Fotó: Képernyőmentés
A megújuláshoz az egyháznak nem elegendőek a programok és a modernizációs tervek, az egyháznak saját érdekei védelme és bezárkózás helyett nyitnia kell a világra a Szentlélek újító erejével – hangoztatta homíliájában Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi misén vasárnap.
2022. június 05., 14:412022. június 05., 14:41
A pápa kijelentette: az egyháznak „fiziológiai igénye van” arra, hogy Isten igéjét hirdesse, és ne maradjon „önmagába bezárva”.
„Ne nyáj legyünk, mely a kerítést erősíti, hanem nyitott legelő, ahol mindenki táplálkozhat Isten szépségéből (..) befogadó otthon legyünk megosztó falak nélkül” – fogalmazott az egyházfő.
Pünkösd vasárnap lépett életbe a vatikáni kúria reformja, amelyet Ferenc pápa a március 19-i Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúcióval rendelt el. A reformcsomagot a bíborosi testület Ferenc pápa 2013-as megválasztásakor kezdeményezte. Az új apostoli konstitúció missziósabb jellegűvé teszi a Kúria struktúráját, hogy még inkább a részegyházak és az evangelizáció szolgálatába álljon – foglalta össze a Vatikáni Rádió.
A szertartáson portugálul az egyházért, kínaiul a pápáért és a papságért, franciául a népekért és a kormányzókért, héberül a menekültekért, szegényekért, szenvedőkért, valamint olaszul a hívőkért imádkoztak.
Két év óta először a pünkösdi misén tele volt a Szent Péter-bazilika. 2020-ban - a koronavírus-világjárvány miatt – néhány tucatnyi hívő lehetett jelen, tavaly többen voltak, de biztonsági távolságra foglaltak helyet egymástól.
Az egyházfő emlékeztetett a száz napja tartó ukrajnai háborúra: aggodalmát fejezte ki a konfliktus „egyre veszélyesebb” kiszélesedése miatt. Arra kérte a nemzetek vezetőit, hogy „ne sodorják rombolásba az emberiséget”. A pápa „igazi” tárgyalást, tűzszünetet, fenntartható megoldást sürgetett, valamint a kelet-ukrajnai városok és települések elpusztításának befejezését kérte.
A római Pantheonba is visszatért a pünkösdi hagyomány, mely szerint délben az ókori műemlék mennyezeti nyílásából vörös rózsaszirmokat hullajtottak alá a tűzoltók a Szentlélek alászállásának jelképeként.
Ferenc pápa szombaton videóüzenetben köszöntötte a katolikus karizmatikus megújulás nemzetközi szolgálatát (Charis), amely 2019 pünkösdjén kezdte el tevékenységét. Az egyházfő békét szorgalmazott a világ háború sújtotta térségeiben, az elsők között Ukrajnát nevezve meg. Az apostoli paloták udvarán gyermekekkel is találkozott, akik között ukrajnai menekültek is voltak. Egyikük kérdésére, hogy mikor látogat el Ukrajnába, Ferenc pápa úgy válaszolt, „szeretnék ellátogatni Ukrajnába, de várnom kell”. Hozzátette, hogy a jövő héten fogadja az ukrajnai kormány képviselőit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!