ENSZ-iskolában történt robbanás Gázában, sokan meghaltak

•  Fotó: UNRWA

Fotó: UNRWA

Sok nő és gyermek halt meg, amikor szombaton robbanás rázta meg az ENSZ egyik iskoláját Gáza északi részén – erősítette meg az ENSZ segélyszervezete.

Hírösszefoglaló

2023. november 19., 10:392023. november 19., 10:39

. A helyszínről – a dzsabalijai al-Fakúra iskoláról – készült videón véres holttestek láthatók az épület két emeletén lévő szobákban, amelyeket menekült palesztinok számára használtak menedékhelyként.

A szombati incidens volt a második alkalom 24 órán belül, hogy egy, az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala által működtetett iskolát találat ért – közölte az ügynökség. Pénteken a Zejtúnban működő, 4000 menekült elszállásolására használt intézményt érte több találat.

További részleteket nem közölt arról, hogy mi okozta a robbanást, vagy ki volt a felelős.

Eközben

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Palesztin Hatóság jelenlegi formájában „nem alkalmas” Gáza vezetésére.

Netanjahu azzal vádolta Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, hogy nem ítélte el a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadását, és azt mondta, hogy Abbász néhány magas rangú minisztere ünnepelte a támadást.

„Miután harcoltunk és meghúztuk ezt az egészet, odaadnánk nekik?” – mondta Netanjahu.

„Nagyon jól tudják, hogyan nevelik a gyerekeiket” – tette hozzá. „Ha ez nem változik, akkor mit értünk el?”

A miniszterelnök megjegyzései azután hangzottak el, hogy Joe Biden amerikai elnök egy szombaton megjelent véleménycikkében leszögezte, hogy Gázát és Ciszjordániát az Izrael és a Hamász közötti háború után végül egy „újjáélesztett” Palesztin Hatóság keretében kellene újraegyesíteni.

Biden a cikkben elutasította a gázai tűzszünetre vonatkozó egyre erősödő felhívásokat, és kijelentette, hogy ez nem vezetne a békéhez.

Idézet
Amíg a Hamász ragaszkodik a pusztítás ideológiájához, addig a tűzszünet nem jelent békét. A Hamász tagjai számára minden tűzszünet olyan idő, amelyet arra használnak ki, hogy újragyártsák rakétakészleteiket, újrapozícionálják harcosaikat, és újrakezdjék a gyilkolást, újra ártatlanokat támadva”

– írta a Washington Postnak írt cikkében. „A célunknak nem egyszerűen annak kellene lennie, hogy ma leállítsuk a háborút – a célunknak annak kellene lennie, hogy örökre véget vessünk a háborúnak, megtörjük a szüntelen erőszak körforgását, és valami erősebbet építsünk Gázában és az egész Közel-Keleten, hogy a történelem ne ismételje önmagát”.

Biden felszólította Izraelt, hogy tartsa tiszteletben a humanitárius jogot és minimalizálja a civil életek elvesztését, és azt mondta, hogy a Tel-Avivba tett útja során azt tanácsolta az izraeli tisztviselőknek, hogy „ne hagyják, hogy a sértettség és a düh félrevezesse őket, és ne kövessenek el olyan hibákat, amelyeket mi magunk is elkövettünk a múltban”.

Biden szerint a kétállami megoldás az egyetlen megoldás a térségben fennálló tartós konfliktusra, és addig is a Palesztin Hatóság alatt kell kormányozni.

A Hamász szombat este közölte, hogy a Gázai övezet elleni izraeli légicsapások miatt megszakadt a kapcsolata néhány izraeli foglyokat őrző osztagával.

Abu Ubaida, a szélsőséges palesztin szervezet fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok szóvivője sajtóközleményében közölte, hogy a foglyok és őrizetesek sorsa továbbra is ismeretlen, egyéb részletekről azonban nem tájékoztatott.

Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász október 7-i izraeli terrorakcióját. A konfliktusban eddig több mint 11 500 palesztin vesztette életét Gázában, míg az izraeli oldalon mintegy 1200 a halálos áldozatok száma, többségük a Hamász támadásakor vesztette életét.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Isztambulban kijelentette, hogy Törökország nemzetközi bíróság elé viszi „a gázai tömegmészárlás” ügyét.

