Kísértetházak, migránstüzek, drótkerítés a román–magyar–szerb hármashatár szerb oldalán

Jöttek, mennének. Szerbiában mintegy 10 ezer migráns tartózkodik •  Fotó: Ábrám Zoltán

Jöttek, mennének. Szerbiában mintegy 10 ezer migráns tartózkodik

Fotó: Ábrám Zoltán

Már vegyesbolt sem áll a lakosok rendelkezésére a szebb időket is megélt egykori Árpád-kori településen, a néhány tucatnyi magyarnak otthont adó határ menti szerbiai Rábén, ahol legfeljebb boltmúzeum szolgálhatná ki az itt tartózkodó-áthaladó megannyi migránst.

Ábrám Zoltán

2022. augusztus 21., 08:572022. augusztus 21., 08:57

Rábé, Magyarmajdány, Oroszlámos – számunkra többnyire ismeretlen nevű falvak a román–magyar–szerb hármashatár szerb oldalán. Szebb időket megélt, a titói Jugoszláviában lakóinak magas életszínvonalat biztosító, a félszocializmus máig fellelhető ideológiáján túl gazdasági szempontból félkapitalizmusi jólétet nyújtó „maradványfalvak”.

Hosszú évtizedekkel ezelőtt még szerencséseknek mondhatták magukat, és abban a hitben éltek, hogy a határfelosztás – eltekintve a megélt kisebbségi sors­tól – mégiscsak kedvezett nekik.

Mára fokozatosan elnéptelenedő, pusztuló falvak, amit csak tetéz az itt tartózkodó, várakozó, éldegélő, tengő-lengő migránsokkal való együttélés tudata és valósága.

Kiugró életszínvonalra pusztító háború

Szeged–Szőreg–Kübekháza oldalról közelítem meg a határt. Kübekházán a központi parkban sétálva megtekintem a ’48-as forradalom százéves évfordulóján a falu népe által felállított Petőfi-szobrot, körbejárom a római katolikus templomot, és megszemlélem a főút mentén katonásan sorakozó lámpatestekhez magyar és német nyelven odaerősített feliratokat, miszerint „Kübekháza szebb lesz, mint valaha”.

Valóban, amint a faluszéli tábláról kiderül, a település 2018-ban elnyerte az év települése címet. Isten hozott! Grüβ Gott! Welcome! – három nyelven szólítja meg a felirat az arra látogatót, a többnyire más országba igyekvő utast. És bár leginkább tranzittelepülésről van szó, mégis jólesik a megszólítás az egyik faluszéli faépítmény oldalán, miszerint „Kübekházára érkeztél. Jól tetted, hogy eljöttél!”

Harmincegy esztendeje jártam legelőször Magyarkanizsán. Akkor kiugró életszínvonalbeli különbséget tapasztalhattam, és úgy tűnt, hogy évtizedekre lemaradtunk a szabad munkavállalásnak köszönhetően német márkákkal gazdagodó helybeliektől.

Csakhogy jött egy fájdalmas és értelmetlen háború, aminek a gazdasági következményei oda juttatták a délvidéki, bánsági és bácskai magyarokat (és nem magyarokat), hogy többségüknek a pénzkeresete, életszínvonala mára elmarad a romániaitól. Nincs pénz újravakolni az épületeket, megint lefesteni a kerítéseket, avagy a rozsdásodó vascsöveket. Nagyobb a kopottság, a szürkeség, ráadásul a munkáskezek hiánya, és a megcsappant hozzáállás miatt több a gaz, az aszály következtében pedig a kiperzselt növényzet.

Most kivételesen a vendégszeretetéről – legalábbis írásban – jeleskedő Kübekháza után lépem át a magyar–szerb határt Rábé falu irányában. A hármashatárhoz érek, az Óbéba–Rábé–Kübekháza által bezárt háromszög súlypontjához. Ha nem venném be a kanyart, Óbéba felé tartanék egy mezei úton, de ott nincs átkelő, csak a templom tornya ágaskodik két kilométernyi távolságban.

Egy évszázada úgy döntöttek a hatalmasok, hogy a valamikor Csanád nemzetségéhez, Torontál vármegyéhez tartozó, egymástól néhány kilométerre fekvő három falut három országba sorolják: Kübekháza Magyarország, Óbéba Románia, míg Rábé Szerbia része lett. Amikor a határátkelőhöz érek, reggel kilenc óra előtt egyetlen személygépkocsi várja, hogy felemeljék előtte a szabad utat jelző sorompót. Pár perc múlva én is beléphetek a Szerb Köztársaság, Vajdaság Autonóm Tartomány, Törökkanizsa község területére.

