Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
„Ukrajnával vagyunk, feltételek nélkül, de nem állunk háborúban Oroszországgal” – jelentette ki Antonio Tajani olasz külügyminiszter a Corriere della Sera című napilapban megjelent interjúban pénteken azt indokolva, miért utasítja el, hogy Ukrajna orosz területen használja a Nyugattól kapott fegyvereket.
2024. augusztus 30., 17:492024. augusztus 30., 17:49
2024. augusztus 30., 18:082024. augusztus 30., 18:08
Antonio Tajani kijelentette, hogy Olaszország katonai, politikai és humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának. Emlékeztetett, hogy kilenc fegyverszállítmányt küldtek, ezenkívül Róma a felek közötti békekonferencián dolgozik, és 2025 júniusában újjáépítési konferenciát tervez rendezni. „Ukrajnával vagyunk, feltételek nélkül (…), de nem állunk háborúban Oroszországgal. Mire adjunk felhatalmazást, Moszkva bombázására? És hol lennének ennek a határai?” – tette fel a kérdést Antonio Tajani.
Antonio Tajani ismételten nemet mondott erre az EU-tagországok külügyminisztereinek csütörtöki informális találkozóján. Tajani kijelentette: nem érti, hogyan lehet megkérdőjelezni Róma álláspontját, amely teljes mértékben egyensúlyozott és felelősségteljes a háború első napjától. Úgy vélte, „komolynak kell maradni, propaganda nélkül, elkerülve, hogy a helyzet bármilyen módon súlyosbodjon”. Megjegyezte, hogy „Borrell a saját nevében beszél, és nem a tagállamok nevében, amelyeknek egyébként is eltérő a törvényhozásuk”, másrészt Borrell távozás előtt álló főbiztos.
Ezzel egy időben Ukrajna önvédelemhez való jogát hangoztatta a svéd védelmi miniszter pénteken, az európai uniós tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóját megelőzően Brüsszelben, leszögezve: a háborút az orosz fél kezdte, ezért az ukrán erőknek joguk van megvédeniük magukat az ország határain belül és azokon kívül is. Pal Jonson érkezési nyilatkozatában nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy az uniós tárcavezetők egyezségre jutnak a Kijevnek küldött nyugati fegyverek Ukrajnán kívüli felhasználását illetően.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter érkezésekor az ukrán hadsereg kurszki offenzíváját méltatta, ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrán erők még mindig „egy kézzel harcolnak”, hozzátéve: reméli, hogy egyezség születik a nyugati fegyverek felhasználásával kapcsolatos területi korlátozások feloldásáról. Kifejezte abbeli reményét is, hogy Magyarország felhagy az az Európai Békekeret keretében Ukrajnának szánt kifizetések blokkolásával. Hozzátette: azzal, hogy a védelmi miniszterek informális találkozóját Brüsszelben és nem Budapesten tartják, „üzenetet hordoz” Magyarország számára arra vonatkozóan, hogy ne akadályozza tovább a kifizetéseket. Elmondta azt is, hogy az orosz csapatok várhatóan még az ősz előtt további támadásokat indíthatnak az ukrán infrastruktúra ellen, ezért – mint mondta – rendkívül fontos az ukrán katonák kiképzése.
Andris Spruds lett tárcavezető a tanácsülést megelőzően szintén hazájának Ukrajna iránti elkötelezettségét hangoztatta, és aláhúzta: ha most nem költ Európa az ukránokra, akkor a jövőben sokkal magasabb árat fog fizetni. Hozzátette, hogy Lettország a maga részéről éves GDP-jének 0,25 százalékát költi Ukrajna támogatására.
Szavai szerint ez azt is jelenti, hogy az európai fegyvereket Ukrajna orosz területen is bevetheti, ha az az önvédelemhez szükséges. „Mindig is azt mondtuk, Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően cselekszik” – fogalmazott Brekelmans, majd hozzátette: országa nem tesz megkötéseket Ukrajna számára a fegyverek maximális hatótávolságára vonatkozóan. A célpontoknak azonban katonainak kell lenniük, a fegyverhasználatnak pedig a védelmet kell szolgálnia – tette hozzá a holland védelmi miniszter.
Josep Borell kül-és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselő szerint Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.
Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a
Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!