A Hamász terrorakciója során feldúlt otthon Izraelben, a gázai határ közelében
Fotó: Izraeli védelmi minisztérium
Jóformán nem telik el nap Izraelben a háború kirobbanása óta anélkül, hogy a lakosságnak ne kellene az óvóhelyre menekülnie a légiriadók miatt. Egy több mint két évtizede Tel-Aviv közelében élő erdélyi nő a Krónikának elmondta, nem szenvednek semmiben hiányt, de a félelem uralja a közhangulatot: a máskor turistákkal teli tengerparti helyek most üresek, és teljesen felborult a „békebeli rend”. Az átfogó hadműveletre készülő izraeli hadsereg napok óta bombázza Gázát, ahonnan százezrek menekültek az egyiptomi határ felé.
2023. október 16., 18:322023. október 16., 18:32
2023. október 16., 18:452023. október 16., 18:45
Miként élik meg a háborús helyzet okozta nehézségeket, aggodalmat Izraelben, mit tapasztalnak a mindennapokban? – erről kérdeztük a 26 éve Izraelben élő, sepsiszentgyörgyi származású Askhenazy Zsuzsát. Mint elmondta, a háború kitörése óta minden nap előfordult, hogy bombázásra ébredtek, így természetesen fél a háborús helyzet miatt a zsidó állam lakossága.
„A háború kezdete óta szinte minden nap az óvóhelyre kellett rohannunk, a mi házunk alatt is van óvóhely. Nem szenvedünk semmiben hiányt, itthon vagyunk, de a félelem uralja a közhangulatot: a máskor turistákkal teli tengerparti helyek most üresek, és teljesen felborult a békebeli rend” – állapította meg lapunknak Askhenazy Zsuzsa.
Fotó: Izraeli védelmi minisztérium
Izraelben a legtöbb házban óvóhelyek vannak, ablaktalan, bunkerhez hasonló terek, ahol tartós élelmiszereket is tárolnak. A Hamász október 7-ei támadása óta – amelynek során az iszlamista terrorszervezet lemészárolt több mint 1300, és megsebesített négyezer, a Gázai övezet környékén élő embert, és mintegy 200 túszt az övezetbe hurcolt – a Tel-Aviv közeli kisvárosokba is csapódtak be rakéták, de ott, az ország középső részén nem annyira kritikus a helyzet, mint a közel-keleti állam északi és déli részén.
„Próbálunk nem pánikba esni; amikor megszólal a sziréna, akkor lejönnek a lakók az óvóhelyre a fenti emeletekről is. Egyébként az üzletek el vannak látva, de az árak nagyon megugrottak a háborús helyzet miatt. A közhangulatot persze kilátástalanság uralja, hiszen feszült a háborús helyzet az országban” – mondta Askhenazy Zsuzsa. Arra is kitért, hogy sok barátja, ismerőse elment az országból már a háború első napjaiban. A magyar nagykövetség is szervezett humanitárius menekítő járatot, sok magyart kimenekítettek Magyarországra. „Én is feliratkoztam a nagykövetségnél arra az esetre, hogyha durvul a helyzet, akkor segítenek kimenekülni.
Mint mondta, az ország középső részén jelenleg nem tapasztalnak erősebb rendőri jelenlétet, mint máskor, az emberek kimehetnek ugyan az utcára, de sokkal kevesebben tartózkodnak kint, mint békeidőben.
Idő kérdése az izraeli hadsereg szárazföldi offenzívája a Gázai övezetben
Fotó: Abir Sultan/EPA/Agerpres
„Izrael napsütéses ország, és sok szempontból kedvelt turistacélpont, ez azonban most teljesen megváltozott. A helyiek gyorsan bevásárolnak, de mennek is haza. Egyébként az itt élő, de nem izraeli születésű emberek közül is sokan vannak, akik lehetőség szerint elmennek az országból. Az egyetemi élet megkezdését elhalasztották október végéig, szóval sok tekintetben felborult az életünk” – magyarázta Askhenazy Zsuzsa. Azt is hozzátette, hogy amióta Izraelben lakik, ilyen feszült, kritikus hangulatot, félelmet, háborús helyzetet még nem tapasztalt, mint most.
A Gázai övezet és Egyiptom közötti határnál a kimenekítésére vár 240 román állampolgár – tudta meg hétfőn az Agerpres kormányzati forrásokból.
Egyébként a kedvezőtlen időjárás miatt késik a Gázai övezet elleni, már a Hamász terrorakciója után bejelentett átfogó izraeli offenzíva. Az elmúlt napokban 300 ezer katonát vezényeltek Dél-Izraelbe, hogy összehangolt szárazföldi, vízi és légicsapást mérjenek a Hamászra. Benjamin Netanjahu miniszterelnök megerősítette: eltörli a terrorszervezetet a Föld színéről.
Az izraeli hadsereg és a védelmi minisztérium az MTI jelentése szerint közölte, hogy az ott élőket szállodákba vagy vendégházakba viszik, elszállásolásuk költségeit a kormány állja. Vasárnap egy Libanonból elindított rakéta egy építőmunkás halálát okozta egy határmenti faluban, további négyet pedig megsebesített. Az utóbbi napokban Libanonból egyre nagyobb intenzitással érte rakétatámadás az izraeli területeket, amire az izraeli hadsereg ellencsapásokkal válaszolt.
Fotó: Atef Safadi/EPA/Agerpres
Az iszlamista Hamász terrorszervezet október 7-i támadása óta az ország déli részén, a Gázai övezet határánál is evakuáltak huszonöt izraeli települést. A legnagyobb arányú kitelepítést vasárnap kezdték meg a harmincezer lakosú Szderot városban. Az amerikai kormány is megkezdte Izraelben élő vagy tartózkodó állampolgárainak kimenekítését. Vasárnap több száz embert szállítanak el Ciprusra egy olyan hajón, amelyet az Egyesült Államok kormánya bérelt ki. Onnan az amerikaiaknak maguknak kell gondoskodniuk továbbutazásukról.
Az izraeli légierő hétfőre virradóra ismét intenzíven bombázta a Gázai-övezetben a területet uraló és Izraelt megtámadó Hamász iszlamista terrorszervezet katonai létesítményei.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!