Békétlenséget szító „békéltetők”. Tovább uszít a Mirotvorec
Fotó: kárpátalja.ma
Miközben a Mirotvorec nevű szélsőséges ukrán szervezet újabb kárpátaljai magyar állampolgárok nevét tette fel listájára, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette: hazugságnak tartja, hogy a kijevi kormánynak nincs köze a portálhoz.
2018. október 11., 22:002018. október 11., 22:00
Már több mint ötszáz kárpátaljai magyar állampolgár neve szerepel a szélsőségesen nacionalista ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) szervezet adatbázisában – számolt be csütörtökön a Kárpátalja.ma hírportál. A listán szereplő személyek olyan kárpátaljai magyar állami vagy önkormányzati tisztviselők, akik a szervezet állítása szerint kettős állampolgárok. Az oldal orosz nyelvű működtetői közölték: kárpátaljai irodájuk munkatársai napi 12–15 órán át dolgoznak az adatok felderítésén, majd továbbítják azokat a központi adatbázisukba.
Eközben Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szintén csütörtökön leszögezte: hazugság, hogy az ukrán államnak nincs köze a feltételezett ukrán–magyar kettős állampolgárokat listázó honlaphoz. A miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta:
„Ráadásul a szélsőséges honlapot működtető NGO egyik vezetője az ukrán titkosszolgálatnál dolgozott korábban” – tette hozzá a tárcavezető, megjegyezve, hogy a honlapot üzemeltető mozgalom elindítója jelenleg is az ukrán kormány alkalmazásában áll. Szijjártó Péter szerint tehát hazugság az az állítás, hogy az ukrán államnak semmi köze nincs a honlaphoz. Hozzátette:
A miniszter szavai szerint „eddig egy lépést nem tett”, hogy a honlapról lekerüljenek az Ukrajnában élő, adott esetben magyar állampolgárok adatai.
A miniszter arról is beszélt, hogy ami Ukrajnában zajlik, az „gyakorlatilag egy állami támogatással, állami bátorítással végrehajtott gyűlöletkampány a magyar nemzeti közösség tagjaival szemben”. Úgy vélekedett, hogy a tavaszi elnökválasztáson indulni szándékozó jelenlegi elnök, Petro Porosenko népszerűségének növelése érdekében adta jóváhagyását a gyűlöletkampányhoz. Közölte, a nap folyamán készült egyeztetni a NATO főtitkárhelyettesével és telefonon tájékoztatni az Egyesült Államok külügyminisztériumát a megdöbbentő mélységekbe süllyedt ukrán politikáról.
Egy nappal korábban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) elnöke Brüsszelben arról beszélt:
Az uniós parlament néppárti frakciója magyar képviselőcsoportjának sajtószolgálata az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a KMKSZ elnöke Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Navracsics Tiborral, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosával folytatott brüsszeli megbeszélésén részletesen vázolta a kárpátaljai magyarság helyzetét. „A viszonyok jelenleg nagyon rosszak. A médiában negatív képet festenek, nincs egyetlen pozitív hír sem a kárpátaljai magyarságról, ellenségként állítják be őket és Magyarországot egyaránt” – fogalmazott.
A találkozón – amelyen mások mellett részt vett Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke is – elmondta, a kárpátaljai magyarokat, főként az értelmiségieket, a KMKSZ helyi képviselőit és tisztségviselőit, a tanárokat és újságírókat rendszeresen indokolatlanul tartóztatják fel a határokon az ukrán hatóságok, különösen az Ukrán Biztonsági Szolgálat emberei.
– húzta alá Brenzovics László.
Antonio Tajani, az EP elnöke a megbeszélésen hangsúlyozta, „a kisebbségek nagyon fontosak Európa számára. Fontos, hogy Európa megőrizze a nyelvi sokszínűségét, ezért a kisebbségeket védelmezni kell.” Az EP elnöke ígéretet tett arra, hogy konzultál Petro Porosenko ukrán elnökkel és arra kéri, védelmezze a kisebbségek már meglévő jogait, mert az Európai Unió és Európa elkötelezett a területén élő nemzeti kisebbségek támogatása mellett.
Betelepítéssel ukránosítanának Beregszászon
Eközben Ukrajnában folytatódtak a magyarellenes kirohanások: Viktor Baloga, az ukrán parlament kárpátaljai képviselője, a Jedinij Centr (JC) párt elnöke az Ukrajinszka Pravda ukrán portálon szerdán megjelent cikkében azt javasolta, hogy az ukrán államnak fel kellene vásárolnia az áttelepült kárpátaljai magyarok üresen álló otthonait kelet-ukrajnai menekültek számára, aminek köszönhetően megszűnne Beregszász magyar jellege, és nem kellene katonaságot állomásoztatni a városban. Írásában az oligarcha-politikus a Kijev és Budapest közötti vitás kérdések megoldására tett javaslatokat, megjegyezve, hogy Ukrajnának abból kellene kiindulnia, hogy Magyarország és a határon túli magyar közösségek vesztesekként kerültek ki a korábban Romániával, Szlovákiával és Szerbiával folytatott hasonló polémiákból. Példaként Szlovákiát említette, ahol tiltott a kettős állampolgárság, és a magyar nyelv semmilyen kedvezményben nem részesül, miközben ott félmillió magyar él, míg Ukrajnában „mintegy” 100 ezer. Szerinte a jelenlegi helyzetben – a NATO és Európai Unió általi befolyásolási lehetősége ellenére – Magyarország és a magyar kisebbség alulmaradhat, az utóbbi ráadásul az ukrán törvények által számára biztosított valamennyi garanciát elveszítheti.
Donald Trump csapata szankciókat készíthet elő a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen a Benjamin Netanjahu és Joáv Gallant ellen kiadott elfogató parancsok miatt.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Üdvözölte szombaton a külügyminisztérium, hogy a kínai hatóságok 2025. december 31-ig törölték a román állampolgárok vízumkötelezettségét.
Az olasz jobbközép kormány tagjai szerint összefüggés van a nőkkel szembeni erőszak erősödése és az illegális migráció között, ahogyan ezt a felsőház elnöke, Ignazio La Russa is hangsúlyozta az áldozatokra emlékezve csütörtök este.
Vasárnap 15 óráig 492 940 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.
Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.
Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.
szóljon hozzá!