„Elengedhetetlen, hogy ezt a bűncselekményt nyomon kövessék és kivizsgálják nemzetközi szinten, és hogy az elkövetők megkapják megérdemelt büntetésüket” – mondta Erdogan egy isztambuli rendezvényen, amiről az NTV török televízió tudósított.

A török elnök pénteken Berlinben német vezetőkkel tárgyalt az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti konfliktusról. Hazatérőben a repülőgépen arról is beszélt a török média jelentése szerint, hogy ha létrejön a tűzszünet, Törökország segíteni fog a Gázai övezet infrastruktúrájának, kórházainak, iskoláinak újjáépítésében.

A török elnök, miután a napokban felszólította Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy közölje, rendelkezik-e Izrael atomfegyverekkel, szombaton ismét visszatért a témára a sajtónak nyilatkozva, és a nukleáris fegyverek ellenőrzését követelte Izraelben.

Erdogan azt is megemlítette, hogy

a Hamász által fogvatartott izraeli túszok családjai levélben kérték őt: járjon közben a foglyok szabadon bocsátása érdekében, és mint mondta, az ügyre már ráállították a török titkosszolgálatot.

A Hamász szombaton közölte, hogy már 12 300 palesztin halt meg az izraeli bombázásokban október 7-e óta, amikor fegyveresei meglepetésszerűen megtámadtak izraeli településeket, meggyilkoltak mintegy ezerkétszáz embert, megsebesítettek háromezret, és túsznak elhurcoltak a Gázai övezetbe 240-et.

A Hamász szerint a 12 300 halott között több mint ötezer gyerek és 3300 nő van. További harmincezer palesztin megsebesült az izraeli légicsapásokban – tették hozzá. A Hamász egészségügyi minisztériuma azt közölte, hogy több tucatnyi halott fekszik az utcákon az övezet északi részén, de képtelenség őket elszállítani, illetve megszámolni, mert az izraeli csapatok a mentőkre és az önkéntes segítőkre is lőnek.

A Hamász megerősítette szombaton, hogy izraeli légitámadásban életét vesztette politikai irodájának egyik tagja, a 74 éves Ahmed Bahar,

akinek a halálát az előző nap Ciszjordániában már bejelentették. Bahar a palesztin parlament vezetője volt a 2006-os választások után, amikor a Hamász hatalomra került Gázában. Ő a legmagasabb rangú Hamász-vezető, akinek a halálát a szervezet hivatalosan elismerte októbert 7-e óta.

A Fehér Ház szombaton közölte,

továbbra is dolgozik azon, hogy Izrael és a Hamász iszlamista mozgalom között megállapodás szülessen a túszok kiszabadításáról és a harcok szüneteltetéséről.

„Még nem jutottunk megállapodásra, de továbbra is keményen dolgozunk” ezen a téren – írta Adrienne Watson, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az X közösségi oldalon, cáfolva a Washington Post című lap értesülését, amely szerint a harcoló felek között létrejött egy olyan megállapodás, amely a túszok szabadon bocsátását írja elő a harcok ötnapos szüneteléséért cserébe.

Szombaton palesztinpárti tüntetéseket hirdettek meg az Egyesült Államok több városába, egy nappal azután, hogy Washingtonban és New Yorkban is rendőröknek kellett beavatkozni a tiltakozásokon.

Péntek este New Yorkban és Washingtonban a csúcsforgalom idején tartottak tömegtüntetést. New York vasútállomása, a Penn Station bejáratát elzárták a tűzszünetet követelő tüntetők. Washingtonban a Union Station fő pályaudvar bejáratát zárták el a tüntetők, akik közül három embert őrizetbe vett a rendőrség.

A tiltakozó táblákon az Izraelnek küldött amerikai támogatások leállítását követelték,

valamint az Izrael megalakulása előtti, 1948-as határokat a Közel-Keleten, „imperialista mohóságot” emlegettek az izraeli válaszcsapás nyomán, és a „Tisztelet a palesztin mártíroknak” felirattal vonultak.

Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász iszlamista mozgalom október 7-i izraeli terrorakcióját.

Közben Jeruzsálembe érkezett szombaton az a mintegy húszezer tüntető, akik kedden indultak Tel-Avivból az öt napos demonstrációra, amellyel a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszokkal való szolidaritásukat akarják kifejezni.

A Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalához izraeli zászlókkal érkezett tüntetők sárga léggömböket engedtek el a túszokkal való együttérzésük jelképeként. Sokan tartottak a Hamász által október 7-én elhurcolt túszokat ábrázoló képeket is.

„Most, most, most” – skandálta a tömeg. „Humanitárius segítség csak a túszok elengedéséért” – követelték az egyik transzparensen.

A tüntetők felszólították a kormányt, hogy azonnal kössön egyezséget a túszok elengedéséért.

A Hamász a terrortámadás során mintegy 240 túszt hurcolt el.

Négyet azóta szabadon engedtek, egyet kiszabadítottak, két túszul ejtett nő holttestét pedig a Gázai övezetbe behatoló izraeli katonák találták meg.

Az izraeli kormány szerint a gázai offenzíva javítja a túszok kiszabadulásának esélyét, esetleg egy közvetített fogolycsere révén. Sok izraeli azonban azzal vádolja a kormányt, hogy felkészületlenül érte a Hamász támadása.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 19., kedd

Oroszországi fegyverarzenálra mértek csapást az ukránok

Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.

Oroszországi fegyverarzenálra mértek csapást az ukránok
2024. november 19., kedd

Tiltakoznak az oktatási törvény tervezett módosítása ellen a kárpátaljai magyar szervezetek

Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen.

Tiltakoznak az oktatási törvény tervezett módosítása ellen a kárpátaljai magyar szervezetek
2024. november 19., kedd

Josep Borrell: az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket

Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben.

Josep Borrell: az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket
2024. november 19., kedd

Amerikai rakétákkal lőtt orosz területeket Ukrajna

Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.

Amerikai rakétákkal lőtt orosz területeket Ukrajna
2024. november 19., kedd

Zelenszkij a háború ezredik napján: a békét kívánjuk, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására

A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden.

Zelenszkij a háború ezredik napján: a békét kívánjuk, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására
2024. november 19., kedd

Nukleáris csapás lehetőségét emlegeti Oroszország, miután Biden engedélyezi a mélységi csapásokat Oroszország ellen

Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.

Nukleáris csapás lehetőségét emlegeti Oroszország, miután Biden engedélyezi a mélységi csapásokat Oroszország ellen
2024. november 19., kedd

Josep Borrell szerint Putyin el akarja mérgesíteni az ukrajnai háborút – Sokan meghaltak egy odesszai légicsapásban

Josep Borrell, az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút.

Josep Borrell szerint Putyin el akarja mérgesíteni az ukrajnai háborút – Sokan meghaltak egy odesszai légicsapásban
2024. november 19., kedd

Közel száz teherautónyi segélyszállítmányt loptak el Gázában

Kifosztották az ENSZ Gázai övezetbe belépő segélykonvoját, amelynek 109 teherautójából 98-nak a rakományát elvesztettek az erőszakos akció következtében – közölte hétfőn az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA).

Közel száz teherautónyi segélyszállítmányt loptak el Gázában
2024. november 18., hétfő

Andrzej Duda: fordulópont lehet Joe Biden jóváhagyása amerikai rakéták felhasználására mélységi orosz területen

Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.

Andrzej Duda: fordulópont lehet Joe Biden jóváhagyása amerikai rakéták felhasználására mélységi orosz területen
2024. november 18., hétfő

Robert Fico: ellehetetleníti a béketárgyalásokat Joe Biden döntése a nagy hatótávolságú amerikai rakéták használatáról

Joe Biden amerikai elnök döntése, amivel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, ellehetetleníti a béketrágyalásokat – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.

Robert Fico: ellehetetleníti a béketárgyalásokat Joe Biden döntése a nagy hatótávolságú amerikai rakéták használatáról