Ferenc pápa koporsóját a pápai ház munkatársai vitték ki a Szent éter-bazilikából
Fotó: Vatican Media/Képernyőmentés
Szombat délelőtt a római Szent Péter-téren megtartották Ferenc pápa temetési szertartását. A húsvéthétfőn 88 éves korában elhunyt római katolikus egyházfő végrendeletében rögzítette kívánságát, hogy utolsó földi útja azon az ősi Mária-kegyhelyen érjen véget, ahová minden apostoli útja kezdetén és végén elment imádkozni. A sírján csak egyetlen felirat szerepel majd: Franciscus. Ferenc pápa búcsúztatására több mint 200 ezer embert vártak, a szertartáson 160 ország delegációja jelezte részvételét, melyeknek összesen 12 uralkodó, 52 államfő és 12 miniszterelnök a tagja.
2025. április 26., 11:162025. április 26., 11:16
2025. április 26., 17:072025. április 26., 17:07
A római katolikus egyházfő gyászszertartását az Ordo Exsequiarum Romani Pontificis, vagyis a római pápa temetési szertartásrendjében meghatározott módon végezték. A szertartást Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja vezette. A szertartásrendet Ferenc pápa egyszerűsítette, így a korábban szokásos három koporsó helyett egyetlen, cinkkel bélelt fakoporsóban temették el az egyházfőt.
A szertartáson 980-an koncelebráltak, bíborosok, püspökök és papok, továbbá 200 áldoztató teljesített szolgálatot, és több mint négyezer pap volt jelen – tudósított az MTI.
Ferenc pápa koporsóját péntek este zárták le, nem nyilvános szertartás keretében. A koporsóba az egyházfő mellé helyezték a pápasága alatt kibocsátott érméket, valamint egy lepecsételt fém hengert, benne az elhunyt életét és munkásságát összefoglaló okmánnyal, a rogitóval.
A koporsót a szertartás kezdetén vitték ki a Szent Péter-bazilikából a térre, és helyezték el az oltár előtti emelvényen, majd egy evangéliumos könyvet tettek rá.
Ferenc pápa koporsóját péntek este zárták le, nem nyilvános szertartás keretében
Fotó: Vatican Media/Képernyőmentés
A Ferenc pápát az általa hirdetett egyszerűség jegyében használt ruhadarabokban helyezték el a koporsóban – számolt be az M1 aktuális csatorna tudósítója vatikáni élő bejelentkezésében. A pápa azt a használt fekete, láthatóan kitaposott cipőt viseli a koporsóban, amiben végigjárta a világot. Továbbá valamennyi ruhadarabja használt darab, vagyis saját kérésének megfelelően semmilyen új ruhát nem kapott a koporsójában az elhunyt egyházfő.
Ferenc pápa közvetlenségét, a szegények, a menekültek, a periférián élők iránti elkötelezettségét és a béke melletti kiállását hangsúlyozta Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja az egyházfő búcsúztatási szertartásán mondott homíliájában.
A vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren tartott szertartást vezető Giovanni Battista Re kiemelte: Ferenc a nép körében élő pápa volt, akinek szíve nyitva állt mindenki előtt. Spontán volt, informális módon fordult mindenkihez, még az egyháztól távoli emberekhez is. A bíboros azt is mondta: Ferenc pápa mélységesen érzékeny volt a kortárs drámákra. Osztozott globalizációs korunk félelmeiben, szenvedéseiben és reményeiben, és az emberek szívét közvetlenül és azonnal elérni képes üzenetekkel vigasztalt és bátorított.
Emlékeztetett: az elhunyt egyházfő több alkalommal hivatkozott képletesen úgy az egyházra, mint „tábori kórházra” egy csata után, amelyben sok a sebesült. Egy ilyen egyház képes odahajolni minden emberhez, függetlenül a hitvallásuktól és életkörülményeiktől, gyógyítva a sebeiket. Hozzátette: Ferenc pápa számtalan gesztust tett a menekültek és az elvándorlók felé, és folytonosan hangsúlyozta a szegényekért végzett munka fontosságát.
Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja vezette a szertartást
Fotó: Vatican Media/Képernyőmentés
Jelentőségteljesnek nevezte, hogy Ferenc pápa első útja a sok ezer emberéletet követelő kivándorlás szimbólumának tekinthető Lampedusa szigetére vezetett. 47 apostoli útja közül különösen fontos volt a 2021-es iraki látogatás, amelyet minden kockázat dacára vállalt. Ez a nehéz apostoli út gyógyírt kínált az ISIS miatt oly sokat szenvedett iraki lakosság nyílt sebeire, emellett fontos volt a vallásközi párbeszéd szempontjából is – értékelt. 2024-es, négy ázsiai és óceániai országot érintő útja révén a pápa eljutott „a világ leginkább periférikus perifériájára” – mondta Giovanni Battista Re.
Szólt arról is: Ferenc pápa szünet nélkül felemelte szavát a háborúk ellen. A háború ugyanis – miként mondta – csak az emberek halálát, a házak, a kórházak és az iskolák pusztulását hozza magával.
Homíliája végén a bíborosi kollégium dékánja arra kérte Ferenc pápát, aki szerette azzal befejezni beszédeit, hogy ne felejtsenek el imádkozni érte, hogy most ő imádkozzon értünk. Ferenc pápa, „az égből most te áldd meg az egyházat, áldd meg Rómát, áldd meg az egész világot, ahogyan ezt múlt vasárnap tetted ennek a bazilikának az erkélyéről, utoljára magadhoz ölelve Isten egész népét, és vele lélekben az emberiséget is, amely őszinte szívvel keresi az igazságot és ébren tartja a remény lángját” – fogalmazott Giovanni Battista Re.
Az egyházfő végrendeletében rögzítette kívánságát, hogy utolsó földi útja azon az ősi Mária-kegyhelyen érjen véget, ahová minden apostoli útja kezdetén és végén elment imádkozni.
Kérésének megfelelően sírhelyét a bazilika páli kápolnája (Salus Populi Romani-kápolna) és a Sforza-kápolna közötti mellékfolyosó fülkéjében készítették el.
Utolsó földi út
Fotó: Vatican Media/Képernyőmentés
Ferenc pápa rendelkezett arról is, hogy a sír legyen egyszerű, különösebb díszítés nélkül,
A Szentatya búcsúztatására több mint 200 ezer embert vártak, a szertartáson 160 ország delegációja jelezte részvételét, melyeknek összesen 12 uralkodó, 52 államfő és 12 miniszterelnök volt a tagja. Az első sorban ültek az argentin és az olasz delegáció tagjai, köztük Javier Milei argentin elnök, Sergio Mattarella olasz elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.
Több mint négyezer pap jelent meg a Szentatya végső búcsúztatásán
Fotó: Vatican Media/Képernyőmentés
A temetési szertartáson a Sulyok Tamás köztársasági elnök által vezetett magyar állami delegáció tagjaként részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Ilie Bolojan ügyvivő román államfő és Marcel Ciolacu kormányfő is részt vett a búcsúztatáson.
Jelen volt mások mellett Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Emmanuel Macron francia elnök, Frank-Walter Steinmeier német államfő, Olaf Scholz leköszönő német kancellár, Andrzej Duda lengyel elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A szertartást vezető Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánjának homíliája után a francia, arab, portugál, lengyel, német és kínai nyelven elhangzott egyetemes könyörgések Ferenc pápáért, az egyházért, minden nemzetért és a korábbi pápákért szóltak.
A gyászszertartás a Mindenszentek litániájával, majd a keleti katolikus egyházak könyörgéseivel folytatódott. Ezután Giovanni Battista Re szenteltvízzel hintette meg Ferenc pápa koporsóját.
A kétórás szertartás végén a koporsót visszavitték a Szent Péter-bazilikába, ahonnan a Santa Maria Maggiore-bazilikába, Ferenc pápa végső nyughelyére kísérték.
Üvegtetjű pápamobilon szállították a koporsót a végső nyughelyre
Fotó: Vatican Media/Képernyőmentés
A gyászmenet hat kilométert tett meg a Santa Maria Maggiore-bazilikáig, végső nyughelyéig. A koporsót szállító autón kívül néhány további autó alkotta a menetet, bennük Ferenc pápa családjának tagjai, bíborosok, valamint az egyházfő közeli munkatársai és segítői foglaltak helyet.
