Ismerős terep. Barack Obama elnöksége idején Joe Biden a közép-kelet-európai térséggel megbízott diplomataként is tevékenykedett
Fotó: Joe Biden/Facebook
Eddig nincs meggyőző bizonyíték a választási csalásra az Egyesült Államokban, de a szavazatok újraszámlálására van esély egyes államokban – véli Magyarics Tamás. A budapesti külpolitikai szakértő szerint Joe Biden az Európai Unió föderalisztikus átalakulását támogatja, így a tagállamok mélyebb integrációhoz való viszonya lényeges lehet a washingtoni kapcsolat alakulását illetően.
2020. november 11., 11:012020. november 11., 11:01
2020. november 11., 11:022020. november 11., 11:02
Donald Trump, az amerikai elnök jogászcsapata, és a vezető republikánus politikusok többsége továbbra is jogorvoslatban bízik a szerintük elcsalt választásokat illetően.
Magyarics Tamás külpolitikai szakértő a Krónikának leszögezte: Trump kampánycsapata és ügyvédei eddig nem tudtak olyan meggyőző bizonyítékot tárni a megfelelő állami bíróságok elé, miszerint választási csalás történt volna Michiganben, Georgiában és Nevadában. Arizonában azt állították, hogy nem engedtek „ezreket” szavazni, de kiderült, hogy ez nem igaz. Pennsylvaniában azt kifogásolták, hogy a megfigyelőiket nem engedték be a választási irodákba, ezt sem tudták hitelt érdemlően bizonyítani – mondta a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója.
„Így Wisconsinban kérnek újraszámolást, illetve Georgiában helyi tisztviselők jelezték, hogy újraszámolják a szavazatokat, mivel nagyon kicsi a különbség a két jelölt között. Wisconsinban Biden mintegy húszezer, Georgiában körülbelül tízezer szavazattal vezet. Eddig 2000 óta harmincegy állami választáson számolták újra a szavazatokat, de mindössze háromban fordult meg az eredmény, viszont mindegyik esetben háromszáznál kisebb volt a különbség. Valószínűtlen, hogy többezres különbség esetén megfordulna a végeredmény” – hangsúlyozta az elemző, megemlítve: a 2000-es floridai újraszámolásnál az ifjabb George Bush végül valamivel több, mint ötszáz szavazattal győzött.
Az ELTE oktatója úgy véli, a legnagyobb esély Pennsylvaniában mutatkozik, ahol a Trump-csapat azt szeretné elérni, hogy a szövetségi Legfelsőbb Bíróság változtassa meg a pennsylvaniai bíróság határozatát, amely megengedte, hogy a november 3-áig feladott levélszavazatokat – amennyiben azok három napon belül beérkeznek – még számolják össze. „Gyakorlatilag itt mindegy a fellebbezés, mert Biden körülbelül negyvenezer szavazattal nyert, és a tisztviselők szerint mintegy tízezer szavazat érkezett később be. Azaz, a csekélynél is csekélyebb a lehetőség az eredmény megfordítására” – tette hozzá a szakértő.
Mire számíthat Románia, Magyarország, illetve a közép-kelet-európai térség Joe Biden elnökségétől? – kérdeztük Magyarics Tamástól. „Biden támogatja az Európai Unió föderalisztikus átalakulását – elsősorban amiatt, hogy nagyobb súlyú partnert szerezzen Oroszország és Kína ellen –, így a tagállamok mélyebb integrációhoz való viszonya lényeges lehet. Ugyancsak fontos az Egyesült Államok számára, hogy Peking és Moszkva ne építhessen ki politikai és gazdasági hídfőállásokat Európában; azaz, törekedni fog arra, hogy a tagállamok ne vásároljanak kínai technológiát, orosz pénzintézetek ne működjenek itt, stb.” – mondta a külpolitikai szakértő.
„Románia jól áll, Magyarország most írt alá egymilliárd dollár értékű rakétabeszerzést az Egyesült Államokkal, 2019-ben pedig védelmi együttműködési szerződést kötött Washingtonnal. Ukrajna előkerülhet a magyar–amerikai kapcsolatban: Washington Ukrajnát stratégiai országnak tekinti Oroszország miatt, és a nyelvtörvényt mellékes ügynek tartja, ami miatt Magyarországnak nem lenne szabad akadályozni Ukrajna nyugati integrációját” – vetítette előre a várható térségbeli amerikai diplomáciát a budapesti egyetemi oktató. Hozzátette ugyanakkor, hogy visszatérhet az Obama-adminisztráció alatti politikai vita az Egyesült Államok és Magyarország között egyes kérdésekben (sajtószabadság, nem kormányzati szervezetek, bírói függetlenség, választói körzetek, stb.).
