Figyelmeztetés: Putyin még februárban bejelentheti, hogy Oroszország elcsatolja Transznisztriát

Vlagyimir Putyin még februárban bejelentheti, hogy Oroszország elcsatolja a szeparatista moldovai Dnyeszteren túli területet – állítja egy helyi ellenzéki.

Balogh Levente

2024. február 22., 18:002024. február 22., 18:00

Ghenadie Ciorba a Deschide.md portálnak nyilatkozva arról beszélt: az ürügy a szakadár terület minden részéből összehívott képviselők február 28-ára tervezett kongresszusa lesz, amelyen szerinte hivatalosan fel fogják kérni Moszkvát, hogy csatolják Oroszországhoz a régiót. Ilyen, az összes transznisztriai választott képviselőt tömörítő kongresszusra eddig csak kétszer került sor a történelem során: 1990-ben, amikor a szeparatista köztársaságot kikiáltották, és 2006-ban, amikor gazdasági blokáddal vádolták meg Chișinăut.

A tiraszpoli oroszbarát vezetés ilyen irányú döntése eszkalálhatja a befagyott transznisztriai konfliktust, ami a Kremlnek alapot adna egy esetleges erőszakos beavatkozásra.

Oroszország következetesen hasonló ürügyeket használt fegyveres beavatkozásra Grúziában, a Krímben és Ukrajnában is. Az ellenzéki Ciorba felhívta a figyelmet arra, hogy a tiraszpoli gyűlésre egy nappal Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Szövetségi Gyűlés – azaz a parlament – előtt elmondandó beszéde előtt kerül sor.

Ciorba szerint

a transznisztriai képviselők várhatóan kezdeményezni fogják a régió Oroszországhoz csatolását, és másnap, február 29-én Putyin ezt bejelenti a Szövetségi Gyűlésnek,

amely dönt arról, hogy helyt ad-e a kérésnek.

Az ellenzék úgy véli, hogy a tiraszpoli gyűlés és az ott nemrég lezajlott, Moldova gazdasági nyomásgyakorlása elleni tiltakozás célja, hogy megmutassa, hogy a Dnyeszteren túliak szemben állnak Chișinăuval.

Idézet
Ez az oka Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég tett nyilatkozatának is, miszerint Moszkva nem hagyja magára a Dnyeszteren túli állampolgárait”

– mondta Ciorba.

Vlagyimir Krasznoszelszkij, a szeparatista régió vezetője hétfőn jelentette be, hogy összehívja az összed transznisztriai képviselő kongresszusát az állítólagos moldovai gazdasági nyomásgyakorlás miatt. A helyi sajtó szerint erre a helyi képviselők kérésére került sor, akik Moldovát a dnyeszteren túliak jogainak megsértésével és szociális és gazdasági helyzetük romlásával vádolják.

Mint arról beszámoltunk,

a Moldova és a szakadár Dnyeszteren túli terület közötti legújabb konfliktus kiváltó oka az, hogy január 1-jén hatályba lépett a Moldovai Köztársaság új vámkódexe, amelynek értelmében a transznisztriai vállalatoknak vámot kell fizetniük a moldovai költségvetésbe.

Eddig, bár a Dnyeszteren túli vállalatok moldovai cégként voltak bejegyezve Chişinăuban, a vámokat a transznisztriai költségvetésbe fizették be. A változás elégedetlenséget váltott ki a tiraszpoli hatóságok részéről, amelyek azzal vádolják Chişinăut, hogy többlet adóterhet rótt a transznisztriai vállalatokra, és az intézkedést hirtelen, előzetes értesítés nélkül vezette be.

Emellett

a transznisztriai vezetők azt is aggodalommal figyelik hogy Moldova nyugati fegyvereket készül vásárolni. Szerintük ez a transznisztriai helyzet erőszakos megoldására való készülődés jele.

Januárban azzal vádolták meg a chişinăui központi hatóságokat, hogy ukrán katonákat képeznek ki a régió intézményei és vezetői elleni támadásokra. A szeparatista enklávéban az elmúlt 30 évben viszonylag kevés volt a zavargás és az erőszakos cselekmény, de az év eleje óta nő a feszültség.

Múlt héten Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes egy interjúban azt mondta: Oroszországnak „minden lehetősége megvan arra, hogy megvédje a Dnyeszteren túli népet abban az esetben, ha megpróbálják erőszakkal megoldani a dnyeszteren túli problémát.

Az Izvesztyija portálnak adott interjúban a politikus aggodalmát fejezve ki azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy Chişinău követi Ukrajna útját, és a Dnyeszteren túli konfliktus kiélezéséről dönt.

„Rendkívüli mértékben aggódunk egy ilyen lehetőség miatt, és mindig is világossá tettük, hogy a Dnyeszteren túli probléma erőszakos megoldására tett kísérletek kontraproduktívak. Elvárjuk, hogy Chişinău megértse, mit jelenthet egy katonai forgatókönyv Moldova számára” – mondta a diplomata, megerősítve, hogy „minden olyan akciót, amely fenyegetést jelentene az orosz hadseregre vagy állampolgáraira (a térségben - a szerk.), Moszkvában a nemzetközi jog alapján Oroszország elleni támadásnak tekintenek”.

Szerinte

„a Sandu-rezsimet nemcsak agresszív oroszellenes retorika, hanem konkrét ellenséges állásfoglalások is jellemzik, csatlakozva azokhoz az illegális szankciókhoz, amelyeket a kollektív Nyugat próbál bevezetni az Orosz Föderáció ellen”.

Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, ennek az „ellenőrzésére” telepítették a térségbe a mintegy 2000 fős orosz „békefenntartó” kontingenst.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt
2025. április 02., szerda

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét

Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét
2025. április 02., szerda

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van

Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van
2025. április 02., szerda

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot

A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot