Zsákutcába jutottak a diplomáciai egyeztetések az orosz és az amerikai elnök között?
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Miközben a román politikum, a média is gerjeszti az ukrajnai háború pszichózisát, egyes szakértők az orosz és amerikai alkupozíciók erősítését, a térség rendjének tárgyalásos átrajzolását vetítik előre, valószínűtlennek tartva a katonai összecsapást.
2022. január 27., 17:382022. január 27., 17:38
2022. január 27., 18:442022. január 27., 18:44
Nem lesz invázió – írja az Adevărul.ro portálon közölt elemzésében Dan Dungaciu. A Román Akadémia Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (ISPRI) igazgatója szerint Románia számára nem egy hagyományos háború az igazi kockázat, hanem az, hogy lekési a békére való felkészülést. A szakértő állítja: most tárgyalják azt a békét, amely átrajzolja a régiót, a stratégiai környezetet legalább egy generációnyi időszakra.
Ukrajna az esetleges orosz invázió révén ezúttal a stratégiai érdeklődés középpontjába kerül, ellentétben a 2014-es helyzettel, amikor az Obama-adminisztrációt nem érdekelte a Krím elcsatolása és a Donbassz orosz ellenőrzés alá vonása. Dungaciu szerint éppen ezért egy bizonyos pontig Ukrajnának érdekében áll kijátszani az invázió fenyegetésének kártyáját.
Moszkva szerint Washington és a NATO nem vette figyelembe a fő orosz biztonsági aggályokat a javaslataira adott válaszukban az Ukrajnához kapcsolódó feszültségre vonatkozóan.
A román szakértő úgy látja, Oroszország számára a katonai fenyegetés az egyetlen kézenfekvő, hatásos stratégia a tárgyalásoknál, az Egyesült Államok esetében pedig csak az orosz invázió megakadályozása, a „skorpió megszelidítése” igazolhatja a jelenlegi adminisztráció rátermettségét, az elnök erejét. Másrészt Washington az Ukrajna elleni támadás „utolsó pillanatban” történő megakadályozásával igazolhatja a Moszkvával folytatott tárgyalások során elengedhetetlen engedményeket. Dungaciu szerint az egyezkedés végeredményeként újrarajzolják a régiós rendet, „közel tartják Oroszországot”, s „megszabadítják” Amerikát a térségtől, így Washington az „igazi problémára”, Kínára koncentrálhat.
Franciaország sosem hagyja cserben szövetségeseit és barátait, katonákkal és haditechnikával is kész hozzájárulni Románia biztonságának növeléséhez.
Szerinte az orosz vezetés felismerte, hogy zsákutcába jutottak a nemzetközi diplomáciai egyeztetések, a minszki megállapodások, de a normandiai négyek által kijelölt út sem járható.
„A Kreml jól érzékelhetően igyekszik átvenni a kezdeményező szerepet az orosz–amerikai kapcsolatokban, valamint Oroszországnak a NATO-hoz fűződő viszonyában. Ultimátumszerű üzeneteket küldenek Washingtonnak, Brüsszelnek. Ebben szerepet játszhat Angela Merkel német kancellár búcsúja az európai politikától, megkockáztatom, Putyin és Merkel között lehettek informális megállapodások is, amelyek jelen esetben már nem kötik annyira a Kreml kezét. Moszkva felismerte, hogy Joe Biden nem a legerősebb kezű amerikai elnök, ezért elérkezettnek látta az időt, hogy javítson alkupozícióin, s ebben a játékban Ukrajna egy fontos ütőkártya. Oroszország komoly kihívás elé állítja a nyugati hatalmakat és a NATO-t” – idézte a szakértőt a Magyar Nemzet.
Vasile Dîncu védelmi miniszter úgy nyilatkozott szerdán az Antena 3 televíziónak, hogy Románia jelenleg több ezer menekültet tudna befogadni.
Az ismert ukrán politológus nem gondolja, hogy háborúba torkollik a diplomáciai csörte, mert szerinte jelenleg ez Oroszországnak sem lenne kifizetődő. Felhívta a figyelmet, hogy a határ menti orosz térségekben gócpontok képződnének, újabb menekültáradattal kellene számolniuk, ráadásul egy fegyveres szembenállás biztosan elhúzódna, ami hatalmas anyagi veszteséget jelentene Moszkvának is.
„Emellett egy regionális konfliktus az egész kontinenst megviselné biztonsági, szociális, gazdasági, politikai tekintetben egyaránt. Az viszont elképzelhető, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyveres segítségnyújtásra Moszkva reagálni fog, mondjuk a Nyugat számára veszélyes fegyvertelepítésekkel, új biztonságpolitikai egyezményekkel, ahogy azt tette például Belarusz esetében. Emellett nem zárható ki, hogy a Kreml beavatkozhat a hagyományosan Egyesült Államok és szövetségesei által befolyásolt közel-keleti, ázsiai, latin-amerikai válságövezetekben is” – érvelt Ruszlan Bortnik.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felajánlhatja Oroszországnak, hogy az átláthatóság növelése érdekében kölcsönösen ellenőrizhessék bizonyos katonai támaszpontjaikat, köztük a romániai Deveselun található rakétaelhárító rendszert.
A CNN szerdai műsorában „fasisztának” és „instabilnak” nevezte Donald Trumpot, republikánus ellenfelét Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt.
Irak északi részében és Szíriában található „terrorista célpontok” ellen intézett támadást a török hadsereg az Ankarában elkövetett merénylet után, és 32 célpontot megsemmisített – közölte a török védelmi tárca szerda éjjel.
A Hezbollah megerősítette Hásem Szafieddin halálát, aki egyike volt azoknak, akik a csoport élére kerülhettek volna Hasszán Naszrallah vezető meggyilkolása után.
Megerősítette szerdán a washingtoni Fehér Ház egy tisztségviselője, hogy értesüléseik szerint október elején észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!