A korábban Maia Sandu köztársasági elnök vezette Nyugat-barát PAS párt a törvényhozási választások esélyese
Fotó: Reuters
Moldovában hónapok óta ádáz belpolitikai válság dúl egyebek között az alkotmánybíróság, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező oroszbarát szocialisták és a nyugati orientációjú, Romániával szorosabb kapcsolatra törekvő Maia Sandu elnök és pártja főszereplésével. A közelgő törvényhozási választások előtt kis lépéselőnyben van az államfő formációja.
2021. június 26., 14:272021. június 26., 14:27
Alaptörvény-ellenesnek minősítve megsemmisítette a rendkívüli állapot bevezetésére vonatkozó parlamenti döntést április végén a Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága, megnyitva az utat az előrehozott választások előtt, amelyeket az államfő július 11-re tűzött ki. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére elmondta: a májusi felmérések alapján három párt jut be a chișinăui törvényhozásba:
A szakértő szerint a végeredmény változhat a PAS javára a Nyugaton élő moldovaiak szavazataival, de még így is nehezen lesz többségük a százfős törvényhozásban. „Ebben az esetben elhúzódó kormányalakítási tárgyalások várhatók, és ha a PAS elbukja a kormányalakítást, a szocialisták a Șor párttal próbálhatnak majd kormányt alakítani” – fogalmazott Barabás T. János. Hozzátette: az utóbbi forgatókönyv valószínűtlen, mert a Șor párt névadó elnökét sikkasztásért körözik, állítólag Izraelben bujkál, így zsarolható, tehát akár Sanduékat is támogathatja az Orhei városát irányító sikeres polgármester és bukott bankigazgató Ilan Șor – ha nem is kormánykoalícióban, de törvényhozási szavazással.
Az elemző fontosnak tartotta kiemelni, hogy Maia Sandu elnök felügyeli a titkosszolgálatot, és az ügyészségek élére is az ő emberei kerültek az elmúlt években, így várhatóan a szocialista pártelnök, volt államfő Igor Dodon ellen is felhozhatnak korrupciós vádakat, ezáltal is befolyásolva a kormányalakítást.
„A kormányalakítás a színfalak mögött fog eldőlni, és olyan biztonsági, nemzeti témák körül folyik majd a vita, mint például az energiapolitika, a chișinăui repülőtér koncessziója, az orosz nyelv hivatalossá tétele. De terítéken lesznek az üzleti témák, hiszen az EU és Oroszország is felajánlott a választások előtt több száz millió dolláros segélyt a gazdasági mélyrepülésben lévő Moldovának. Ez utóbbi pénzekből infrastruktúrát szeretne építeni a törvényhozás, de persze nem mindegy, kitől, milyen feltételekkel fogadják el a segélyt” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Szerinte Maia Sandu pártjának van nagyobb esélye, hiszen a lakosság többsége EU-s integrációt akar, körülbelül egymillió moldovai dolgozik Nyugaton, míg Oroszországban csupán háromszázezer vendégmunkás él a kis posztszovjet köztársaságból. Kiemelte:
Sandu esetleges kisebbségi kormányát kívülről támogathatják renegát politikusok más pártoktól.
„Ha ez mégsem sikerül, akkor elhúzódó belpolitikai válság várható, akár újabb előre hozott választásokkal” – vetítette elő a moldovai instabilitást Barabás T. János.
Arra a kérdésre, hogy megerősödhetnek-e a Moldovai Köztársaságban a nyíltan egyesüléspárti erők, így az ottani megmérettetésen is induló Románok Egyesüléséért Párt (AUR), az elemző elmondta: a felmérések alapján a moldovai AUR beszippantotta a kis románbarát pártokat, amelyek eddig egy-egy romániai hatalmi csoporthoz tartoztak.
„Erre a manőverre a bukaresti kormány képtelen lenne, egyedüli lehetséges kivitelező a Klaus Iohannis elnök által vezetett nemzetbiztonsági tanácsot domináló szolgálatok, és utóbbiak média-, illetve üzleti holdudvara.
– hangsúlyozta lapunknak a szakértő. Hozzátette: a moldovaiak lokálpatriotizmusa miatt nem valószínűsíthető nagy siker az AUR-nak.
Ami az oroszbarát pártok kampányüzeneteit, esélyeit illeti, Barabás T. János Moszkva minimális érdekének nevezte, hogy Moldova ne közeledjen a NATO-hoz, a szakadár Dnyeszter-mellékiek használhassák a repülőteret, a Moldován áthaladó, a Balkán felé tartó orosz gáz- és áramvezetékek zavartalanul működjenek, s zavartalan legyen az orosznyelv-használat.
– mondta az elemző. Szerinte az árnyaltabb orosz hozzáállás hatékonyabb, mint az eddigi dörgedelmes oroszbarát retorika, s azt jelzi, hogy a Kreml keresi az Oroszországgal együttműködő politikusok újabb nemzedékét a kiöregedő Igor Dodon volt elnök helyett.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője úgy véli, a Kreml eddig felülkerekedett amerikai és román ellenfelein az információs és titkosszolgálati küzdelemben, de ez is változóban van. Emlékeztetett rá: a tavalyi moldovai elnökválasztások során már a romániai szerverről küldött Sandu-párti SMS-ek, internetes üzenetek sikeresebbek voltak, mint az orosz propaganda.
– összegzett Barabás T. János.
Hétfőn este tartják a szertartást, amelyen a Vatikán hivatalosan is megállapítja Ferenc pápa halálát; a Szentatya első ravatala a Szent Márta-házban lesz, ahol elhunyt.
Egymás után méltatják a világ vezető politikusai, uralkodói a húsvéthétfőn, 7 óra 35 perckor, 88 éves korában elhunyt katolikus egyházfőt.
Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap elismerte, hogy egy egységének katonái szakmai hibákat követtek el, amikor márciusban lelőttek tizenöt palesztin mentőápolót, illetve tűzoltót a Gázai övezetben – noha az IDF szerint Hamász-tagok is voltak közöttük.
Nyolcvannyolc éves korában, húsvét hétfőjén elhunyt Ferenc pápa.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem adott parancsot a rövid húsvéti tűzszünet meghosszabbítására a korábban bejelentett időkereten túl – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Felborult egy motoros kishajó szombat este a Dunán, utasai közül négyen partot értek, egy embert jelenleg is keresnek – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság vasárnap.
Semmilyen béke nem lehetséges igazi fegyvermentesítés nélkül, a népek védelem iránti igénye ne változzon általános fegyverkezési versennyé – fogalmazott Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében.
Nagyszabású rendőrségi művelet zajlik egy lövöldözés után a hesseni Bad Nauheim városában, miután szombat délután 6 óra körül két férfit agyonlőttek egy lakóház előtt.
Ferenc pápa kerekesszékben ülve megjelent a Szent Péter-bazilikában, és a főoltárnál imádkozott a nagyszombat esti virrasztás szertartása előtt.
Ha tényleg megvalósul a teljes tűzszünet húsvét idejére, akkor Ukrajna azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt az április 20. utáni időszakra is – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az X-en.
szóljon hozzá!