Magyarics Tamás külpolitikai szakértő a Krónikának leszögezte: Trump kampánycsapata és ügyvédei eddig nem tudtak olyan meggyőző bizonyítékot tárni a megfelelő állami bíróságok elé, miszerint választási csalás történt volna Michiganben, Georgiában és Nevadában. Arizonában azt állították, hogy nem engedtek „ezreket” szavazni, de kiderült, hogy ez nem igaz. Pennsylvaniában azt kifogásolták, hogy a megfigyelőiket nem engedték be a választási irodákba, ezt sem tudták hitelt érdemlően bizonyítani – mondta a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója.

„Így Wisconsinban kérnek újraszámolást, illetve Georgiában helyi tisztviselők jelezték, hogy újraszámolják a szavazatokat, mivel nagyon kicsi a különbség a két jelölt között. Wisconsinban Biden mintegy húszezer, Georgiában körülbelül tízezer szavazattal vezet. Eddig 2000 óta harmincegy állami választáson számolták újra a szavazatokat, de mindössze háromban fordult meg az eredmény, viszont mindegyik esetben háromszáznál kisebb volt a különbség. Valószínűtlen, hogy többezres különbség esetén megfordulna a végeredmény” – hangsúlyozta az elemző, megemlítve: a 2000-es floridai újraszámolásnál az ifjabb George Bush végül valamivel több, mint ötszáz szavazattal győzött.

Az ELTE oktatója úgy véli, a legnagyobb esély Pennsylvaniában mutatkozik, ahol a Trump-csapat azt szeretné elérni, hogy a szövetségi Legfelsőbb Bíróság változtassa meg a pennsylvaniai bíróság határozatát, amely megengedte, hogy a november 3-áig feladott levélszavazatokat – amennyiben azok három napon belül beérkeznek – még számolják össze. „Gyakorlatilag itt mindegy a fellebbezés, mert Biden körülbelül negyvenezer szavazattal nyert, és a tisztviselők szerint mintegy tízezer szavazat érkezett később be. Azaz, a csekélynél is csekélyebb a lehetőség az eredmény megfordítására” – tette hozzá a szakértő.

Kiemelt szövetségi kapcsolat a NATO-ban

Mire számíthat Románia, Magyarország, illetve a közép-kelet-európai térség Joe Biden elnökségétől? – kérdeztük Magyarics Tamástól. „Biden támogatja az Európai Unió föderalisztikus átalakulását – elsősorban amiatt, hogy nagyobb súlyú partnert szerezzen Oroszország és Kína ellen –, így a tagállamok mélyebb integrációhoz való viszonya lényeges lehet. Ugyancsak fontos az Egyesült Államok számára, hogy Peking és Moszkva ne építhessen ki politikai és gazdasági hídfőállásokat Európában; azaz, törekedni fog arra, hogy a tagállamok ne vásároljanak kínai technológiát, orosz pénzintézetek ne működjenek itt, stb.” – mondta a külpolitikai szakértő.

„Románia jól áll, Magyarország most írt alá egymilliárd dollár értékű rakétabeszerzést az Egyesült Államokkal, 2019-ben pedig védelmi együttműködési szerződést kötött Washingtonnal. Ukrajna előkerülhet a magyar–amerikai kapcsolatban: Washington Ukrajnát stratégiai országnak tekinti Oroszország miatt, és a nyelvtörvényt mellékes ügynek tartja, ami miatt Magyarországnak nem lenne szabad akadályozni Ukrajna nyugati integrációját” – vetítette előre a várható térségbeli amerikai diplomáciát a budapesti egyetemi oktató. Hozzátette ugyanakkor, hogy visszatérhet az Obama-adminisztráció alatti politikai vita az Egyesült Államok és Magyarország között egyes kérdésekben (sajtószabadság, nem kormányzati szervezetek, bírói függetlenség, választói körzetek, stb.).

Iulian Chifu külpolitikai elemző az Aleph News portálnak azt mondta,

Emlékeztetett arra, hogy a volt demokrata alelnök jól ismeri Romániát, többször járt Bukarestben. Obama elnöksége idején Joe Biden a közép-kelet-európai térséggel megbízott diplomataként is tevékenykedett – tette hozzá Chifu.

Megosztottság, válság

Ian Bremmer ismert amerikai politológus szerint Joe Biden valószínűleg a leggyengébb elnök lesz Jimmy Carter óta. Az elemző a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilapnak adott interjújában azt mondta, bár személy szerint nagyon örül az elnöki székbe egyáltalán nem való Donald Trump távozásának, kár lenne még eltemetni a hivatalban lévő elnököt, hiszen befolyása és hatalma továbbra is megkérdőjelezhetetlen a Republikánus Párton belül, és valószínűleg 2024-ben újraindulhat az elnökválasztáson, mint pártjának leghangosabb szószólója. Elmondta azt is: nagyon úgy tűnik, hogy a republikánusok megőrizhetik többségüket a szenátusban, ami rendkívül megnehezíti Joe Biden dolgát, például egy újabb, a koronavírus-járvány okozta válság csillapításának céljával fellépő támogatási csomag összeállítása, illetve elfogadtatása során.

„Biden azonban nem tudja megvalósítani a politikai reformokat a szenátus nélkül, az amerikai társadalom tehát még inkább kettéválhat” – érvelt a politológus. Szerinte a politikusok gyakran alábecsülik, mennyire jogfosztottnak és dühösnek érzik magukat az amerikaiak, de a választás szorossága ezt jól tükrözi.

„Az emberek dühösek az iraki és az afganisztáni kudarcok miatt is, ráadásul a bevándorlás is sokak számára frusztráló. Amerika hagyományosan nyitott ország volt, de sokan, akik már itt élnek, úgy érzik, velük senki nem törődik. Ezt az érzelmi állapotot erősítették ráadásul a közösségi hálózatok és a mainstream média is, amely elsősorban a szélsőséges álláspontokat terjesztette” – idézte a Magyar Nemzet a politológust.