Bemutatott. Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet ismét hangsúlyozta: az Egyesült Államok nem a román államfőt támogatja
Fotó: X/Julianne Smith
A jelek szerint az Egyesült Államok és Románia közötti, sokat emlegetett stratégiai partnerség ellenére Washington mégsem áll ki mindenben teljes mellszélességgel legfőbb balkáni szövetségese mellett. Amerika ugyanis megerősítette: a NATO főtitikári tisztségéért folytatott küzdelemben Mark Rutte távozó holland miniszterelnököt támogatja a tisztségre szintén bejelentkező Klaus Iohannis román elnökkel szemben.
2024. április 03., 09:022024. április 03., 09:02
Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kedden Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón leszögezte: Washington teljes mértékben támogatja Mark Rutte jelenlegi holland miniszterelnököt az észak-atlanti szövetség vezetői tisztségének elnyerésében, mindemellett
„Azt hiszem, tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államok álláspontja szerint teljes mértékben támogatjuk Mark Ruttét mint következő főtitkárt, de a legnagyobb tisztelettel viseltetünk barátunk, Iohannis elnök úr iránt is, nagyra értékeljük, hogy benevezett a versenybe, és minden jót kívánunk neki, miközben a Szövetségen belül továbbra is vitát folytatunk erről a kérdésről” – mondta Julianne Smith.
Úgy döntött, hogy indul a NATO-főtitkári tisztségért folyó versenyben – jelentette be kedden Klaus Iohannis, Románia idén leköszönő elnöke.
„Mi, mind a 32 nagykövet itt a NATO-ban, éppen a lehetséges utódot keressük. És mint tudják, két hivatalos jelölt van. Van Mark Rutte Hollandiából és Iohannis elnök Romániából. A szövetségen belül folyamatos vita folyik e két nagyon lenyűgöző vezető képzettségéről, és addig folytatjuk a vitát a két személy előnyeiről és hátrányairól, amíg konszenzusra nem jutunk egyikükkel kapcsolatban” – mondta.
„Mindenképpen szeretnénk minél hamarabb döntést hozni ebben a kérdésben. Azt hiszem, legkésőbb a washingtoni csúcstalálkozóig szeretnénk ezt megoldani” – mondta a nagykövet.
Tízpontos tervet vázolt fel Klaus Iohannis román államfő a NATO jövőjével kapcsolatosan, miután kedden hivatalosan is bejelentette, hogy harcba száll a katonai szövetség főtitkári tisztségéért.
Mint arról beszámoltunk, Klaus Iohannis román elnök március 12-én jelentette be, hogy beszáll a NATO vezetéséért folyó versenybe közép- és kelet-európai jelöltként.
Mire Iohannis bejelentést tett, a NATO 32 tagja közül legalább 20, köztük a legfontosabb nyugati tagállamok – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – már bejelentették, hogy támogatják Mark Rutte távozó holland miniszterelnököt.
„Alapos megbeszélések után biztosak vagyunk abban, hogy Mark Rutte kész lépéseket tenni a szövetség megerősítése érdekében, és hogy Észtország támogatni tudja törekvéseit” – jelentette be kedden az észt külügyminisztérium.
Kaja Kallas tallinni kormányfő, aki maga is kifejezte érdeklődését Jens Stoltenberg NATO-főtitkári utódlása iránt, szintén támogatásáról biztosította Ruttét.
Klaus Iohannis román elnök nem lenne alkalmas NATO-főtitkárnak – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. A Románia-szakértő szerint Iohannisnak a tisztség megpályázásáról tett bejelentése hatalmi játszma része lehet.
Azért Iohannis sem marad támogatók nélkül: Lengyelország, Bulgária és Törökország mellett Lettország és Litvánia, Bulgária és Törökország támogatására is számít, és Szlovénia is jelezte, hogy bár korábban Rutte mellett tette le a garast, Iohannis jelentkezésével átértékelheti álláspontját.
Emellett a nem teljesen feszültségmentes magyar-román viszony ellenére Magyarország is kiállhat Iohannis mellett:
és azt is kifejtette, jó dolognak tartják Iohannis indulását a tisztségért.
Minél erősebb az RMDSZ képviselete a romániai politikában, annál jobban lehet támaszkodni a pártra a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésében – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Sepsiszentgyörgyön.
Klaus Iohannis államfő az Európai Tanács csütörtöki ülése előtt kijelentette, hogy a NATO jövőjével kapcsolatos elképzelése némileg eltér a katonai szövetség főtitkári tisztségére szintén pályázó Mark Ruttéétól.
Megtörténhet, hogy újabb ország áll be a NATO főtitkári tisztségére pályázó román államfő, Klaus Iohannis mögé: a szlovén miniszterelnök nem zárta ki, hogy országa inkább Iohannist támogassa.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!