Vlagyimir Putyin még februárban bejelentheti, hogy Oroszország elcsatolja a szeparatista moldovai Dnyeszteren túli területet – állítja egy helyi ellenzéki.
2024. február 22., 18:002024. február 22., 18:00
Ghenadie Ciorba a Deschide.md portálnak nyilatkozva arról beszélt: az ürügy a szakadár terület minden részéből összehívott képviselők február 28-ára tervezett kongresszusa lesz, amelyen szerinte hivatalosan fel fogják kérni Moszkvát, hogy csatolják Oroszországhoz a régiót. Ilyen, az összes transznisztriai választott képviselőt tömörítő kongresszusra eddig csak kétszer került sor a történelem során: 1990-ben, amikor a szeparatista köztársaságot kikiáltották, és 2006-ban, amikor gazdasági blokáddal vádolták meg Chișinăut.
Oroszország következetesen hasonló ürügyeket használt fegyveres beavatkozásra Grúziában, a Krímben és Ukrajnában is. Az ellenzéki Ciorba felhívta a figyelmet arra, hogy a tiraszpoli gyűlésre egy nappal Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Szövetségi Gyűlés – azaz a parlament – előtt elmondandó beszéde előtt kerül sor.
Ciorba szerint
amely dönt arról, hogy helyt ad-e a kérésnek.
Az ellenzék úgy véli, hogy a tiraszpoli gyűlés és az ott nemrég lezajlott, Moldova gazdasági nyomásgyakorlása elleni tiltakozás célja, hogy megmutassa, hogy a Dnyeszteren túliak szemben állnak Chișinăuval.
– mondta Ciorba.
Vlagyimir Krasznoszelszkij, a szeparatista régió vezetője hétfőn jelentette be, hogy összehívja az összed transznisztriai képviselő kongresszusát az állítólagos moldovai gazdasági nyomásgyakorlás miatt. A helyi sajtó szerint erre a helyi képviselők kérésére került sor, akik Moldovát a dnyeszteren túliak jogainak megsértésével és szociális és gazdasági helyzetük romlásával vádolják.
Mint arról beszámoltunk,
Eddig, bár a Dnyeszteren túli vállalatok moldovai cégként voltak bejegyezve Chişinăuban, a vámokat a transznisztriai költségvetésbe fizették be. A változás elégedetlenséget váltott ki a tiraszpoli hatóságok részéről, amelyek azzal vádolják Chişinăut, hogy többlet adóterhet rótt a transznisztriai vállalatokra, és az intézkedést hirtelen, előzetes értesítés nélkül vezette be.
Emellett
Januárban azzal vádolták meg a chişinăui központi hatóságokat, hogy ukrán katonákat képeznek ki a régió intézményei és vezetői elleni támadásokra. A szeparatista enklávéban az elmúlt 30 évben viszonylag kevés volt a zavargás és az erőszakos cselekmény, de az év eleje óta nő a feszültség.
Az Izvesztyija portálnak adott interjúban a politikus aggodalmát fejezve ki azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy Chişinău követi Ukrajna útját, és a Dnyeszteren túli konfliktus kiélezéséről dönt.
„Rendkívüli mértékben aggódunk egy ilyen lehetőség miatt, és mindig is világossá tettük, hogy a Dnyeszteren túli probléma erőszakos megoldására tett kísérletek kontraproduktívak. Elvárjuk, hogy Chişinău megértse, mit jelenthet egy katonai forgatókönyv Moldova számára” – mondta a diplomata, megerősítve, hogy „minden olyan akciót, amely fenyegetést jelentene az orosz hadseregre vagy állampolgáraira (a térségben - a szerk.), Moszkvában a nemzetközi jog alapján Oroszország elleni támadásnak tekintenek”.
Szerinte
Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, ennek az „ellenőrzésére” telepítették a térségbe a mintegy 2000 fős orosz „békefenntartó” kontingenst.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna kész tárgyalni, de nem fogja megadni magát – jelentette ki Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter szerdán az X-en, az ukrajnai háború lezárását célzó londoni nemzetközi egyeztetés kapcsán.
Amerikai, ukrán és európai tisztségviselők szerdán Londonban találkoznak, hogy megvitassák az ukrajnai orosz háború befejezését, de az áttörés esélye csekélynek tűnik, miután a legtöbb külügyminiszter az Egyesült Államok nyomása ellenére visszalépett.
Tömeges dróncsapás ért több ukrán megyét, kilencen meghaltak és legalább harmincan megsebesültek egy munkásokat szállító buszt ért találat miatt – közölték katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.
Az izraeli hadsereg kedden az elmúlt hetek egyik legnagyobb csapáshullámát mérte a Gázai övezetre – közölték helyi lakosok.
Volodimir Zelenszkij kedden kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal, a Financial Times pedig arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin elnök felajánlotta, hogy a jelenlegi frontvonalakon megállítja az orosz inváziót.
Sulyok Tamás köztársasági elnök részt vesz Ferenc pápa temetésén – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Fegyveresek nyitottak tüzet egy belföldi turistacsoportra Kasmír egyik népszerű kirándulóhelyén, Pahalgam közelében, egy réten. A jelentések szerint sok a sebesült, többen kritikus állapotban vannak, több mint húsz ember meghalt.
Gyorsan érte a halál Ferenc pápát, az egyházfő nem szenvedett utolsó pillanataiban – közölte a Vatican News vatikáni hírportál keddi jelentésében, az elhunyt egyházfő utolsó óráit bemutatva.
Az új pápa megválasztásáig elhalasztják Bódi Mária Magdolna szombatra tervezett boldoggá avatását – közölte a Veszprémi Érsekség kedden az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!