A félelmek is alakítják a pártpreferenciákat a június 9-ei európai parlamenti választásokon
Fotó: Veres Nándor
Az európai parlamenti választások közeledtével úgy tűnik, hogy a választói magatartást meghatározó erő a több – egymást kölcsönösen erősítő – forrásból eredő, növekvő félelemérzet – irányítja rá a figyelmet egy friss felmérés. Amely szerint az Európai Unió polgárai bizonytalanságot éreznek a példátlan ütemben zajló, széles körű gazdasági és kulturális változások, az olyan előre nem látható válságok, mint a koronavírus-világjárvány és az éghajlatváltozás, illetve a háborús konfliktusok újbóli kirobbanása miatt. Új tényezőként ugyanakkor megjelent a mesterséges intelligenciától való félelem is.
2024. június 05., 20:592024. június 05., 20:59
Májusban több mint 10 800 európai választópolgár foglalt állást az EU égető kérdéseiről és a folyamatban lévő kihívásokról egy nagyszabású, összehasonlító felmérés keretében, amelyet a Kapa Research végzett 10 tagországban (Bulgária, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Észtország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Lengyelország, Románia és Spanyolország) május 4. és 2024. május 24. között.
A Politico.eu által ismertetett felmérés – mint írták – túlmutat a belpolitikai dilemmákon vagy a szavazási szándékon: közelebbről megvizsgálja az európai társadalmakban 2019 és 2024 között kialakult tendenciákat, azt, hogy mi alakítja ma a társadalmi napirendet, a polgárok európai és nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos aggodalmait, a vezetőkkel szembeni elvárásokat és a globális vezető személyiségekről alkotott véleményeket.
A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a június 9-ei európai parlamenti választások előtt néhány nappal a választási magatartást befolyásoló, erőteljes félelem érvényesül, amelyet négy fő tényező táplál.
A Kapa Research-nek a felmérés eredményein alapuló elemzése szerint a megélhetési költségek emelkedése aggasztja leginkább a polgárokat. Az európai gazdaságokat a járvány utáni időszakban sújtó inflációs sokkok mélyen gyökerező nyugtalanságot keltettek az emberekben a megélhetésük miatt.
A téma olyan országokban vált figyelemre méltóan hangsúlyossá, mint Franciaország (58 százalék), Görögország (55 százalék), Románia (54 százalék), Spanyolország (49 százalék) és Bulgária (44 százalék), de a megélhetési költségek a többi tagállamban is az első három aggodalomra okot adó ok között szerepelnek.
A gazdasági bizonytalanság széles körű érzését tovább fokozza a javak elosztása terén tapasztalható igazságtalanság érzése: tízből több mint nyolc polgár (összesen 81 százalék) úgy érzi, hogy „Európában a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek”.
Nem találna legyőzőre a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormánykoalíció közös listája, amennyiben most vasárnap tartanák az európai parlamenti (EP) választásokat – derül ki a legfrissebb felmérésből.
2015 óta a bevándorlás Európában összetett kérdés, amelynek humanitárius és politikai vonatkozásai egyaránt vannak a felmérés eredményein alapuló elemzés szerint. A közvélemény-kutatás során kapott válaszok alapján a bevándorlás tűnik a második legfontosabb aggodalomnak: a megkérdezettek 37 százaléka nevezte meg a migrációt, amikor aggodalmairól faggatták a kérdezőbiztosok. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mely területekre kellene Európának a következő öt évben összpontosítania, a „szigorúbb bevándorlásellenőrzés” dominál, a válaszadók 36 százaléka ezt a legfontosabb prioritásként jelölte meg.
Ez a trend különösen erőteljes Németországban (56 százalék), annak ellenére, hogy a migrációs válság korai szakaszában befogadó országnak számított, valamint Olaszországban (40 százalék), amely a migránsok egyik európai célpontja.
A háború visszatérése Európába újra felerősítette a biztonsággal kapcsolatos félelmeket; az ukrajnai és nemrégiben a gázai konfliktusok az idei uniós választásokat befolyásoló új tényezőként jelennek meg – húzza alá a Politico. A felmérésben az orosz–ukrán háború a válaszadók 35 százaléka számára a legégetőbb aggodalom, mindössze két százalékponttal a migráció mögött.
A megkérdezettek ugyanakkor mindkét fronton – vagyis Ukrajnában és a gázai övezetben is – azonnali tűzszünetet követelnek: 65 százalék szerint a gázai ellenségeskedéseknek „azonnal véget kell vetni”, míg ugyanezt a nézetet 60 százalék osztja az orosz–ukrán konfliktus esetében.
A romániai polgárok közel fele szerint az ország európai uniós csatlakozása inkább pozitív eredményekkel járt – derül ki egy friss felmérésből.
Mint az elemzés is felidézi, az idők során a technológiai fejlődést átlagban széles körben üdvözölték, mint az emberiség számára pozitív fejleményt, mint az életkörülmények javításának eszközét és mint a növekedés gyorsítóját. A mesterséges intelligencia gyors térnyerése a polgárok mindennapi életében megzavarni látszik ezt a hagyományt.
Hasonlóképpen a szkepticizmus tükröződik abban is, hogy a válaszadók 54 százaléka vonakodik attól, hogy a mesterséges intelligenciát az EU stratégiai célként fogadja el a következő öt évben, és 54 százalékuk ellenzi ezt a lépést.
A fenti négy összetevő összekeverése az elemzés szerint a félelem robbanásveszélyes koktélját eredményezi az európai társadalmakban.
A választók a szavazatukkal fájdalmas üzeneteket fognak küldeni. Felmérésünk azonban azt mutatja, hogy a nagy többség továbbra is az európai vívmányok – biztonság, szabadság, demokrácia, növekedés és társadalmi kohézió – megerősítését támogatja, és olyan hozzáértő vezetést keres, amely képes megvédeni azokat” – összegez a Politico elemzése.
Nóvumnak számító kutatási eredményeket ismertetett keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján a Bálványos Intézet, hiszen eddig nem vizsgálták kampányidőszakban a részvételi hajlandóságot és a politikai preferenciákat az erdélyi magyarok körében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.
Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!