A Santa Maria Maggiore-bazilika előtti lépcsősoron negyven „barátja” várta az elhunyt pápát, olyan hajléktalanok, szegények, engedéllyel néhány órára elengedett elítéltek, akikkel Ferenc pápa az utóbbi tizenkét évben közeli kapcsolatba került. Egy-egy szál fehér rózsa volt a kezükben.
A pápa koporsóját beviszik a Santa Maria Maggiore-bazilikába
Fotó: Vatican Media/Képernyőmentés
A szertartás végén Ferenc pápa koporsóját elhelyezték a bazilikában a Szentatya által előre kiválasztott helyen.
A sírbatételt Kevin Joseph Farrell camerlengo (kamarás) bíboros vezette, a szertartás a kezdő imák után zárt ajtók mögött zajlott. Ferenc pápát végakaratának megfelelően a Santa Maria Maggiore-székesegyház bal oldali mellékhajójában helyezték örök nyugalomra. Kérése szerint sírhelyét a bazilika páli kápolnája (Salus Populi Romani-kápolna) és a Sforza-kápolna közötti mellékfolyosó fülkéjében készítették el.
A Santa Maria Maggiore-bazilika előtti téren szombat este (helyi idő szerint) 9 órától rózsafüzér imádságot tartanak, vasárnap délután (szintén helyi idő szerint) 4 órától pedig a bíborosi testület tagjai imádkoznak az elhunyt egyházfőért.
Ferenc pápa sírját vasárnap reggel 7 órától lehet látogatni.
Ferenc pápa temetésével megkezdődött a kilencnapos gyász (novenidales) időszaka, amely május 4-én zárul. A következő pápát megválasztó konklávé várhatóan május 5. és 10. között kezdődik.
A római katolikus egyház 266. pápája április 21-én, húsvéthétfőn, hunyt el 88 éves korában. Ő volt az első latin-amerikai és az első jezsuita pápa, aki 12 éven keresztül vezette az egyházat.
Ferenc pápáról személyes hangvételű írásban emlékezett meg Urbán Erik OFM, a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke, érseki helynök. Urbán Erik OFM a Romkat.ro portál kérésére összegezte gondolatait.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
Nyolcvannyolc éves korában, húsvét hétfőjén elhunyt Ferenc pápa.
Száz drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg keddre virradó éjjel, Dnyipropetrovszk megyében egy gyerek meghalt, egy másik gyerek és három felnőtt megsebesült – közölték vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Rendkívüli biztonsági övezetté alakítják át a Santa Maria Maggiore-bazilikát és környékét a Ferenc pápa sírját látogató zarándokok védelme érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn „újabb manipulációs kísérletnek” minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelem napi tűzszünetét az Egyesült Államok vezette béketárgyalások folytatására irányuló erőfeszítések közepette.
Úgy tűnik, hogy a hétfőn az Ibériai-félszigetet sötétségbe borító hatalmas áramkimaradást 15 gigawattnyi energia megmagyarázhatatlan eltűnése okozta a spanyol villamosenergia-hálózatból.
Ülésnapokról történő kitiltással és több mint 80 millió forintos tiszteletdíj-csökkentéssel szankcionált a budapesti Országgyűlés hétfőn öt momentumos és egy független képviselőt, akik márciusban az ülésteremben füstgyertyával tiltakoztak.
Nagy kiterjedésű áramkimaradás sújtja Spanyolország és Portugália jelentős részeit, beleértve a fővárosokat, Madridot és Lisszabont is.
Fegyverszünetet hirdetett ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a világháborús győzelem 80. évfordulójára moszkvai idő szerint május 8-án hét órától május 11-én 00 óra 00 percig – közölte hétfőn a Kreml.
A bíborosok május 7-ét tűzték ki a konklávé kezdetének időpontjául, hogy megválasszák a világ 1,4 milliárd katolikusának új vezetőjét – közölte a CNN hétfőn vatikáni forrásokra hivatkozva.
Az ukrajnai válság rendezéséről tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Katar miniszterelnöke szerint „némi előrelépés” történt az Izrael és a Hamász közötti új gázai tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítésekben, de még mindig nincs „válasz a végső kérdésre: hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak”.
szóljon hozzá!