Figyelmeztetés: Putyin még februárban bejelentheti, hogy Oroszország elcsatolja Transznisztriát

Vlagyimir Putyin még februárban bejelentheti, hogy Oroszország elcsatolja a szeparatista moldovai Dnyeszteren túli területet – állítja egy helyi ellenzéki.

Balogh Levente

2024. február 22., 18:002024. február 22., 18:00

Ghenadie Ciorba a Deschide.md portálnak nyilatkozva arról beszélt: az ürügy a szakadár terület minden részéből összehívott képviselők február 28-ára tervezett kongresszusa lesz, amelyen szerinte hivatalosan fel fogják kérni Moszkvát, hogy csatolják Oroszországhoz a régiót. Ilyen, az összes transznisztriai választott képviselőt tömörítő kongresszusra eddig csak kétszer került sor a történelem során: 1990-ben, amikor a szeparatista köztársaságot kikiáltották, és 2006-ban, amikor gazdasági blokáddal vádolták meg Chișinăut.

A tiraszpoli oroszbarát vezetés ilyen irányú döntése eszkalálhatja a befagyott transznisztriai konfliktust, ami a Kremlnek alapot adna egy esetleges erőszakos beavatkozásra.

Oroszország következetesen hasonló ürügyeket használt fegyveres beavatkozásra Grúziában, a Krímben és Ukrajnában is. Az ellenzéki Ciorba felhívta a figyelmet arra, hogy a tiraszpoli gyűlésre egy nappal Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Szövetségi Gyűlés – azaz a parlament – előtt elmondandó beszéde előtt kerül sor.

Ciorba szerint

a transznisztriai képviselők várhatóan kezdeményezni fogják a régió Oroszországhoz csatolását, és másnap, február 29-én Putyin ezt bejelenti a Szövetségi Gyűlésnek,

amely dönt arról, hogy helyt ad-e a kérésnek.

Az ellenzék úgy véli, hogy a tiraszpoli gyűlés és az ott nemrég lezajlott, Moldova gazdasági nyomásgyakorlása elleni tiltakozás célja, hogy megmutassa, hogy a Dnyeszteren túliak szemben állnak Chișinăuval.

Idézet
Ez az oka Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég tett nyilatkozatának is, miszerint Moszkva nem hagyja magára a Dnyeszteren túli állampolgárait”

– mondta Ciorba.

Vlagyimir Krasznoszelszkij, a szeparatista régió vezetője hétfőn jelentette be, hogy összehívja az összed transznisztriai képviselő kongresszusát az állítólagos moldovai gazdasági nyomásgyakorlás miatt. A helyi sajtó szerint erre a helyi képviselők kérésére került sor, akik Moldovát a dnyeszteren túliak jogainak megsértésével és szociális és gazdasági helyzetük romlásával vádolják.

Mint arról beszámoltunk,

a Moldova és a szakadár Dnyeszteren túli terület közötti legújabb konfliktus kiváltó oka az, hogy január 1-jén hatályba lépett a Moldovai Köztársaság új vámkódexe, amelynek értelmében a transznisztriai vállalatoknak vámot kell fizetniük a moldovai költségvetésbe.

Eddig, bár a Dnyeszteren túli vállalatok moldovai cégként voltak bejegyezve Chişinăuban, a vámokat a transznisztriai költségvetésbe fizették be. A változás elégedetlenséget váltott ki a tiraszpoli hatóságok részéről, amelyek azzal vádolják Chişinăut, hogy többlet adóterhet rótt a transznisztriai vállalatokra, és az intézkedést hirtelen, előzetes értesítés nélkül vezette be.

Emellett

a transznisztriai vezetők azt is aggodalommal figyelik hogy Moldova nyugati fegyvereket készül vásárolni. Szerintük ez a transznisztriai helyzet erőszakos megoldására való készülődés jele.

Januárban azzal vádolták meg a chişinăui központi hatóságokat, hogy ukrán katonákat képeznek ki a régió intézményei és vezetői elleni támadásokra. A szeparatista enklávéban az elmúlt 30 évben viszonylag kevés volt a zavargás és az erőszakos cselekmény, de az év eleje óta nő a feszültség.

Múlt héten Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes egy interjúban azt mondta: Oroszországnak „minden lehetősége megvan arra, hogy megvédje a Dnyeszteren túli népet abban az esetben, ha megpróbálják erőszakkal megoldani a dnyeszteren túli problémát.

Az Izvesztyija portálnak adott interjúban a politikus aggodalmát fejezve ki azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy Chişinău követi Ukrajna útját, és a Dnyeszteren túli konfliktus kiélezéséről dönt.

„Rendkívüli mértékben aggódunk egy ilyen lehetőség miatt, és mindig is világossá tettük, hogy a Dnyeszteren túli probléma erőszakos megoldására tett kísérletek kontraproduktívak. Elvárjuk, hogy Chişinău megértse, mit jelenthet egy katonai forgatókönyv Moldova számára” – mondta a diplomata, megerősítve, hogy „minden olyan akciót, amely fenyegetést jelentene az orosz hadseregre vagy állampolgáraira (a térségben - a szerk.), Moszkvában a nemzetközi jog alapján Oroszország elleni támadásnak tekintenek”.

