

Megindultak a tengeren szállított segélyek Gázába, közben a spanyolok nem engedtek kikötni egy Izraelnek fegyvert szállító hajót
2024. május 17., péntek

Népszavazáson dönthetnek Moldova polgárai, hogy EU-tagok akarnak lenni vagy sem

Október 20-án népszavazást tartanak Moldovában az Európai Unióhoz csatlakozásról – erről döntött csütörtökön az egykori szovjet köztársaság törvényhozása.

Népszavazáson dönthetnek Moldova polgárai, hogy EU-tagok akarnak lenni vagy sem
2024. május 17., péntek

Orbán Viktor: nem indokolatlan összefüggésbe hozni a szlovák miniszterelnök elleni merényletet a háborúval

Nem indokolatlan összefüggésbe hozni a szlovák miniszterelnök elleni merényletet a háborúval, erőteljes erőközpontok érdekeltek abban, hogy az orosz-ukrán háború folytatódjon – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök pénteken.

Orbán Viktor: nem indokolatlan összefüggésbe hozni a szlovák miniszterelnök elleni merényletet a háborúval
2024. május 17., péntek

Geoană: nem válna orosz célponttá Románia, ha Patriot légvédelmi rendszert adna Ukrajnának

Nem tenné orosz célponttá Romániát, ha Kijev kérésének engedve átadna egy Patriot légvédelmi rakétaüteget Ukrajnának vélekedik Mircea Geoană, a NATO román főtitkár-helyettese.

Geoană: nem válna orosz célponttá Románia, ha Patriot légvédelmi rendszert adna Ukrajnának
2024. május 17., péntek

Katonai kiképzőket vagy magán biztonsági cégeket küldene Ukrajnába több NATO-tagállam, orosz célpontokat támadtak az ukránok

Néhány NATO-tagállam tárgyalja annak lehetőségét, hogy katonai kiképzőket vagy magán biztonsági csoportokat küldjenek Ukrajnába az ukrán csapatok kiképzésére és a felszerelések javításában való segítségnyújtásra – jelentette a New York Times csütörtökön.

Katonai kiképzőket vagy magán biztonsági cégeket küldene Ukrajnába több NATO-tagállam, orosz célpontokat támadtak az ukránok