Iulian Chifu külpolitikai elemző az Aleph News portálnak azt mondta,
Emlékeztetett arra, hogy a volt demokrata alelnök jól ismeri Romániát, többször járt Bukarestben. Obama elnöksége idején Joe Biden a közép-kelet-európai térséggel megbízott diplomataként is tevékenykedett – tette hozzá Chifu.
Ian Bremmer ismert amerikai politológus szerint Joe Biden valószínűleg a leggyengébb elnök lesz Jimmy Carter óta. Az elemző a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilapnak adott interjújában azt mondta, bár személy szerint nagyon örül az elnöki székbe egyáltalán nem való Donald Trump távozásának, kár lenne még eltemetni a hivatalban lévő elnököt, hiszen befolyása és hatalma továbbra is megkérdőjelezhetetlen a Republikánus Párton belül, és valószínűleg 2024-ben újraindulhat az elnökválasztáson, mint pártjának leghangosabb szószólója. Elmondta azt is: nagyon úgy tűnik, hogy a republikánusok megőrizhetik többségüket a szenátusban, ami rendkívül megnehezíti Joe Biden dolgát, például egy újabb, a koronavírus-járvány okozta válság csillapításának céljával fellépő támogatási csomag összeállítása, illetve elfogadtatása során.
„Biden azonban nem tudja megvalósítani a politikai reformokat a szenátus nélkül, az amerikai társadalom tehát még inkább kettéválhat” – érvelt a politológus. Szerinte a politikusok gyakran alábecsülik, mennyire jogfosztottnak és dühösnek érzik magukat az amerikaiak, de a választás szorossága ezt jól tükrözi.
„Az emberek dühösek az iraki és az afganisztáni kudarcok miatt is, ráadásul a bevándorlás is sokak számára frusztráló. Amerika hagyományosan nyitott ország volt, de sokan, akik már itt élnek, úgy érzik, velük senki nem törődik. Ezt az érzelmi állapotot erősítették ráadásul a közösségi hálózatok és a mainstream média is, amely elsősorban a szélsőséges álláspontokat terjesztette” – idézte a Magyar Nemzet a politológust.
Trumpék beterjesztették a perkeresetet Pennsylvaniában
Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök jogászcsapata benyújtotta hétfőn a perkeresetet a pennsylvaniai választások miatt. A keresetet a pennsylvaniai szövetségi bíróságon nyújtották be annak gyanújával, hogy a tagállam levélszavazási rendszere „nélkülözött minden átláthatóságot és ellenőrizhetőséget, amely a személyes szavazások esetében biztosított volt”. A 20 elektort adó Pennsylvaniában a szavazatok 99 százalékát dolgozták fel eddig, de az amerikai AP hírügynökség és a republikánusokhoz közel álló Fox televízió, majd nyomukban a többi nagy médium is azt jelentette már szombaton, hogy a demokrata jelölt, Joe Biden elnyerte a pennsylvaniai elektorok támogatását is, és így a megválasztásához szükséges 270 elektornál is többet tudhat magáénak. Közben változatlanul tart a szavazatszámlálás a 15 elektort adó Észak-Karolinában, a 16 elektorral rendelkező Georgiában és Arizonában, amely 11 elektort küld az amerikai elnököt megválasztó elektori testületbe. Az MTI által idézett Reuters hírügynökség hétfő esti jelentése szerint Arizonában – a szavazatok 98 százalékos feldolgozottsága mellett – apad Joe Biden támogatottsága. Hétfőn este a demokrata párti politikus a voksok 49,4 százalékát, míg Donald Trump a szavazatok 49 százalékát tudhatta magáénak.
Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.
Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.
Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.
Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.
Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.
Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra.
Hatalmas nemzetközi reakciót váltott ki a szombat éjszakai, iráni légitámadás Izrael ellen. A megszólaló politikusok kivétel nélkül a konfliktus eszkalációjától tartanak, és megfontolt lépésekre kérik a konfliktusban álló feleket.
Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.
szóljon hozzá!