Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
„Ukrajnával vagyunk, feltételek nélkül, de nem állunk háborúban Oroszországgal” – jelentette ki Antonio Tajani olasz külügyminiszter a Corriere della Sera című napilapban megjelent interjúban pénteken azt indokolva, miért utasítja el, hogy Ukrajna orosz területen használja a Nyugattól kapott fegyvereket.
2024. augusztus 30., 17:492024. augusztus 30., 17:49
2024. augusztus 30., 18:082024. augusztus 30., 18:08
Antonio Tajani kijelentette, hogy Olaszország katonai, politikai és humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának. Emlékeztetett, hogy kilenc fegyverszállítmányt küldtek, ezenkívül Róma a felek közötti békekonferencián dolgozik, és 2025 júniusában újjáépítési konferenciát tervez rendezni. „Ukrajnával vagyunk, feltételek nélkül (…), de nem állunk háborúban Oroszországgal. Mire adjunk felhatalmazást, Moszkva bombázására? És hol lennének ennek a határai?” – tette fel a kérdést Antonio Tajani.
Antonio Tajani ismételten nemet mondott erre az EU-tagországok külügyminisztereinek csütörtöki informális találkozóján. Tajani kijelentette: nem érti, hogyan lehet megkérdőjelezni Róma álláspontját, amely teljes mértékben egyensúlyozott és felelősségteljes a háború első napjától. Úgy vélte, „komolynak kell maradni, propaganda nélkül, elkerülve, hogy a helyzet bármilyen módon súlyosbodjon”. Megjegyezte, hogy „Borrell a saját nevében beszél, és nem a tagállamok nevében, amelyeknek egyébként is eltérő a törvényhozásuk”, másrészt Borrell távozás előtt álló főbiztos.
Ezzel egy időben Ukrajna önvédelemhez való jogát hangoztatta a svéd védelmi miniszter pénteken, az európai uniós tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóját megelőzően Brüsszelben, leszögezve: a háborút az orosz fél kezdte, ezért az ukrán erőknek joguk van megvédeniük magukat az ország határain belül és azokon kívül is. Pal Jonson érkezési nyilatkozatában nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy az uniós tárcavezetők egyezségre jutnak a Kijevnek küldött nyugati fegyverek Ukrajnán kívüli felhasználását illetően.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter érkezésekor az ukrán hadsereg kurszki offenzíváját méltatta, ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrán erők még mindig „egy kézzel harcolnak”, hozzátéve: reméli, hogy egyezség születik a nyugati fegyverek felhasználásával kapcsolatos területi korlátozások feloldásáról. Kifejezte abbeli reményét is, hogy Magyarország felhagy az az Európai Békekeret keretében Ukrajnának szánt kifizetések blokkolásával. Hozzátette: azzal, hogy a védelmi miniszterek informális találkozóját Brüsszelben és nem Budapesten tartják, „üzenetet hordoz” Magyarország számára arra vonatkozóan, hogy ne akadályozza tovább a kifizetéseket. Elmondta azt is, hogy az orosz csapatok várhatóan még az ősz előtt további támadásokat indíthatnak az ukrán infrastruktúra ellen, ezért – mint mondta – rendkívül fontos az ukrán katonák kiképzése.
Andris Spruds lett tárcavezető a tanácsülést megelőzően szintén hazájának Ukrajna iránti elkötelezettségét hangoztatta, és aláhúzta: ha most nem költ Európa az ukránokra, akkor a jövőben sokkal magasabb árat fog fizetni. Hozzátette, hogy Lettország a maga részéről éves GDP-jének 0,25 százalékát költi Ukrajna támogatására.
Szavai szerint ez azt is jelenti, hogy az európai fegyvereket Ukrajna orosz területen is bevetheti, ha az az önvédelemhez szükséges. „Mindig is azt mondtuk, Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően cselekszik” – fogalmazott Brekelmans, majd hozzátette: országa nem tesz megkötéseket Ukrajna számára a fegyverek maximális hatótávolságára vonatkozóan. A célpontoknak azonban katonainak kell lenniük, a fegyverhasználatnak pedig a védelmet kell szolgálnia – tette hozzá a holland védelmi miniszter.
Josep Borell kül-és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselő szerint Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!