Bemutatott. Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet ismét hangsúlyozta: az Egyesült Államok nem a román államfőt támogatja
Fotó: X/Julianne Smith
A jelek szerint az Egyesült Államok és Románia közötti, sokat emlegetett stratégiai partnerség ellenére Washington mégsem áll ki mindenben teljes mellszélességgel legfőbb balkáni szövetségese mellett. Amerika ugyanis megerősítette: a NATO főtitikári tisztségéért folytatott küzdelemben Mark Rutte távozó holland miniszterelnököt támogatja a tisztségre szintén bejelentkező Klaus Iohannis román elnökkel szemben.
2024. április 03., 09:022024. április 03., 09:02
Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kedden Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón leszögezte: Washington teljes mértékben támogatja Mark Rutte jelenlegi holland miniszterelnököt az észak-atlanti szövetség vezetői tisztségének elnyerésében, mindemellett
„Azt hiszem, tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államok álláspontja szerint teljes mértékben támogatjuk Mark Ruttét mint következő főtitkárt, de a legnagyobb tisztelettel viseltetünk barátunk, Iohannis elnök úr iránt is, nagyra értékeljük, hogy benevezett a versenybe, és minden jót kívánunk neki, miközben a Szövetségen belül továbbra is vitát folytatunk erről a kérdésről” – mondta Julianne Smith.
Úgy döntött, hogy indul a NATO-főtitkári tisztségért folyó versenyben – jelentette be kedden Klaus Iohannis, Románia idén leköszönő elnöke.
„Mi, mind a 32 nagykövet itt a NATO-ban, éppen a lehetséges utódot keressük. És mint tudják, két hivatalos jelölt van. Van Mark Rutte Hollandiából és Iohannis elnök Romániából. A szövetségen belül folyamatos vita folyik e két nagyon lenyűgöző vezető képzettségéről, és addig folytatjuk a vitát a két személy előnyeiről és hátrányairól, amíg konszenzusra nem jutunk egyikükkel kapcsolatban” – mondta.
„Mindenképpen szeretnénk minél hamarabb döntést hozni ebben a kérdésben. Azt hiszem, legkésőbb a washingtoni csúcstalálkozóig szeretnénk ezt megoldani” – mondta a nagykövet.
Tízpontos tervet vázolt fel Klaus Iohannis román államfő a NATO jövőjével kapcsolatosan, miután kedden hivatalosan is bejelentette, hogy harcba száll a katonai szövetség főtitkári tisztségéért.
Mint arról beszámoltunk, Klaus Iohannis román elnök március 12-én jelentette be, hogy beszáll a NATO vezetéséért folyó versenybe közép- és kelet-európai jelöltként.
Mire Iohannis bejelentést tett, a NATO 32 tagja közül legalább 20, köztük a legfontosabb nyugati tagállamok – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – már bejelentették, hogy támogatják Mark Rutte távozó holland miniszterelnököt.
„Alapos megbeszélések után biztosak vagyunk abban, hogy Mark Rutte kész lépéseket tenni a szövetség megerősítése érdekében, és hogy Észtország támogatni tudja törekvéseit” – jelentette be kedden az észt külügyminisztérium.
Kaja Kallas tallinni kormányfő, aki maga is kifejezte érdeklődését Jens Stoltenberg NATO-főtitkári utódlása iránt, szintén támogatásáról biztosította Ruttét.
Klaus Iohannis román elnök nem lenne alkalmas NATO-főtitkárnak – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. A Románia-szakértő szerint Iohannisnak a tisztség megpályázásáról tett bejelentése hatalmi játszma része lehet.
Azért Iohannis sem marad támogatók nélkül: Lengyelország, Bulgária és Törökország mellett Lettország és Litvánia, Bulgária és Törökország támogatására is számít, és Szlovénia is jelezte, hogy bár korábban Rutte mellett tette le a garast, Iohannis jelentkezésével átértékelheti álláspontját.
Emellett a nem teljesen feszültségmentes magyar-román viszony ellenére Magyarország is kiállhat Iohannis mellett:
és azt is kifejtette, jó dolognak tartják Iohannis indulását a tisztségért.
Minél erősebb az RMDSZ képviselete a romániai politikában, annál jobban lehet támaszkodni a pártra a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésében – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Sepsiszentgyörgyön.
Klaus Iohannis államfő az Európai Tanács csütörtöki ülése előtt kijelentette, hogy a NATO jövőjével kapcsolatos elképzelése némileg eltér a katonai szövetség főtitkári tisztségére szintén pályázó Mark Ruttéétól.
Megtörténhet, hogy újabb ország áll be a NATO főtitkári tisztségére pályázó román államfő, Klaus Iohannis mögé: a szlovén miniszterelnök nem zárta ki, hogy országa inkább Iohannist támogassa.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Josep Borrell, az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút.
Kifosztották az ENSZ Gázai övezetbe belépő segélykonvoját, amelynek 109 teherautójából 98-nak a rakományát elvesztettek az erőszakos akció következtében – közölte hétfőn az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA).
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
Joe Biden amerikai elnök döntése, amivel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, ellehetetleníti a béketrágyalásokat – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Útblokáddal tiltakoznak a gazdák Franciaországban az ellen, hogy az Európai Bizottság az év végéig szabadkereskedelmi megállapodást kötne az Argentínát és Brazíliát is magába foglaló Dél-amerikai Közös Piac nevű kereskedelmi szervezettel.
Román embercsempész bukott le vasárnap éjfél táján a Magyarország déli határához közeli Öttömösön, hat közel-keleti migránst szállított. A magyar rendőrség naponta őrizetbe vesz illegális bevándorlókat szállító embercsempészeket.
Tizenegy ember meghalt, köztük két gyermek, az Ukrajna északkeleti részén fekvő Szumiban egy lakóházat érő orosz rakétatámadásban – közölték hétfőn ukrán tisztségviselők.
Hírlapi kacsa, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő és az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump telefonon beszélt egymással – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Harmadik világháborúhoz vezethet, mivel eszkalálja az ukrajnai konfliktust Washington döntése, miszerint engedélyezi Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélyen Oroszországba csapjon – reagáltak magas rangú orosz törv&eacu
Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!