Ukrajna az esetleges orosz invázió révén ezúttal a stratégiai érdeklődés középpontjába kerül, ellentétben a 2014-es helyzettel, amikor az Obama-adminisztrációt nem érdekelte a Krím elcsatolása és a Donbassz orosz ellenőrzés alá vonása. Dungaciu szerint éppen ezért egy bizonyos pontig Ukrajnának érdekében áll kijátszani az invázió fenyegetésének kártyáját.

korábban írtuk

Moszkva: Washington és a NATO nem vette figyelembe a fő orosz biztonsági aggályokat

Moszkva szerint Washington és a NATO nem vette figyelembe a fő orosz biztonsági aggályokat a javaslataira adott válaszukban az Ukrajnához kapcsolódó feszültségre vonatkozóan.

A román szakértő úgy látja, Oroszország számára a katonai fenyegetés az egyetlen kézenfekvő, hatásos stratégia a tárgyalásoknál, az Egyesült Államok esetében pedig csak az orosz invázió megakadályozása, a „skorpió megszelidítése” igazolhatja a jelenlegi adminisztráció rátermettségét, az elnök erejét. Másrészt Washington az Ukrajna elleni támadás „utolsó pillanatban” történő megakadályozásával igazolhatja a Moszkvával folytatott tárgyalások során elengedhetetlen engedményeket. Dungaciu szerint az egyezkedés végeredményeként újrarajzolják a régiós rendet, „közel tartják Oroszországot”, s „megszabadítják” Amerikát a térségtől, így Washington az „igazi problémára”, Kínára koncentrálhat.

korábban írtuk

Francia miniszter Bukarestben: Párizs kész katonákat és haditechnikát küldeni Romániába

Franciaország sosem hagyja cserben szövetségeseit és barátait, katonákkal és haditechnikával is kész hozzájárulni Románia biztonságának növeléséhez. 

Szerinte az orosz vezetés felismerte, hogy zsákutcába jutottak a nemzetközi diplomáciai egyeztetések, a minszki megállapodások, de a normandiai négyek által kijelölt út sem járható.

„A Kreml jól érzékelhetően igyekszik átvenni a kezdeményező szerepet az orosz–amerikai kapcsolatokban, valamint Oroszországnak a NATO-hoz fűződő viszonyában. Ultimátumszerű üzeneteket küldenek Washingtonnak, Brüsszelnek. Ebben szerepet játszhat Angela Merkel német kancellár búcsúja az európai politikától, megkockáztatom, Putyin és Merkel között lehettek informális megállapodások is, amelyek jelen esetben már nem kötik annyira a Kreml kezét. Moszkva felismerte, hogy Joe Biden nem a legerősebb kezű amerikai elnök, ezért elérkezettnek látta az időt, hogy javítson alkupozícióin, s ebben a játékban Ukrajna egy fontos ütőkártya. Oroszország komoly kihívás elé állítja a nyugati hatalmakat és a NATO-t” – idézte a szakértőt a Magyar Nemzet.

korábban írtuk

Románia szükség esetén néhány ezer ukrajnai menekült szállását és ellátását tudná biztosítani

Vasile Dîncu védelmi miniszter úgy nyilatkozott szerdán az Antena 3 televíziónak, hogy Románia jelenleg több ezer menekültet tudna befogadni.

Az ismert ukrán politológus nem gondolja, hogy háborúba torkollik a diplomáciai csörte, mert szerinte jelenleg ez Oroszországnak sem lenne kifizetődő. Felhívta a figyelmet, hogy a határ menti orosz térségekben gócpontok képződnének, újabb menekültáradattal kellene számolniuk, ráadásul egy fegyveres szembenállás biztosan elhúzódna, ami hatalmas anyagi veszteséget jelentene Moszkvának is.

„Emellett egy regionális konfliktus az egész kontinenst megviselné biztonsági, szociális, gazdasági, politikai tekintetben egyaránt. Az viszont elképzelhető, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyveres segítségnyújtásra Moszkva reagálni fog, mondjuk a Nyugat számára veszélyes fegyvertelepítésekkel, új biztonságpolitikai egyezményekkel, ahogy azt tette például Belarusz esetében. Emellett nem zárható ki, hogy a Kreml beavatkozhat a hagyományosan Egyesült Államok és szövetségesei által befolyásolt közel-keleti, ázsiai, latin-amerikai válságövezetekben is” – érvelt Ruszlan Bortnik.

korábban írtuk

Az amerikaiak Romániába invitálhatják az oroszokat a deveselui támaszpont ellenőrzésére

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felajánlhatja Oroszországnak, hogy az átláthatóság növelése érdekében kölcsönösen ellenőrizhessék bizonyos katonai támaszpontjaikat, köztük a romániai Deveselun található rakétaelhárító rendszert.