Az elnök szerint sohasem volt jó időpont az amerikai erők kivonására Afganisztánban
Fotó: Fehér Ház
Joe Biden amerikai elnök az Afganisztánban kialakult helyzet kapcsán úgy foglalt állást: „amerikaiak nem harcolhatnak és nem halhatnak meg egy olyan háborúban, amelyet az afgánok nem hajlandóak saját magukért megvívni.”
2021. augusztus 17., 00:182021. augusztus 17., 00:18
2021. augusztus 17., 00:292021. augusztus 17., 00:29
Biden – aki a Camp Davidben töltött nyári szabadságát megszakítva Washingtonba utazott – először szólalt meg nyilvánosan azóta, hogy Kabul vasárnap a tálibok kezére került. Közép-európai idő szerint hétfőn késő este, rendkívüli televíziós beszédében elmondta, a Fehér Ház nemzetbiztonsági stábja élénken figyelemmel kíséri az afganisztáni helyzet alakulását. Az elnök kijelentette, hogy az amerikai csapatok afganisztáni küldetésének „soha nem volt célja az országépítés”, sokkal inkább egy újabb, az Egyesült Államok területén elkövetendő „terrortámadás megakadályozása” volt a fő indoka.
Hozzátette: megígérte az amerikai népnek, hogy „mindig őszinte lesz”, ugyanakkor elismerte, hogy a tálibok váratlan erőre kapása miatt a helyzet „gyorsabban változott, mint ahogy azt vártuk”. „Amerikaiak nem halhatnak meg és nem harcolhatnak egy olyan háborúban, amelyet az afgánok nem hajlandóak saját magukért vívni” – idézte az MTI az amerikai elnököt.
Biden azzal folytatta, hogy Donald Trump korábbi elnöknek a tálibokkal kötött megállapodása mintegy 15 500-ról mindössze 2500-ra csökkentette az amerikai csapatok létszámát az országban. Az egyezség szerint az amerikai haderőnek 2021. május 1-jéig távoznia kellett az országból. „A tálibok katonailag most a legerősebbek 2001 óta” – jelentette ki. „Döntenem kellett: vagy betartom ezt (a Trump által kötött) megállapodást, vagy felkészülök arra, hogy májustól ismét harcolni kell a tálibok ellen” – mondta.
Az elnök kiemelte, hogy május 1-je óta nem született olyan megállapodás, ami megvédhette volna az amerikai csapatokat a tálibok támadásától. „Sohasem volt jó időpont az amerikai erők kivonására” – mondta, hozzátéve, hogy az ország „a vártnál gyorsabban összeomlott”. „Én vagyok a negyedik amerikai elnök, akinek a hivatali ideje alatt háború zajlik Afganisztánban. Eddig két demokrata és két republikánus elnök élte át ezt. Nem fogom átadni ezt a felelősséget egy ötödik elnöknek” – zárta beszédét Joe Biden.
Donald Trump volt amerikai elnök felszólította utódját, Joe Bident, hogy „megszégyenülve mondjon le” pozíciójáról az afganisztáni kivonulás kezelése és egyéb ügyek miatt. „Amit Joe Biden művelt Afganisztánnal, az az amerikai történelem egyik legnagyobb veresége lesz” – fogalmazott vasárnapi közleményében Trump.
A német hadsereg (Bundeswehr) hétfőn elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból – jelentette ki Angela Merkel kancellár Berlinben, német hírportálok jelentései szerint.
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
szóljon hozzá!