Előnyben Maia Sandu pártja, az AUR is megméretteti magát Moldovában, a júliusi választásokon

Alaptörvény-ellenesnek minősítve megsemmisítette a rendkívüli állapot bevezetésére vonatkozó parlamenti döntést április végén a Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága, megnyitva az utat az előrehozott választások előtt, amelyeket az államfő július 11-re tűzött ki. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére elmondta: a májusi felmérések alapján három párt jut be a chișinăui törvényhozásba:

a Maia Sandu köztársasági elnököt adó liberális Nyugat-barát Akció és Szolidaritás Pártja (PAS) negyvenszázalékos eredményre számíthat, az oroszbarát, szuverenista szocialisták (PSRM) harmincöt százaléknyi támogatásnak örvendenek, a populista, oroszbarát Șor párt pedig tíz százalékkal végezne a harmadik helyen.

A szakértő szerint a végeredmény változhat a PAS javára a Nyugaton élő moldo­vaiak szavazataival, de még így is nehezen lesz többségük a százfős törvényhozásban. „Ebben az esetben elhúzódó kormányalakítási tárgyalások várhatók, és ha a PAS elbukja a kormányalakítást, a szocialisták a Șor párttal próbálhatnak majd kormányt alakítani” – fogalmazott Barabás T. János. Hozzátette: az utóbbi forgatókönyv valószínűtlen, mert a Șor párt névadó elnökét sikkasztásért körözik, állítólag Izraelben bujkál, így zsarolható, tehát akár Sanduékat is támogathatja az Orhei városát irányító sikeres polgármester és bukott bankigazgató Ilan Șor – ha nem is kormánykoalícióban, de törvényhozási szavazással.

Az elemző fontosnak tartotta kiemelni, hogy Maia Sandu elnök felügyeli a titkosszolgálatot, és az ügyészségek élére is az ő emberei kerültek az elmúlt években, így várhatóan a szocialista pártelnök, volt államfő Igor Dodon ellen is felhozhatnak korrupciós vádakat, ezáltal is befolyásolva a kormányalakítást.

Tovább bonyolódhat a helyzet, ha átlépi a hatszázalékos parlamenti küszöböt az öt százalék körüli támogatottságú nagy román, fasisztoid, a romániai választásokon meglepő sikert elérő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) moldovai listája, illetve az egyszerre EU- és oroszbarát Renato Usatîi Blokk.

„A kormányalakítás a színfalak mögött fog eldőlni, és olyan biztonsági, nemzeti témák körül folyik majd a vita, mint például az energiapolitika, a chișinăui repülőtér koncessziója, az orosz nyelv hivatalossá tétele. De terítéken lesznek az üzleti témák, hiszen az EU és Oroszország is felajánlott a választások előtt több száz millió dolláros segélyt a gazdasági mélyrepülésben lévő Moldovának. Ez utóbbi pénzekből infrastruktúrát szeretne építeni a törvényhozás, de persze nem mindegy, kitől, milyen feltételekkel fogadják el a segélyt” – hangsúlyozta Barabás T. János.

Szerinte Maia Sandu pártjának van nagyobb esélye, hiszen a lakosság többsége EU-s integrációt akar, körülbelül egymillió moldovai dolgozik Nyugaton, míg Oroszországban csupán háromszázezer vendégmunkás él a kis posztszovjet köztársaságból. Kiemelte:

a moldovai tiszteket, politikusokat, újságírókat, tanárokat tömegesen és évek óta „továbbképzik” Romániában, és bár Bukarest nem tartotta be az útépítéssel, valamint a gáz- és áramexporttal kapcsolatos ígéreteit, egyre erősebb klientúrája van Chișinăuban.

Sandu esetleges kisebbségi kormányát kívülről támogathatják renegát politikusok más pártoktól.

„Ha ez mégsem sikerül, akkor elhúzódó belpolitikai válság várható, akár újabb előre hozott választásokkal” – vetítette elő a moldovai instabilitást Barabás T. János.

Arra a kérdésre, hogy megerősödhetnek-e a Moldovai Köztársaságban a nyíltan egyesüléspárti erők, így az ottani megmérettetésen is induló Románok Egyesüléséért Párt (AUR), az elemző elmondta: a felmérések alapján a moldovai AUR beszippantotta a kis románbarát pártokat, amelyek eddig egy-egy romániai hatalmi csoporthoz tartoztak.

„Erre a manőverre a bukaresti kormány képtelen lenne, egyedüli lehetséges kivitelező a Klaus Iohannis elnök által vezetett nemzetbiztonsági tanácsot domináló szolgálatok, és utóbbiak média-, illetve üzleti holdudvara.

– hangsúlyozta lapunknak a szakértő. Hozzátette: a moldovaiak lokálpatriotizmusa miatt nem valószínűsíthető nagy siker az AUR-nak.

Ami az oroszbarát pártok kampányüzeneteit, esélyeit illeti, Barabás T. János Moszkva minimális érdekének nevezte, hogy Moldova ne közeledjen a NATO-hoz, a szakadár Dnyeszter-mellékiek használhassák a repülőteret, a Moldován áthaladó, a Balkán felé tartó orosz gáz- és áramvezetékek zavartalanul működjenek, s zavartalan legyen az orosznyelv-használat.

– mondta az elemző. Szerinte az árnyaltabb orosz hozzáállás hatékonyabb, mint az eddigi dörgedelmes oroszbarát retorika, s azt jelzi, hogy a Kreml keresi az Oroszországgal együttműködő politikusok újabb nemzedékét a kiöregedő Igor Dodon volt elnök helyett.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője úgy véli, a Kreml eddig felülkerekedett amerikai és román ellenfelein az információs és titkosszolgálati küzdelemben, de ez is változóban van. Emlékeztetett rá: a tavalyi moldovai elnökválasztások során már a romániai szerverről küldött Sandu-párti SMS-ek, internetes üzenetek sikeresebbek voltak, mint az orosz propaganda.

– összegzett Barabás T. János.