Szijjártó Péter „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte a német nagykövet szavait
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
Németország budapesti nagykövete tegnapi beszédében hazánk szuverenitását sértő módon, súlyosan beavatkozott Magyarország belügyeibe – írta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán csütörtökön.
2024. október 03., 17:242024. október 03., 17:24
2024. október 03., 17:582024. október 03., 17:58
Szijjártó Péter hozzátette, a Magyarországon szolgáló nagykövetektől minden esetben elvárják a tiszteletet, ezért a nagykövet beszéde „teljességgel elfogadhatatlan”. A tárcavezető közölte: a nagykövetet csütörtök délutánra bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba. A történtek előzménye, hogy Julia Gross, Németország Magyarországra akkreditált nagykövete bírálta az Orbán-kormányt a német egység napja alkalmából szerda este rendezett fogadáson.
„Jelenleg aggodalommal látjuk, hogy a magyar kormány ezt a tőkét, amely az önöké is, egy teljesen bizonytalan célú és bizonytalan kimenetelű politikai fogadás tétjeként kockára teszi. Ez a bizalom mostanában egyre jobban megrendül” – jelentette ki a német nagykövet. Konkrétumokat nem említve úgy folytatta, hogy „kellemetlen esetek, elméletek, intézkedések és provokációk egész sorára” utal, amelyeknek – a nagykövet szerint – „nincsen semmi más céljuk, mint hogy kétséget ébresszenek Magyarország megbízhatósága iránt”.
„Magyarország olyan úton jár, amely eltávolítja a barátaitól” – fogalmazott Julia Gross, bíráló szavakkal illetve Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország soros EU-elnökségének kezdetével egybeeső békemisszióját, ami a diplomata szerint „bosszúságot okozott az EU-ban”, illetve „a Finnország és Svédország NATO-csatlakozása körüli színjátékot”. „Feltételezem, hogy Önöknél – magyar választópolgároknál, politikai meggyőződéstől függetlenül – mindez egyre inkább ahhoz a kérdéshez vezet: hogyan szolgálja ez az én érdekeimet, és hogyan teszi jobbá az életemet magyarként?” – tette fel a kérdést Gross.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint „elképzelhetetlen és elfogadhatatlan” lenne a rendszerváltás Iránban.
Megérkezett péntek reggel Romániába 121 román állampolgár és családtagjaik, akiket a közel-keleti konfliktusövezetből menekítettek ki a hatóságok.
Ukrajnának továbbra is „teljesen indokolt” veszteségeket kell okoznia Oroszországnak a fokozódó agresszióval szemben – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök a következő két hétben hoz döntést arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen módon bekapcsolódik-e az izraeli-iráni konfliktusba, mert esélyt kíván adni a tárgyalásos rendezésnek – közölte Karoline Leavitt elnöki szóvivő.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint, ha az EU gyorsan, hatékonyan és stratégiailag kíván fellépni, akkor a minősített többségi szavazásra kell áttérni az egyhangú döntéshozatalról – közölte a kutatásért és innovációért felelős uniós biztos.
Oroszország „a lehető leghamarabb” véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, lehetőleg békés eszközökkel, és kész folytatni a tárgyalásokat, feltéve, hogy Kijev és nyugati szövetségesei hajlandóak erre – mondta Vlagyimir Putyin elnök.
Állásfoglalást fogadott el a szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament, amelyben többek között javasolja a EU helyreállítási finanszírozásának (RFF) meghosszabbítását az előrehaladott állapotban lévő beruházások számára.
Donald Trump jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de még nem hozta meg a végleges döntést arról, hogy csapást mér-e az országra – jelentette a CBS.
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
szóljon hozzá!