Kísértetházak, migránstüzek, drótkerítés a román–magyar–szerb hármashatár szerb oldalán

Jöttek, mennének. Szerbiában mintegy 10 ezer migráns tartózkodik •  Fotó: Ábrám Zoltán

Jöttek, mennének. Szerbiában mintegy 10 ezer migráns tartózkodik

Fotó: Ábrám Zoltán

Már vegyesbolt sem áll a lakosok rendelkezésére a szebb időket is megélt egykori Árpád-kori településen, a néhány tucatnyi magyarnak otthont adó határ menti szerbiai Rábén, ahol legfeljebb boltmúzeum szolgálhatná ki az itt tartózkodó-áthaladó megannyi migránst.

Ábrám Zoltán

2022. augusztus 21., 08:572022. augusztus 21., 08:57

Rábé, Magyarmajdány, Oroszlámos – számunkra többnyire ismeretlen nevű falvak a román–magyar–szerb hármashatár szerb oldalán. Szebb időket megélt, a titói Jugoszláviában lakóinak magas életszínvonalat biztosító, a félszocializmus máig fellelhető ideológiáján túl gazdasági szempontból félkapitalizmusi jólétet nyújtó „maradványfalvak”.

Hosszú évtizedekkel ezelőtt még szerencséseknek mondhatták magukat, és abban a hitben éltek, hogy a határfelosztás – eltekintve a megélt kisebbségi sors­tól – mégiscsak kedvezett nekik.

Mára fokozatosan elnéptelenedő, pusztuló falvak, amit csak tetéz az itt tartózkodó, várakozó, éldegélő, tengő-lengő migránsokkal való együttélés tudata és valósága.

Kiugró életszínvonalra pusztító háború

Szeged–Szőreg–Kübekháza oldalról közelítem meg a határt. Kübekházán a központi parkban sétálva megtekintem a ’48-as forradalom százéves évfordulóján a falu népe által felállított Petőfi-szobrot, körbejárom a római katolikus templomot, és megszemlélem a főút mentén katonásan sorakozó lámpatestekhez magyar és német nyelven odaerősített feliratokat, miszerint „Kübekháza szebb lesz, mint valaha”.

Valóban, amint a faluszéli tábláról kiderül, a település 2018-ban elnyerte az év települése címet. Isten hozott! Grüβ Gott! Welcome! – három nyelven szólítja meg a felirat az arra látogatót, a többnyire más országba igyekvő utast. És bár leginkább tranzittelepülésről van szó, mégis jólesik a megszólítás az egyik faluszéli faépítmény oldalán, miszerint „Kübekházára érkeztél. Jól tetted, hogy eljöttél!”

Harmincegy esztendeje jártam legelőször Magyarkanizsán. Akkor kiugró életszínvonalbeli különbséget tapasztalhattam, és úgy tűnt, hogy évtizedekre lemaradtunk a szabad munkavállalásnak köszönhetően német márkákkal gazdagodó helybeliektől.

Csakhogy jött egy fájdalmas és értelmetlen háború, aminek a gazdasági következményei oda juttatták a délvidéki, bánsági és bácskai magyarokat (és nem magyarokat), hogy többségüknek a pénzkeresete, életszínvonala mára elmarad a romániaitól. Nincs pénz újravakolni az épületeket, megint lefesteni a kerítéseket, avagy a rozsdásodó vascsöveket. Nagyobb a kopottság, a szürkeség, ráadásul a munkáskezek hiánya, és a megcsappant hozzáállás miatt több a gaz, az aszály következtében pedig a kiperzselt növényzet.

Most kivételesen a vendégszeretetéről – legalábbis írásban – jeleskedő Kübekháza után lépem át a magyar–szerb határt Rábé falu irányában. A hármashatárhoz érek, az Óbéba–Rábé–Kübekháza által bezárt háromszög súlypontjához. Ha nem venném be a kanyart, Óbéba felé tartanék egy mezei úton, de ott nincs átkelő, csak a templom tornya ágaskodik két kilométernyi távolságban.