Szerinte

„a Sandu-rezsimet nemcsak agresszív oroszellenes retorika, hanem konkrét ellenséges állásfoglalások is jellemzik, csatlakozva azokhoz az illegális szankciókhoz, amelyeket a kollektív Nyugat próbál bevezetni az Orosz Föderáció ellen”.

Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, ennek az „ellenőrzésére” telepítették a térségbe a mintegy 2000 fős orosz „békefenntartó” kontingenst.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 23., szerda

Ukrán kormányfőhelyettes: Kijev kész a tárgyalásokra, de a kapitulációra nem

Ukrajna kész tárgyalni, de nem fogja megadni magát – jelentette ki Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter szerdán az X-en, az ukrajnai háború lezárását célzó londoni nemzetközi egyeztetés kapcsán.

Ukrán kormányfőhelyettes: Kijev kész a tárgyalásokra, de a kapitulációra nem
2025. április 23., szerda

Alacsonyabb szinten tárgyalnak Londonban a tűzszünetről, Ukrajna ellenkezése hátráltatja a megállapodást

Amerikai, ukrán és európai tisztségviselők szerdán Londonban találkoznak, hogy megvitassák az ukrajnai orosz háború befejezését, de az áttörés esélye csekélynek tűnik, miután a legtöbb külügyminiszter az Egyesült Államok nyomása ellenére visszalépett.

Alacsonyabb szinten tárgyalnak Londonban a tűzszünetről, Ukrajna ellenkezése hátráltatja a megállapodást
2025. április 23., szerda

Sokan meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz légitámadásokban, egy drón utasokkal teli buszba csapódott

Tömeges dróncsapás ért több ukrán megyét, kilencen meghaltak és legalább harmincan megsebesültek egy munkásokat szállító buszt ért találat miatt – közölték katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Sokan meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz légitámadásokban, egy drón utasokkal teli buszba csapódott
2025. április 23., szerda

A hívek is leróhatják kegyeletüket: átvitték Ferenc pápa koporsóját a Szent Péter-bazilikába

Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.

A hívek is leróhatják kegyeletüket: átvitték Ferenc pápa koporsóját a Szent Péter-bazilikába
2025. április 23., szerda

Izrael az eddigi legnagyobb csapást mérte a Hamász gázai állásaira

Az izraeli hadsereg kedden az elmúlt hetek egyik legnagyobb csapáshullámát mérte a Gázai övezetre – közölték helyi lakosok.

Izrael az eddigi legnagyobb csapást mérte a Hamász gázai állásaira
2025. április 23., szerda

Putyin az értesülések szerint leállíthatja az inváziót, Zelenszkij kész bármilyen formátumban tárgyalni

Volodimir Zelenszkij kedden kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal, a Financial Times pedig arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin elnök felajánlotta, hogy a jelenlegi frontvonalakon megállítja az orosz inváziót.

Putyin az értesülések szerint leállíthatja az inváziót, Zelenszkij kész bármilyen formátumban tárgyalni
2025. április 22., kedd

A magyar és a román államfő is ott lesz Ferenc pápa temetésén, Trump szintén „bejelentkezett”

Sulyok Tamás köztársasági elnök részt vesz Ferenc pápa temetésén – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.

A magyar és a román államfő is ott lesz Ferenc pápa temetésén, Trump szintén „bejelentkezett”
2025. április 22., kedd

Turistákra nyitottak tüzet Indiában, több mint húsz ember meghalt (Videó)

Fegyveresek nyitottak tüzet egy belföldi turistacsoportra Kasmír egyik népszerű kirándulóhelyén, Pahalgam közelében, egy réten. A jelentések szerint sok a sebesült, többen kritikus állapotban vannak, több mint húsz ember meghalt.

Turistákra nyitottak tüzet Indiában, több mint húsz ember meghalt (Videó)
2025. április 22., kedd

Ferenc pápa utolsó órái: nem szenvedett, gyorsan érte a halál

Gyorsan érte a halál Ferenc pápát, az egyházfő nem szenvedett utolsó pillanataiban – közölte a Vatican News vatikáni hírportál keddi jelentésében, az elhunyt egyházfő utolsó óráit bemutatva.

Ferenc pápa utolsó órái: nem szenvedett, gyorsan érte a halál
2025. április 22., kedd

Az új pápa megválasztásáig elhalasztják egy magyar vértanú boldoggá avatását

Az új pápa megválasztásáig elhalasztják Bódi Mária Magdolna szombatra tervezett boldoggá avatását – közölte a Veszprémi Érsekség kedden az MTI-vel.

Az új pápa megválasztásáig elhalasztják egy magyar vértanú boldoggá avatását