Véget érhet az offenzíva. Az izraeli hadsereg hatalmas rombolást végzett a Gázai övezetben a Hamász terroristái utáni vadászat során, a fegyverszünet hatályba lépését követően megkezdődhet az újjáépítés
Fotó: UNRWA
Alig néhány nappal Donald Trump leendő amerikai elnök beiktatása előtt, szerda estére sikerült elérni a fegyverszüneti megállapodást Izrael és a Hamász terrorszervezet között. De miről is szól pontosan a három szakaszos egyezmény, amelynek első fázisa is hat héten át tart?
2025. január 16., 14:032025. január 16., 14:03
Az alábbiakban a CNN összeállítása alapján ismertetjük a fegyverszüneti megállapodás részleteit. A Hamász és Izrael között szerdán létrejött megállapodás első szakasza a háború szüneteltetését, valamint a Gázában fogva tartott izraeli túszok és az izraeli fogságban lévő palesztin foglyok szabadon bocsátását tartalmazza.
A megállapodás a második tűzszünetet jelenti azóta, hogy a háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász fegyveresei támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli hatóságok szerint több mint 1200 embert megölve és 250 túszt ejtve. Az Izrael által válaszul indított katonai offenzíva során a palesztin egészségügyi minisztérium szerint legalább 46 645 palesztin halt meg és több mint 110 ezer megsebesült a Gázai övezetben.
Az első, 2023 novemberében lezajlott tűzszünet körülbelül egy hétig tartott. Ez idő alatt 105, a Hamász által fogva tartott túszt – elsősorban nőket, gyerekeket és időseket – engedtek szabadon, Izrael pedig mintegy 240 palesztin foglyot engedett ki izraeli börtönökből.
Az első szakasz várhatóan vasárnap kezdődik és hat hétig tart. Ebben a fázisban tűzszünet kezdődik, és ekkor zajlik le az izraeli csapatok kivonása, a túszok és foglyok cseréje, valamint humanitárius segélyek szállítása Gázába. A Gázában fogva tartott amerikai túszokat ebben az első fázisban fogják szabadon engedni – közölte Joe Biden amerikai elnök szerdán.
Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti tűzszünetet és a 467 napja elrabolt izraeli túszok kiszabadulásáról megkötött egyezményt jelentett be kormányzati forrásokra hivatkozva izraeli kereskedelmi televíziós csatorna szerda este.
A második és a harmadik szakasz kevésbé kidolgozott, a részletekről az első szakasz során döntenek majd – mondta Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök egy szerdai tájékoztatón. „Továbbra is mindent megteszünk, amit csak tudunk, mindent, amit csak lehet, partnereinkkel együtt, hogy ez a megállapodás a benne rögzítetteknek megfelelően kerüljön végrehajtásra” – mondta, megjegyezve, hogy a közvetítők 411 napot dolgoztak a megállapodás feltételein.
– jelentette ki a katari miniszterelnök.
Az egyezmény életbe lépésének 22. napjától visszatérhetnek az övezet északi részébe az onnan a háború miatt délre kiköltöztetett palesztinok
Fotó: Facebook/UNRWA
A Hamász szerdán „döntő fordulópontként” üdvözölte a megállapodást. Az izraeli kabinetnek ugyanakkor még meg kell szavaznia z egyezmény jóváhagyását, mielőtt az hatályba lépne. A tűzszüneti megállapodás több mint egy év óta az első „kegyelmi időszak” a gázaiak számára, és csak a második az izraeli bombázások kezdete óta.
– közölte szerdán egy izraeli tisztségviselő. Izrael a Gázai övezeten belül is fenntartana egy ütközőzónát az izraeli határ mentén, amelynek mérete a tárgyalások egyik utolsó vitás pontja volt.
A megállapodás várhatóan lehetővé teszi, hogy a palesztin civilek visszatérhessenek otthonaikba Gáza egész területén, beleértve a lepusztult északi részt is. Al Thani szerint a humanitárius segélyek tömeges beáramlása várható az övezetbe, ahol a lakosok már régóta szörnyű humanitárius körülmények között élnek.
A gázai sebesültek is elhagyhatják az enklávét, hogy ellátásban részesüljenek, a segélyeket pedig beengedik az övezetbe, ahol a kórházak és pékségek tatarozásán dolgoznak – mondta.
– mondta Al Thani.
Az izraeli hadsereg már a fegyverszünet első szakaszában elhagyja a sűrűn lakott palesztin területeket
Fotó: Atef Safadi/EPA/Agerpres
A tűzszünet első napján várhatóan három női izraeli civil túszt engednek szabadon, majd a hetedik napon további négyet – derül ki a Basszem Naim magas rangú Hamász-tisztviselő által megosztott dokumentumból. Ezt követően „a Hamász hétnaponta három izraeli foglyot enged szabadon, kezdve a nőkkel (civilekkel és katonákkal)” – áll a dokumentumban.
– folytatódik a dokumentum.
A Hamász és szövetségesei a 2023. október 7-én elrabolt túszok közül méh 94-et tartanak fogva. Közülük az izraeli kormány szerint legalább 34-en meghaltak, bár a valós szám várhatóan magasabb lesz. A túszok közül 81 férfi és 13 nő. Nyolcvannégy izraeli, míg nyolc thaiföldi, egy nepáli és egy tanzániai. A Hamász további négy túszt tart fogva 2014 óta, akik közül legalább ketten meghaltak.
a fogvatartottak ügyeivel foglalkozó bizottság és a Palesztin Foglyok Társasága szerint – bár ez nem tartalmazza a Gázában fogságba esett palesztinok számát. Az Izrael által fogva tartott palesztin foglyok száma magában foglalja az adminisztratív őrizetben tartott 3376 személyt, ami azt jelenti, hogy nem emeltek ellenük vádat, és nem álltak bíróság elé, köztük 95 gyermeket és 22 nőt.
A tűzszünet második és harmadik szakaszáról még tárgyalni kell az első szakasz alatt. Ezek a tárgyalások a megállapodás végrehajtásának 16. napján kezdődnek meg egy izraeli tisztségviselő szerint.
A tisztségviselő szerint azonban Izrael nagyon szeretné „hazahozni minden túszunkat”, és jóhiszeműen fog tárgyalásokat kezdeni a második fázisról, amely az izraeli erők teljes kivonulásához vezethet a Gázai övezetből. Biden szerint a második és harmadik fázisban további túszok szabadon bocsátása és Gáza újjáépítésének megkezdése szerepel majd.
„Amikor a második fázis megkezdődik, cserébe szabadon engedik a még élő túszokat, köztük a férfi katonákat, és az összes megmaradt izraeli erőt kivonják Gázából, az ideiglenes tűzszünet pedig állandóvá válik” – mondta a leköszönő amerikai elnök.
– tette hozzá Biden.
Al Thani elmondta, hogy az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar olyan mechanizmust hozott létre, amely biztosítja, hogy egyik fél se szegje meg a tűzszünetet. „Kairóban lesz a központ, és ez a megállapodás végrehajtásának nyomon követése a három ország közös csapatának feladata lesz” – jelentette ki Katar miniszterelnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
Európának közösen kell megoldania a migráció ügyét, és jobb európai szabályozásra kell törekedni – jelentette ki Friedrich Merz új német kancellár szerdán Varsóban a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtókonferencián.
Az Egyesült Államok és Izrael megvitatta annak lehetőségét, hogy Washington irányítsa a Gázai övezet háború utáni ideiglenes közigazgatását – közölte öt, az ügyet jól ismerő személy a Reut
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!