A mentőcsapatok egyeztetésén elhangzott, hogy szombaton nem sikerült szinte senkit élve kiemelni a földrengés után maradt romok alól
Fotó: Facebook/Román katasztrófavédelem
A magyar és a nemzetközi mentőcsapatok többsége szombaton elhagyja Törökországot, egyre kevesebb az esélye, hogy túlélőket találnak. A katasztrófa már több mint 26 ezer halálos áldozatot követelt.
2023. február 11., 17:102023. február 11., 17:10
Amint a digi24 hírportál beszámolt, a hétfő hajnali, pusztító erejű, 7,8-as erősségű földrengésnek összesen már több mint 26 ezer halálos áldozata van Törökországban és Szíriában.
Közben a mentőegységek kezdik feladni a reményt, mert egyre kevesebb túlélőt találnak a romok között. Amint az M1 Híradóban elhangzottakat az MTI idézte, a mentőcsapatok zöme szombaton elhagyja a térséget. A magyarországi Hunor mentőcsapat Törökországban marad és kitart, és a következő napokban is ellátja a felderítési, kutatási és mentési feladatokat – fogalmazott az M1 helyszíni tudósítója a műsorban.
Közölte azt is, hogy a mentőcsapatok egyeztetésén elhangzott, hogy az utóbbi néhány órában nem sikerült senkit élve kiemelni a földrengés után maradt romok alól. Ez a tudósító szerint alátámasztja azt a vélekedést, miszerint a katasztrófát követő századik óra után már csodaszámba megy, ha valakit élve találnak.
de mostanra a magyar csapat tábora kiépült, van fűtés, valamint áram. Folyamatosan érkezik az ellátmány is a táborba: az élelem, a víz és az üzemanyag is biztosított.
Meghaladta a 24 ezret a hétfő hajnali, Törökországot és Szíriát sújtó, pusztító erejű földrengés halálos áldozatainak száma – írta az AFP hírügynökségre hivatkozva a hotnews.ro hírportál.
Törökországban pénteken 20 213-ra emelkedett a hétfői földrengések halálos áldozatainak a száma – közölte Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter a dél-törökországi Hatayban található koordinációs központban.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!