Amint elhagyom a szerb határrendészet bódéját, bal kéz felől a hármashatárt jelölő díszes határkőre leszek figyelmes, amelyen jól olvashatóan bevésve a trianoni békediktátum napja: 1920. június 4.

Ez a jelképes hármashatárkő, de a jelzett időpont előtt ilyesmire még csak nem is gondoltak az itt élők.

A leszármazottaiknak viszont az nem fordulhatott meg a fejükben csekély egyetlen évtizede, hogy a határátkelő jobb oldalán egy hosszan elnyúló szögesdrót kerítés visszatartja majd falujukban a migránsok tömegét.

Egyetlen működőképes épület a postáé

Pár kilométeren át a szögesdrót kerítéssel párhuzamosan haladok, bal kéz felől közel a román határ is, aztán beérek Rábé faluba, és itt pillantom meg az első embert a kihalt utcán. A szokásosnál sötétebb a bőrszíne.

A falu kihalt, a második ember a falu végén a termékeny alföldi földeken dolgozik. Nemsokára Majdány következik, eredetileg Magyarmajdány, majd a szerb–magyar kétnyelvű településtábla után mindjárt másfél-két tucat migránst veszek észre egy, a műúttól kissé beljebb levő elhagyatott ház előtt. Tőlük eltekintve a harmadik személy, aki immár a harmadik faluban „mutatja magát”, éppen a magyarkanizsai vendéglátóm, aki elém autózott, hogy innen Törökkanizsába érve, majd a Tisza hídján átkelve eljussunk a még mindig magyar többségű kisvárosba, Magyarkanizsára.

Délutánig tartó látogatásomat követően, visszafelé autózva többször megállok, szétnézek.
Lefényképezek néhány elhagyatott házat, romokat és a belőlük kikandikáló bokrokat, akácfákat, a néhol utcára is kinyúló bozótost, az egykori házak hűlt helyét, az oroszlámosi parkban hátrahagyott tüzet, a gondozatlanul gazos árkokat.
Aztán néhány táblán szerencsés utat kíván a Majdány-Rábé helyi közösség, amelynek egyetlen működőképes épülete a posta.

Az egykori iskola ablakai betörve, miközben szebb időkre utal a mellette magasodó csengettyű, és már-már örömre ad okot, hogy a mögötte sorakozó néhány egyszerű hinta még működőképes. Vajon kinek?

A focipályán is lekaszálták a füvet, hiszen a Tromeda FC csapat néhány héttel korábban a Helyi Közösségi Napok keretében megmérkőzött a kübekházi fiúkkal. Amúgy főzőverseny, koncert, gyerekfoglalkozások, művelődési műsor és utcabál szerepelt a programban a plakát tanúsága szerint. Az eseményen bizonyára több volt a vendég, az elszármazott, mint a helybeli.

A majdányi elárvult hirdetőtáblán figyeltem fel az egyetlen információra, miszerint a határ menti Rábén, az egykori vegyesbolt helyén boltmúzeum kialakítását tervezik, és ehhez gyűjtik a lakosságtól az ide kiállítandó mindennapi használati tárgyakat, tárolóedényeket, mindent, amit kapni lehetett egy vidéki vegyesboltban.

Mindezt azzal a céllal, hogy a település kulturális örökségét megőrizzék és bemutassák azokat a következő nemzedéknek és a környékükre érkezőknek. Az ilyen felfokozott figyelemfelkeltés után az utcáról az üvegen át betekintettem a boltmúzeumba.

A nyárias ruhába öltöztetett boltosnő mögött valóban ott sorakoztak az érdekesebbnél érdekesebb tárgyak, amelyek a saját gyerekkoromba vezettek el. Mert mifelénk is ugyanolyan, vagy legalábbis nagyon hasonló pepsis üvegek, petróleumlámpák, vizeskannák, konyhai edények voltak forgalomban. Így hát időutazásban lehetett részem.

