Theresa May szerint az alsóház döntése több nemzedéknyi időre meghatározza a szigetország jövőjét
A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.
2019. január 15., 22:112019. január 15., 22:11
2019. január 15., 23:002019. január 15., 23:00
Az egyezményre 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis az alsóház 230 fős többséggel vetette el a Brexit-megállapodást. Ez a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége.
Theresa May konzervatív párti miniszterelnök közölte, hogy tekintettel a megállapodás elutasításának mértékére, a kormány tárgyalási és szavazási időt biztosít a Munkáspárt bizalmatlansági indítványának. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás elutasítását követően úgy nyilatkozott: az EU nem akar rendezetlen Brexitet, de kedd este megnőtt ennek a kockázata. „Az Európai Bizottság mindazonáltal folytatja a felkészülést a brit kilépésre” – jelentette ki. Juncker felszólította az Egyesült Királyságot, hogy mielőbb tisztázza szándékait. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyancsak a rendezetlen kilépés megemelkedett kockázatára figyelmeztetett kedd esti Twitter-üzenetében.
Előzőleg a brit miniszterelnök elmondta: a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit tartalmazó megállapodás elfogadásának csak két alternatívája van: a Brexit-folyamat leállítása vagy a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból. A megállapodásról szóló vitát lezáró kedd esti alsóházi felszólalásában May kijelentette: lehet úgy dönteni, hogy a Brexit-folyamat „egyszerűen túl nehéz”, és a kormány ezért visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló értesítést, és például újabb népszavazást ír ki az EU-tagságról. Ez azonban csak még inkább megosztaná az országot.
Az 50. cikkely szabályozza, és csaknem két évvel ezelőtti aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot, amelyre alapesetben – egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján – kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás. A meghosszabbításra van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga.
A konzervatív párti kormányfő szerint a Brexit-megállapodás elfogadásának másik lehetséges alternatívája az, hogy az Egyesült Királyság márciusban megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, de a brit választók nem erre voksoltak a kilépésről döntő 2016-os népszavazáson. „Mindemellett a megállapodás elmaradása a kilépés után tervezett átmeneti időszak elmaradásával is járna, és ebben a helyzetben nem lehetne például viszonossági alapon garantálni az EU-országokban élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesítését ugyanúgy, ahogy a brit kormány kész garantálni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait” – hangsúlyozta Theresa May.
Theresa May felszólalása előtt a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn mindazonáltal kijelentette: pártja nem szavazza meg az egyezményt. Corbyn szerint ugyanis a jelenlegi helyzetből csak az előrehozott parlamenti választások kínálhatják a kiutat. May és Corbyn 54 órányi parlamenti vitát zárt le kedd esti felszólalásaival. A megállapodásról szóló vitában több mint kétszáz képviselő szólalt fel.
Oroszország nem akar atomháborút, s nem tartja helyénvalónak az arról szóló vitákat, hogy „mikor kell megnyomni a piros gombot” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News Arabia televíziónak adott interjújában.
A hatóságok közötti kommunikációs hiányosságokat állapított meg az amerikai Titkos Szolgálat belső vizsgálata a Donald Trump elleni első merényletkísérlet idején, ami lassította a beavatkozást – erről számolt be a szervezet megbízott igazgatója pénteken.
A libanoni főváros, Bejrút ellen pénteken végrehajtott izraeli légicsapásban meghalt a Hezbollah egyik vezető katonai parancsnoka, Ibrahim Akil.
Az Európai Bizottság 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt javasol Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként.
Rakétacsapást mért Oroszország pénteken a dél-ukrajnai Odesszára, az eddigi adatok szerint négyen sebesültek meg, károk keletkeztek a kikötői infrastruktúrában és kereskedelmi hajóban.
A büntetésvégrehajtási intézmények túlzsúfoltsága miatt 139 fogvatartott szabadult idő előtt a belgiumi börtönökből ezen a héten – írta pénteken az VRT belga hírportál.
Kijevbe érkezett pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy Volodimir Zelenszkij elnökkel és más ukrán illetékesekkel az ország téli felkészítéséről, valamint védelmi és pénzügyi kérdésekről tárgyaljon.
Ismeretlen férfi két embert késelt meg az éjszaka Rotterdamban, az egyik áldozat meghalt, a másik súlyosan megsebesült, a támadót őrizetbe vették – jelentette péntek reggel az NlTimes című holland hírportál.
A Hamásszal megkötendő új tűzszüneti és túszmegállapodási javaslatot tárt a Biden-kormány elé Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyik vezető tanácsadója – közölte egy izraeli tisztségviselő a CNN-nel.
Az ukrán hadseregnek sikerült lecsökkentenie az orosz erők támadópotenciálját a donyecki régióban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóüzenetében.
szóljon hozzá!