Sokan elmenekültek már, a kárpátaljai magyar közösség jó része elhagyta az országot, a magyarok főként az anyaországba távoztak, rokonokhoz, ismerősökhöz.

Rohamosan ürülnek ki a boltok

Popovics Pál kitért arra, hogy rengeteg menekült érkezik a Latorca-parti város környékére is Kelet-Ukrajnából. Az önkormányzatok, állami szervek megszervezték a menekültek fogadását, elszállásolását, de a szálláshelyek kapacitása lassan kimerül. „Egyre több menekült jön. Jelenleg szervezetten, rendben zajlik az élet Kárpátalján, aztán meglátjuk, mi lesz.

– ecsetelte Popovics Pál. Úgy fogalmazott, fegyelem van, katonai közigazgatás működik, fokozottan ellenőrzik a szabályok betartását: alkoholt nem árusítanak a boltokban, és nincs ugyan kijárási tilalom, de azt javasolják, este 8 után ne járjanak az emberek az utcán.

„Az ide menekülő katonaköteles férfiaknak be kell jelentkezniük a katonai szerveknél, őket lajstromba veszik. Aki nagyon el akart menni, az már nekiindult a határoknak, és persze vannak még, akik fontolgatják, hogy elmenekülnek. Meglátjuk, hogyan alakul a helyzet, mi itt most megszervezzük a magunk dolgait, a segélyezéseket, a saját közösségünkkel való foglalkozás most kiemelten fontos” – mondta az informatikatanár.

„A háború kitörésétől kezdve naponta több ezren indulnak neki a határnak, és rengeteg a belső menekült is, aki átmenetileg itt tartózkodik a környéken. A viski önkormányzat is fogadja őket, próbálunk segíteni” – mondta Várady Enikő. Azt tapasztalják, hogy hatalmas civil összefogás jött létre egész Kárpátalján, mindenki igyekszik segíteni mindenben, amiben csak tud. „Nagyon sokan elmenekültek Visk környékéről, de egész Kárpátaljára ez jellemző: nyilván nemcsak magyarokról van szó, hanem az összes ott élő nemzetiség tagjairól. Kevesen maradtunk itt, akik ismerjük egymást, egy csomó ismeretlen érkezett a harcok sújtotta területekről. Ők azt mondják, szeretnének visszamenni otthonaikba, ha még lesz ahová” – fogalmazott Várady Enikő.

„Az élelmiszerárak nagyon magasak, de egyelőre még meg tudunk venni mindent. A gyógyszerekkel volt egy kis elakadás, pár napig a patikákat nem tudták feltölteni, de épp ma kaptunk visszajelzést, hogy az egyik cégtől végre tudtak gyógyszert rendelni” – részletezte az elöljáró. Közölte, többek között a községben működő két pékség miatt aggódik, ahol eddig napi 1000–1200 kenyeret sütöttek, mostanság viszont csak kétnaponta sütnek 250–300-at, mivel a lakosság háromnegyede Magyarországra menekült.

„Nagyon kevesen maradtak itthon, a nyugdíjasok, idősek, betegek. Nagyon félek, hogy a pékségekben elhasználják a liszttartalékot, és akkor ők is mennek Magyarországra” – fejtette ki. Szerinte

Jelenleg a lerakatokban minden kapható, de a mennyiséget már korlátozzák. Felkészülnek a még rosszabbra is, például az áramkimaradásokra, már most igyekeznek beszerezni egy áramfejlesztő generátort, amivel a község vízellátását tudják majd biztosítani.

Imádkoznak a békéért az emberek

A hivatalos adatok alapján a 23 ezer lakosú Beregszászba és a 3000 ezres Mezővári községbe is érkeznek menekültek Ukrajna más régióiból. Őket a katonai nyilvántartásba is bevezetik, ez most kötelező. A településen egyébként

„A mi községünkbe a mai napon 38 menekült érkezett, nők és gyerekek. Az elszállásolásukat lakóházakban, családoknál oldottuk meg, többüknek vannak itt rokonaik, akiknél lakhatnak. Ezenkívül a régi óvodánk épületét szeretnénk kialakítani számukra” – fejtette ki lapunknak szerdán Varga Tamás, hozzátéve, a településnek Hódmezővásárhely segítségének köszönhetően új óvodája van, így a régi épületet egy ideje már nem használták, üresen állt, de ha megoldják a vízellátását, fűtését, akkor megfelelő hely lesz a menekülteknek. Levélben fordultak Magyarországhoz, hogy matracokkal, takarókkal, ágyneműkkel segítsék őket, ugyanakkor már most hálásak azért, hogy az anyaország befogadta a község lakóit, most ezt tartják a legnagyobb segítségnek.

A tömegközlekedés is működik, de nagyon kevesen veszik igénybe, ugyanis biztonsági okokból ideiglenesen szünetel az oktatás, és az emberek nagy része otthon marad, csak a stratégiai fontosságú intézményekben – vasútnál, katonaságnál, a kórházakban – dolgozók járnak be munkahelyükre. A lakosság egy része elhagyta már a várost, és vidéken keresett biztonságosabb helyet. „Lembergben még nem volt lövöldözés, de mindennap többször is megszólalnak a szirénák, figyelmeztetve az esetleges veszélyekre. Ilyenkor minden alkalommal a pincébe és óvóhelyre kell szaladnunk” – mondta el a 28 éves, fordítóként dolgozó lány.

„Az ismerőseim közül is többen feliratkoztak az önkéntesek listájára, még keserűen nevettünk is azon, hogy lassan több önkéntes lesz, mint amennyire szükség lehet” – jegyezte meg. Elmondta, a kijevi eseményeket figyelve mindenki nagyon aggódik, ennek ellenére a lembergiek többsége harcok és bombázások esetén sem szeretne elmenni az országból.

– tette hozzá Lily. Megjegyezte, lelkileg nagy segítség, hogy érzik a külföldi ismerősök, barátok támogatását, reménykednek abban, hogy a NATO közbelép, és lezárja az ukrán légteret az orosz harci repülőgépek, rakéták előtt, megelőzve ezzel a lakott települések bombázását.