Egy évszázada úgy döntöttek a hatalmasok, hogy a valamikor Csanád nemzetségéhez, Torontál vármegyéhez tartozó, egymástól néhány kilométerre fekvő három falut három országba sorolják: Kübekháza Magyarország, Óbéba Románia, míg Rábé Szerbia része lett. Amikor a határátkelőhöz érek, reggel kilenc óra előtt egyetlen személygépkocsi várja, hogy felemeljék előtte a szabad utat jelző sorompót. Pár perc múlva én is beléphetek a Szerb Köztársaság, Vajdaság Autonóm Tartomány, Törökkanizsa község területére.

Amint elhagyom a szerb határrendészet bódéját, bal kéz felől a hármashatárt jelölő díszes határkőre leszek figyelmes, amelyen jól olvashatóan bevésve a trianoni békediktátum napja: 1920. június 4.

Ez a jelképes hármashatárkő, de a jelzett időpont előtt ilyesmire még csak nem is gondoltak az itt élők.

A leszármazottaiknak viszont az nem fordulhatott meg a fejükben csekély egyetlen évtizede, hogy a határátkelő jobb oldalán egy hosszan elnyúló szögesdrót kerítés visszatartja majd falujukban a migránsok tömegét.

Egyetlen működőképes épület a postáé

Pár kilométeren át a szögesdrót kerítéssel párhuzamosan haladok, bal kéz felől közel a román határ is, aztán beérek Rábé faluba, és itt pillantom meg az első embert a kihalt utcán. A szokásosnál sötétebb a bőrszíne.

A falu kihalt, a második ember a falu végén a termékeny alföldi földeken dolgozik. Nemsokára Majdány következik, eredetileg Magyarmajdány, majd a szerb–magyar kétnyelvű településtábla után mindjárt másfél-két tucat migránst veszek észre egy, a műúttól kissé beljebb levő elhagyatott ház előtt. Tőlük eltekintve a harmadik személy, aki immár a harmadik faluban „mutatja magát”, éppen a magyarkanizsai vendéglátóm, aki elém autózott, hogy innen Törökkanizsába érve, majd a Tisza hídján átkelve eljussunk a még mindig magyar többségű kisvárosba, Magyarkanizsára.

Délutánig tartó látogatásomat követően, visszafelé autózva többször megállok, szétnézek.
Lefényképezek néhány elhagyatott házat, romokat és a belőlük kikandikáló bokrokat, akácfákat, a néhol utcára is kinyúló bozótost, az egykori házak hűlt helyét, az oroszlámosi parkban hátrahagyott tüzet, a gondozatlanul gazos árkokat.
Aztán néhány táblán szerencsés utat kíván a Majdány-Rábé helyi közösség, amelynek egyetlen működőképes épülete a posta.

Az egykori iskola ablakai betörve, miközben szebb időkre utal a mellette magasodó csengettyű, és már-már örömre ad okot, hogy a mögötte sorakozó néhány egyszerű hinta még működőképes. Vajon kinek?

A focipályán is lekaszálták a füvet, hiszen a Tromeda FC csapat néhány héttel korábban a Helyi Közösségi Napok keretében megmérkőzött a kübekházi fiúkkal. Amúgy főzőverseny, koncert, gyerekfoglalkozások, művelődési műsor és utcabál szerepelt a programban a plakát tanúsága szerint. Az eseményen bizonyára több volt a vendég, az elszármazott, mint a helybeli.

A majdányi elárvult hirdetőtáblán figyeltem fel az egyetlen információra, miszerint a határ menti Rábén, az egykori vegyesbolt helyén boltmúzeum kialakítását tervezik, és ehhez gyűjtik a lakosságtól az ide kiállítandó mindennapi használati tárgyakat, tárolóedényeket, mindent, amit kapni lehetett egy vidéki vegyesboltban.

Mindezt azzal a céllal, hogy a település kulturális örökségét megőrizzék és bemutassák azokat a következő nemzedéknek és a környékükre érkezőknek. Az ilyen felfokozott figyelemfelkeltés után az utcáról az üvegen át betekintettem a boltmúzeumba.

A nyárias ruhába öltöztetett boltosnő mögött valóban ott sorakoztak az érdekesebbnél érdekesebb tárgyak, amelyek a saját gyerekkoromba vezettek el. Mert mifelénk is ugyanolyan, vagy legalábbis nagyon hasonló pepsis üvegek, petróleumlámpák, vizeskannák, konyhai edények voltak forgalomban. Így hát időutazásban lehetett részem.