Boltmúzeumot alakítanak ki a határmenti Rábé egykori vegyesboltjában •  Fotó: Ábrám Zoltán Galéria

Boltmúzeumot alakítanak ki a határmenti Rábé egykori vegyesboltjában

Fotó: Ábrám Zoltán

Rábé, a szellemfalu

Az viszont már a szomorú valóság, hogy a rábéi utcasoron, a Dózsa György utcában tucatnyi leomlott ház, újabb tucatnyi elhagyatott, és ki tudja hány, amelynek csak az üres helye látszik. Egy-két helyen talán túlságosan merészen kiírva: „Eladó ház”.

Ugyan biza, ki venne félig elpusztult házat egy félhalott faluban? Innen csak elmennek az emberek.
Vagy távolabbi tájakra, vagy a borostyánnal, akáccal és bokrokkal benőtt temetőbe. Aki mégis jön, hátizsákban hordozva mindenét, az mihamarabb szeretne továbbállni, átjutni a kerítés túloldalára.

Addig legfeljebb megteszi egy lehetőleg eldugott, elhagyatott ház. És ha már minden hiányzik a faluban, még a vegyesbolt is, akkor bizony önellátónak kell bizonyulnia annak, aki hosszabb várakozásra rendezkedik be. Vagy megszökik, vagy megszokik.

A határátkelő hétkor bezár, igyekszem időben visszaérni a civilizációba. Este hosszasan ízlelgetem a látottakat, tapasztaltakat. Elgondolom, ottjártamkor egyáltalán nem éreztem késztetést, hogy bárkivel is szóba elegyedjek.

A puszta valóság önmagától beszélt, a többi legfeljebb hazugság lett volna.

A trianoni határkijelölést párizsi szalonokban végző politikusok éppen úgy távol álltak az igazságtól, mint az emberi jogok túllihegésével migránsválságot előidéző szószátyár brüsszeli vagy washingtoni megmondóemberek.

A valóságot legfeljebb akkor érzékelhetnék, ha – jelképesen véve – előbbiek a még lakható rábéi házak valamelyikében paroláznának a szomszédos romhalmazt éppen működőképes vegyesbolt átalakítására Soros-pénzből projektet elnyerő civilekkel.

Csakhogy a valóság az, hogy – elképzelem magamban – 2022 nyarán Rábé éjszaka „szellemfaluként” várja a pirkadatot, hogy a nap fénye elűzze az éjszakai árnyakat, a határátkelő kinyisson, és némi életet sugalljon a falu mindennapjába a napfény és a tranzitforgalom.

Mert holdvilágnál romok, kísértetházak, migránstüzek, drótkerítés és már-már – nemcsak gyermekkorunk meséibe illő – szellemjárás a legjellemzőbb errefelé.

A szebb időket is megélt egykori Árpád-kori településen, a napjainkban is jó néhány tucatnyi magyarnak otthont adó határ menti szerbiai faluban, ahol már vegyesbolt sem áll a lakosok rendelkezésére, legfeljebb boltmúzeum szolgálhatná ki a szívós álmokat dédelgető migránsokat.

A nyár végén felgyorsul a migráció
A nyár végének közeledtével egyre több illegális bevándorló érkezik Szerbiába, és egyre gyorsabb is az áthaladásuk az országon – figyelmeztetett Vladimir Cucic szerb menekültügyi főbiztos a Danas című napilap tegnapi beszámolója szerint. A szakember közölte: az országban nagyjából tízezer migráns tartózkodik, közülük 6305-en vannak valamelyik befogadóközpontban. Mint mondta, idén 67 százalékkal többen vannak a központokban, mint tavaly. A szerb–magyar határ közelében egyre több illegális bevándorló tartózkodik, és megnőtt az incidensek száma is. Az Afrikából és a Közel-Keletről érkező migránsok úti célja nem a nyugat-balkáni ország, hanem az EU, elsősorban Németország, ám a magyar határzár miatt sokan hosszabb időre Szerbiában rekednek. Mivel a szerb hatóságok nem toloncolják ki azokat, akiket elfognak, csupán az ország északi határától a déli határig szállítják őket vissza, a migránsok sokszor ismét útra kelnek, és néhány nappal később ismét elérik a magyar határt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát

Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát
2025. május 18., vasárnap

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni

Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni
2025. május 18., vasárnap

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen

Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen
2025. május 17., szombat

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt

Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt
2025. május 17., szombat

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról

Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról
2025. május 17., szombat

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma

Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma
2025. május 17., szombat

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek
2025. május 17., szombat

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz

Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz
2025. május 17., szombat

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból

Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak