Fotó: IGI
Mintegy 650 ezer új menedékkérelmet nyújtottak be tavaly az Európai Unióban, ami nagyjából fele a 2016-os adatoknak, és megfelel a válság előtti szintnek – derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) kedden közzétett jelentéséből.
A szervezet friss értékelése szerint az EU 28 tagországában 650 ezer új menedékkérőt regisztráltak tavaly, míg 2016-ban 1,2 milliót, 2015-ben 1,25 milliót, 2014-ben pedig 560 ezret. A kérelmezők legnagyobb csoportját továbbra is a szíriai állampolgárok tették ki (102 ezer ember), őket követték az irakiak (48 ezer) és az afgánok (44 ezer), de sokan érkeztek Nigériából, Pakisztánból, Eritreából, Albániából és Iránból is – számolt be az MTI.
A papírok 9 százalékát Görögországban (57 ezer), 5-5 százalékát pedig Nagy-Britanniában (33 ezer) és Spanyolországban (30 ezer) nyújtották be.
Spanyolországban 96 százalékkal, Franciaországban 19 százalékkal, Görögországban 14 százalékkal emelkedett az első kérelmezők száma 2016-hoz képest.
A legnagyobb visszaesés Németországban (-73 százalék), Ausztriában (-44 százalék) és Hollandiában (-17 százalék) volt az ötezer kérelemnél többet regisztráló országok közül.
Az adatok tanúsága szerint tavaly Görögországban egymillió lakosra 5295 új menedékkérő jutott, a második helyezett Cipruson 5235, a harmadik Luxemburgban 3931. A legkisebb arányt Szlovákiában (27), Lengyelországban (79) és Portugáliában (98) jegyezték fel. Az EU-átlag 1270. Magyarországon 3115 új menedékkérőt regisztrálták 2017-ben, ami egymillió lakosra vetítve 318-at jelent – áll a statisztikában. Románia ilyen viszonylatban 239 főt „számlált”.
Az év végén körülbelül 927 ezer menedékkérelem volt még elbírálás alatt az Európai Unió tagországaiban, ennek közel fele Németországban.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!