Boltmúzeumot alakítanak ki a határmenti Rábé egykori vegyesboltjában •  Fotó: Ábrám Zoltán Galéria

Boltmúzeumot alakítanak ki a határmenti Rábé egykori vegyesboltjában

Fotó: Ábrám Zoltán

Rábé, a szellemfalu

Az viszont már a szomorú valóság, hogy a rábéi utcasoron, a Dózsa György utcában tucatnyi leomlott ház, újabb tucatnyi elhagyatott, és ki tudja hány, amelynek csak az üres helye látszik. Egy-két helyen talán túlságosan merészen kiírva: „Eladó ház”.

Ugyan biza, ki venne félig elpusztult házat egy félhalott faluban? Innen csak elmennek az emberek.
Vagy távolabbi tájakra, vagy a borostyánnal, akáccal és bokrokkal benőtt temetőbe. Aki mégis jön, hátizsákban hordozva mindenét, az mihamarabb szeretne továbbállni, átjutni a kerítés túloldalára.

Addig legfeljebb megteszi egy lehetőleg eldugott, elhagyatott ház. És ha már minden hiányzik a faluban, még a vegyesbolt is, akkor bizony önellátónak kell bizonyulnia annak, aki hosszabb várakozásra rendezkedik be. Vagy megszökik, vagy megszokik.

A határátkelő hétkor bezár, igyekszem időben visszaérni a civilizációba. Este hosszasan ízlelgetem a látottakat, tapasztaltakat. Elgondolom, ottjártamkor egyáltalán nem éreztem késztetést, hogy bárkivel is szóba elegyedjek.

A puszta valóság önmagától beszélt, a többi legfeljebb hazugság lett volna.

A trianoni határkijelölést párizsi szalonokban végző politikusok éppen úgy távol álltak az igazságtól, mint az emberi jogok túllihegésével migránsválságot előidéző szószátyár brüsszeli vagy washingtoni megmondóemberek.

A valóságot legfeljebb akkor érzékelhetnék, ha – jelképesen véve – előbbiek a még lakható rábéi házak valamelyikében paroláznának a szomszédos romhalmazt éppen működőképes vegyesbolt átalakítására Soros-pénzből projektet elnyerő civilekkel.

Csakhogy a valóság az, hogy – elképzelem magamban – 2022 nyarán Rábé éjszaka „szellemfaluként” várja a pirkadatot, hogy a nap fénye elűzze az éjszakai árnyakat, a határátkelő kinyisson, és némi életet sugalljon a falu mindennapjába a napfény és a tranzitforgalom.

Mert holdvilágnál romok, kísértetházak, migránstüzek, drótkerítés és már-már – nemcsak gyermekkorunk meséibe illő – szellemjárás a legjellemzőbb errefelé.

A szebb időket is megélt egykori Árpád-kori településen, a napjainkban is jó néhány tucatnyi magyarnak otthont adó határ menti szerbiai faluban, ahol már vegyesbolt sem áll a lakosok rendelkezésére, legfeljebb boltmúzeum szolgálhatná ki a szívós álmokat dédelgető migránsokat.

A nyár végén felgyorsul a migráció
A nyár végének közeledtével egyre több illegális bevándorló érkezik Szerbiába, és egyre gyorsabb is az áthaladásuk az országon – figyelmeztetett Vladimir Cucic szerb menekültügyi főbiztos a Danas című napilap tegnapi beszámolója szerint. A szakember közölte: az országban nagyjából tízezer migráns tartózkodik, közülük 6305-en vannak valamelyik befogadóközpontban. Mint mondta, idén 67 százalékkal többen vannak a központokban, mint tavaly. A szerb–magyar határ közelében egyre több illegális bevándorló tartózkodik, és megnőtt az incidensek száma is. Az Afrikából és a Közel-Keletről érkező migránsok úti célja nem a nyugat-balkáni ország, hanem az EU, elsősorban Németország, ám a magyar határzár miatt sokan hosszabb időre Szerbiában rekednek. Mivel a szerb hatóságok nem toloncolják ki azokat, akiket elfognak, csupán az ország északi határától a déli határig szállítják őket vissza, a migránsok sokszor ismét útra kelnek, és néhány nappal később ismét elérik a magyar határt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 23., hétfő

Izrael Teheránt bombázta, Irán rakétatámadást indított amerikai támaszpontok ellen Katarban és Iránban

Az izraeli légierő az eddigi legnagyobb támadási hullámot hajtotta végre Irán fővárosában, Teheránban. Irán rakétatámadást indított hétfőn az Egyesült Államok iraki és katari katonai támaszpontjai ellen.

