Fotó: Facebook/Boris Johnson
Boris Johnson formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.
2019. október 20., 13:152019. október 20., 13:15
2019. október 20., 13:172019. október 20., 13:17
Johnsont törvény kötelezte a jelenleg október 31-én esedékes Brexit halasztásának kezdeményezésére, miután a brit parlament szombatig nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről e héten kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem.
A szombat éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére.
Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra - közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél - legyen. A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni. Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még neve sem, csak annyi, hogy a levelet „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke” küldte.
Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a Brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre. Ebben a levélben Johnson kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a többi uniós vezetőnek még több időt és energiát kell áldoznia egy olyan ügyre, amelyről ő azt remélte, hogy a héten - a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás megkötésével - megoldódott.
Johnson közli a második levélben, hogy kormánya folytatja erőfeszítéseit a Brexit-megállapodás ratifikálása érdekében, és a jövő hét elején beterjeszti az ehhez szükséges törvénytervezetet. Boris Johnson hangsúlyozza: bízik abban, hogy október 31-ig a ratifikációs folyamat végére lehet jutni.
A brit miniszterelnöknek azért kellett megírnia a halasztást kezdeményező levelet, mert a londoni alsóház szombati rendkívüli ülésnapján elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a Brexit-megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot a brit parlament törvénybe nem iktatja.
Elfogadta a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás formális jóváhagyásának halasztása, amíg a megállapodás jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.
Ezután lekerült a napirendről a szombatra tervezett szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását indítványozó kormányzati beterjesztésről, érvénybe lépett viszont az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kellett a kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, ahogy az Johnson levelében szerepel is.
A módosító indítvány elfogadása és a halasztás kezdeményezését előíró törvény érvénybe lépése után Johnson az alsóházban közölte, hogy a Brexit halasztásáról nem hajlandó tevőlegesen tárgyalni az EU-val, és a törvény őt erre nem is kötelezi. Hozzátette:
A szombaton megszavazott módosító indítványt Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a Konzervatív Párt frakciójának volt tagja terjesztette be több prominens képviselőtársa, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter támogatásával.
Sir Oliver indítványa a Brexit-megállapodás jóváhagyását kezdeményező kormányzati beterjesztés szövegét úgy írta át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, hacsak és amíg a kilépési feltételrendszer törvényerőre emelkedéséhez szükséges összes jogszabályt és jogi instrumentumot, köztük a Brexit-megállapodás teljes jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.
E módosítás támogatóinak nem titkolt célja annak megakadályozása, hogy a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai - akik közül sokan a megállapodás nélküli „kemény” Brexit hívei - taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás formális jóváhagyását - ami csak az első lépés lenne az egyezmény ratifikálása felé -, de a megállapodás tényleges törvénybe iktatását esetleg egészen a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapig megakadályozzák.
A Letwin-indítvány szervesen kapcsolódik ahhoz a törvényhez, amelyet Hilary Benn-nek, az ellenzéki Munkáspárt prominens képviselőjének kezdeményezésére, a Konzervatív Párt számos - a frakcióból azóta kizárt - képviselője, köztük Letwin támogatásával az alsóház a múlt hónapban fogadott el. Ez a jogszabály írta elő a Brexit halasztásának kezdeményezését Johnsonnak arra az esetre, ha szombatig nincs elfogadott Brexit-megállapodás.
A halasztás kezdeményezését az Európai Tanácsnak egyhangú döntéssel kell elbírálnia.
A Román Posta szombaton bejelentette, hogy kézhez kapta az első, levélben leadott szavazatokat az államelnöki és a parlamenti választásokra a külföldön élő román állampolgároktól.
További két román állampolgárt is azonosítottak a spanyolországi áradások halálos áldozatai között – tájékoztatott szombaton a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Donald Trump elleni merénylet előkészítésére adott megbízást hetekkel az amerikai elnökválasztást megelőzően az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda – derült ki az amerikai hatóságok által pénteken nyilvánosságra hozott büntetőfeljelentésből.
Elfogadták a magyar EU-elnökség által előterjesztett versenyképességi paktumot, a budapesti deklarációt az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki informális ülésén.
Az európai versenyképesség volt a fő kérdés az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülésén – közölte a tanácskozást követő sajtótájékoztatón pénteken az Európai Bizottság elnöke.
A gyermekek elleni erőszak visszaszorítására szólított fel nemzetközi összefogást sürgetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kolumbiai Bogotában, a gyermekek elleni erőszakról tartott első ENSZ-konferencián.
Az ukrán elnök megvitatta a NATO-főtitkárral az észak-koreai hadsereg részvételét a háborúban
A budapesti informális EU-csúcs keretében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapatának egyik elképzelése az ukrajnai háború befejezésére az, hogy Kijev NATO-tagságát legalább 20 évvel elhalasztják a folyamatos fegyverletételért cserébe – jelentette a Kyiv Independent.
Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
Magyar Gripen vadászgépek üldöztek román F-16-osokat a román légtérben, majd ugyanezt fordítva is lejátszották Magyarország fölött – mindez természetesen csupán egy gyakorlat keretében történt.
szóljon hozzá!