Békétlenséget szító „békéltetők”. Tovább uszít a Mirotvorec
Fotó: kárpátalja.ma
Miközben a Mirotvorec nevű szélsőséges ukrán szervezet újabb kárpátaljai magyar állampolgárok nevét tette fel listájára, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette: hazugságnak tartja, hogy a kijevi kormánynak nincs köze a portálhoz.
2018. október 11., 22:002018. október 11., 22:00
Már több mint ötszáz kárpátaljai magyar állampolgár neve szerepel a szélsőségesen nacionalista ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) szervezet adatbázisában – számolt be csütörtökön a Kárpátalja.ma hírportál. A listán szereplő személyek olyan kárpátaljai magyar állami vagy önkormányzati tisztviselők, akik a szervezet állítása szerint kettős állampolgárok. Az oldal orosz nyelvű működtetői közölték: kárpátaljai irodájuk munkatársai napi 12–15 órán át dolgoznak az adatok felderítésén, majd továbbítják azokat a központi adatbázisukba.
Eközben Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szintén csütörtökön leszögezte: hazugság, hogy az ukrán államnak nincs köze a feltételezett ukrán–magyar kettős állampolgárokat listázó honlaphoz. A miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta:
„Ráadásul a szélsőséges honlapot működtető NGO egyik vezetője az ukrán titkosszolgálatnál dolgozott korábban” – tette hozzá a tárcavezető, megjegyezve, hogy a honlapot üzemeltető mozgalom elindítója jelenleg is az ukrán kormány alkalmazásában áll. Szijjártó Péter szerint tehát hazugság az az állítás, hogy az ukrán államnak semmi köze nincs a honlaphoz. Hozzátette:
A miniszter szavai szerint „eddig egy lépést nem tett”, hogy a honlapról lekerüljenek az Ukrajnában élő, adott esetben magyar állampolgárok adatai.
A miniszter arról is beszélt, hogy ami Ukrajnában zajlik, az „gyakorlatilag egy állami támogatással, állami bátorítással végrehajtott gyűlöletkampány a magyar nemzeti közösség tagjaival szemben”. Úgy vélekedett, hogy a tavaszi elnökválasztáson indulni szándékozó jelenlegi elnök, Petro Porosenko népszerűségének növelése érdekében adta jóváhagyását a gyűlöletkampányhoz. Közölte, a nap folyamán készült egyeztetni a NATO főtitkárhelyettesével és telefonon tájékoztatni az Egyesült Államok külügyminisztériumát a megdöbbentő mélységekbe süllyedt ukrán politikáról.
Egy nappal korábban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) elnöke Brüsszelben arról beszélt:
Az uniós parlament néppárti frakciója magyar képviselőcsoportjának sajtószolgálata az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a KMKSZ elnöke Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Navracsics Tiborral, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosával folytatott brüsszeli megbeszélésén részletesen vázolta a kárpátaljai magyarság helyzetét. „A viszonyok jelenleg nagyon rosszak. A médiában negatív képet festenek, nincs egyetlen pozitív hír sem a kárpátaljai magyarságról, ellenségként állítják be őket és Magyarországot egyaránt” – fogalmazott.
A találkozón – amelyen mások mellett részt vett Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke is – elmondta, a kárpátaljai magyarokat, főként az értelmiségieket, a KMKSZ helyi képviselőit és tisztségviselőit, a tanárokat és újságírókat rendszeresen indokolatlanul tartóztatják fel a határokon az ukrán hatóságok, különösen az Ukrán Biztonsági Szolgálat emberei.
– húzta alá Brenzovics László.
Antonio Tajani, az EP elnöke a megbeszélésen hangsúlyozta, „a kisebbségek nagyon fontosak Európa számára. Fontos, hogy Európa megőrizze a nyelvi sokszínűségét, ezért a kisebbségeket védelmezni kell.” Az EP elnöke ígéretet tett arra, hogy konzultál Petro Porosenko ukrán elnökkel és arra kéri, védelmezze a kisebbségek már meglévő jogait, mert az Európai Unió és Európa elkötelezett a területén élő nemzeti kisebbségek támogatása mellett.
Betelepítéssel ukránosítanának Beregszászon
Eközben Ukrajnában folytatódtak a magyarellenes kirohanások: Viktor Baloga, az ukrán parlament kárpátaljai képviselője, a Jedinij Centr (JC) párt elnöke az Ukrajinszka Pravda ukrán portálon szerdán megjelent cikkében azt javasolta, hogy az ukrán államnak fel kellene vásárolnia az áttelepült kárpátaljai magyarok üresen álló otthonait kelet-ukrajnai menekültek számára, aminek köszönhetően megszűnne Beregszász magyar jellege, és nem kellene katonaságot állomásoztatni a városban. Írásában az oligarcha-politikus a Kijev és Budapest közötti vitás kérdések megoldására tett javaslatokat, megjegyezve, hogy Ukrajnának abból kellene kiindulnia, hogy Magyarország és a határon túli magyar közösségek vesztesekként kerültek ki a korábban Romániával, Szlovákiával és Szerbiával folytatott hasonló polémiákból. Példaként Szlovákiát említette, ahol tiltott a kettős állampolgárság, és a magyar nyelv semmilyen kedvezményben nem részesül, miközben ott félmillió magyar él, míg Ukrajnában „mintegy” 100 ezer. Szerinte a jelenlegi helyzetben – a NATO és Európai Unió általi befolyásolási lehetősége ellenére – Magyarország és a magyar kisebbség alulmaradhat, az utóbbi ráadásul az ukrán törvények által számára biztosított valamennyi garanciát elveszítheti.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
szóljon hozzá!