Izrael Teheránt bombázta, Irán rakétatámadást indított amerikai támaszpontok ellen Katarban és Iránban
2025. június 23., hétfő

Toronyházat találtak el az oroszok Kijevben – Három hete megrekedtek az ukrán–orosz tárgyalások

Legalább kilencen meghaltak és többen megsebesültek a Kijev elleni hétfő hajnali drón- és rakétatámadásban – írja a BBC Ihor Klimenko belügyminiszter közösségi médiában közzétett beszámolója alapján.

Toronyházat találtak el az oroszok Kijevben – Három hete megrekedtek az ukrán–orosz tárgyalások
2025. június 23., hétfő

Elítélte az Európai Unió Külügyi Szolgálata egy keresztény templomban elkövetett szíriai robbantást

Huszonöt halálos áldozata és közel 60 sebesültje van egy öngyilkos merénylő által vasárnap este elkövetett robbantásának a szíriai főváros Dveila negyedében található Szent Illés görög ortodox templomban.

Elítélte az Európai Unió Külügyi Szolgálata egy keresztény templomban elkövetett szíriai robbantást
2025. június 23., hétfő

Szijjártó Péter: Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb EU-s szankciós csomag elfogadását

Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb európai uniós szankciós csomag elfogadását, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Brüsszel meg akarja tiltani az olcsó orosz földgáz és kőolaj vásárlását – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

Szijjártó Péter: Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb EU-s szankciós csomag elfogadását
2025. június 23., hétfő

Bel- és külpolitikai vitát szültek Amerika iráni légicsapásai

Visszatértek egyesült államokbeli bázisukra az Irán elleni légicsapásban központi szerepet játszott B-2-es amerikai óriásbombázók vasárnap.

Bel- és külpolitikai vitát szültek Amerika iráni légicsapásai
2025. június 22., vasárnap

Az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását, Moszkva elítélte az atomlétesítmények elleni amerikai támadást

Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros, a világ egyik kritikus tranzitútvonalának lezárására irányuló intézkedést, válaszul az iráni nukleáris létesítmények elleni éjszakai amerikai légicsapásokra – jelentette az iráni állami média vasárnap.

Az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását, Moszkva elítélte az atomlétesítmények elleni amerikai támadást
2025. június 22., vasárnap

Pete Hegseth: a hajnali légitámadás megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől

„Elsöprő sikernek” nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.

Pete Hegseth: a hajnali légitámadás megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől
2025. június 22., vasárnap

XIV. Leó pápa: az emberiség békéért kiált

Az emberiség békéért kiált, és nem szabad, hogy kiáltását a fegyverek zaja fojtsa el – jelentette ki XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter téren vasárnap délben elmondott beszédében.

XIV. Leó pápa: az emberiség békéért kiált
2025. június 22., vasárnap

Az Európai Unió önmérsékletre int, London egyetért az Irán elleni amerikai csapással

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője vasárnap sürgette, hogy „minden fél lépjen vissza” és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások után.

Az Európai Unió önmérsékletre int, London egyetért az Irán elleni amerikai csapással
2025. június 22., vasárnap

Zelenszkij válasza Putyinnak: Ukrajna megvédi magát az orosz területi követelésekkel szemben

Ukrajna meg kívánja védeni magát, és a kormány számos döntést hozott a biztonság megerősítése érdekében a Kreml fenyegetéseinek fényében – jelentette ki Volodimir ZelenszkijszombatonVlagyimir Putyin pénteki, Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseire reagálva.

Zelenszkij válasza Putyinnak: Ukrajna megvédi magát az orosz területi követelésekkel szemben