A korábban Maia Sandu köztársasági elnök vezette Nyugat-barát PAS párt a törvényhozási választások esélyese
Fotó: Reuters
Moldovában hónapok óta ádáz belpolitikai válság dúl egyebek között az alkotmánybíróság, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező oroszbarát szocialisták és a nyugati orientációjú, Romániával szorosabb kapcsolatra törekvő Maia Sandu elnök és pártja főszereplésével. A közelgő törvényhozási választások előtt kis lépéselőnyben van az államfő formációja.
2021. június 26., 14:272021. június 26., 14:27
Alaptörvény-ellenesnek minősítve megsemmisítette a rendkívüli állapot bevezetésére vonatkozó parlamenti döntést április végén a Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága, megnyitva az utat az előrehozott választások előtt, amelyeket az államfő július 11-re tűzött ki. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére elmondta: a májusi felmérések alapján három párt jut be a chișinăui törvényhozásba:
A szakértő szerint a végeredmény változhat a PAS javára a Nyugaton élő moldovaiak szavazataival, de még így is nehezen lesz többségük a százfős törvényhozásban. „Ebben az esetben elhúzódó kormányalakítási tárgyalások várhatók, és ha a PAS elbukja a kormányalakítást, a szocialisták a Șor párttal próbálhatnak majd kormányt alakítani” – fogalmazott Barabás T. János. Hozzátette: az utóbbi forgatókönyv valószínűtlen, mert a Șor párt névadó elnökét sikkasztásért körözik, állítólag Izraelben bujkál, így zsarolható, tehát akár Sanduékat is támogathatja az Orhei városát irányító sikeres polgármester és bukott bankigazgató Ilan Șor – ha nem is kormánykoalícióban, de törvényhozási szavazással.
Az elemző fontosnak tartotta kiemelni, hogy Maia Sandu elnök felügyeli a titkosszolgálatot, és az ügyészségek élére is az ő emberei kerültek az elmúlt években, így várhatóan a szocialista pártelnök, volt államfő Igor Dodon ellen is felhozhatnak korrupciós vádakat, ezáltal is befolyásolva a kormányalakítást.
„A kormányalakítás a színfalak mögött fog eldőlni, és olyan biztonsági, nemzeti témák körül folyik majd a vita, mint például az energiapolitika, a chișinăui repülőtér koncessziója, az orosz nyelv hivatalossá tétele. De terítéken lesznek az üzleti témák, hiszen az EU és Oroszország is felajánlott a választások előtt több száz millió dolláros segélyt a gazdasági mélyrepülésben lévő Moldovának. Ez utóbbi pénzekből infrastruktúrát szeretne építeni a törvényhozás, de persze nem mindegy, kitől, milyen feltételekkel fogadják el a segélyt” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Szerinte Maia Sandu pártjának van nagyobb esélye, hiszen a lakosság többsége EU-s integrációt akar, körülbelül egymillió moldovai dolgozik Nyugaton, míg Oroszországban csupán háromszázezer vendégmunkás él a kis posztszovjet köztársaságból. Kiemelte:
Sandu esetleges kisebbségi kormányát kívülről támogathatják renegát politikusok más pártoktól.
„Ha ez mégsem sikerül, akkor elhúzódó belpolitikai válság várható, akár újabb előre hozott választásokkal” – vetítette elő a moldovai instabilitást Barabás T. János.
Arra a kérdésre, hogy megerősödhetnek-e a Moldovai Köztársaságban a nyíltan egyesüléspárti erők, így az ottani megmérettetésen is induló Románok Egyesüléséért Párt (AUR), az elemző elmondta: a felmérések alapján a moldovai AUR beszippantotta a kis románbarát pártokat, amelyek eddig egy-egy romániai hatalmi csoporthoz tartoztak.
„Erre a manőverre a bukaresti kormány képtelen lenne, egyedüli lehetséges kivitelező a Klaus Iohannis elnök által vezetett nemzetbiztonsági tanácsot domináló szolgálatok, és utóbbiak média-, illetve üzleti holdudvara.
– hangsúlyozta lapunknak a szakértő. Hozzátette: a moldovaiak lokálpatriotizmusa miatt nem valószínűsíthető nagy siker az AUR-nak.
Ami az oroszbarát pártok kampányüzeneteit, esélyeit illeti, Barabás T. János Moszkva minimális érdekének nevezte, hogy Moldova ne közeledjen a NATO-hoz, a szakadár Dnyeszter-mellékiek használhassák a repülőteret, a Moldován áthaladó, a Balkán felé tartó orosz gáz- és áramvezetékek zavartalanul működjenek, s zavartalan legyen az orosznyelv-használat.
– mondta az elemző. Szerinte az árnyaltabb orosz hozzáállás hatékonyabb, mint az eddigi dörgedelmes oroszbarát retorika, s azt jelzi, hogy a Kreml keresi az Oroszországgal együttműködő politikusok újabb nemzedékét a kiöregedő Igor Dodon volt elnök helyett.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője úgy véli, a Kreml eddig felülkerekedett amerikai és román ellenfelein az információs és titkosszolgálati küzdelemben, de ez is változóban van. Emlékeztetett rá: a tavalyi moldovai elnökválasztások során már a romániai szerverről küldött Sandu-párti SMS-ek, internetes üzenetek sikeresebbek voltak, mint az orosz propaganda.
– összegzett Barabás T. János.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
A CNN szerdai műsorában „fasisztának” és „instabilnak” nevezte Donald Trumpot, republikánus ellenfelét Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt.
Irak északi részében és Szíriában található „terrorista célpontok” ellen intézett támadást a török hadsereg az Ankarában elkövetett merénylet után, és 32 célpontot megsemmisített – közölte a török védelmi tárca szerda éjjel.
A Hezbollah megerősítette Hásem Szafieddin halálát, aki egyike volt azoknak, akik a csoport élére kerülhettek volna Hasszán Naszrallah vezető meggyilkolása után.
Megerősítette szerdán a washingtoni Fehér Ház egy tisztségviselője, hogy értesüléseik szerint október elején észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!