Az ukránok harmadjára mértek csapást a Krími hídra
Fotó: kepernyőmentés / СБ України
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
2025. június 03., 20:552025. június 03., 20:55
A közlés szerint a hajnali órákban aktiválták azokat a robbanószerkezeteket, amelyeket a híd tartóoszlopai alá helyeztek. A titkosszolgálat adatai szerint a robbanóanyag, amely 1100 kilogramm TNT-nek megfelelő erejű volt, jelentős károkat okozott az alépítmények szintjén, a robbantás következtében a híd állapota veszélyessé vált – számolt be róla az MTI.
A tervezést és a művelet koordinálását személyesen Vaszil Maljuk SZBU-főnök irányította.
„Isten szereti a hármasságot, az SZBU pedig mindig véghez viszi, amit eltervez, és sosem ismétli önmagát. Korábban már kétszer is csapást mértünk a Krími hídra 2022-ben és 2023-ban. Ezért ma folytattuk ezt a hagyományt, ezúttal a víz alatt. Az Oroszországi Föderáció törvénytelen létesítményeinek nincs helyük államunk területén. A Krími híd tehát teljesen jogos célpont, különösen annak fényében, hogy az ellenség logisztikai ütőérként használja csapatai ellátására.
– jelentette ki Maljuk, akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A helyi hatóságok legfrissebb adatai szerint három ember halt meg és 25 sebesült meg kedden, miután az orosz erők rakéta-sorozatvetővel csapást mértek az északkelet-ukrajnai Szumi város központi részére. A sebesültek közül három gyerek és három felnőtt súlyos állapotban van.
Az előzetes adatok szerint úgyszintén rakéta-sorozatvetővel intéztek támadást az orosz csapatok a a Harkiv megyei Csisztovogyivka települése ellen, a támadásban legalább két ember életét vesztette, további hárman pedig megsebesültek – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.
Harkiv megyében egy orosz drón megtámadta az Avtosztrada vállalat útmunkásainak mobil lakókonténereit. A dolgozók a frontvonalhoz közeli utak javításán dolgoztak – közölte a cég tulajdonosa, Makszim Skil. Hozzátette, hogy a támadás következtében egy rakodógép-kezelő életét vesztette.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában elmondta, hogy a háború kezdete – 2022 februárja – óta az orosz stratégiai légierő repülőgépei összesen 2437 manőverező robotrepülőgépet lőttek ki Ukrajna területére.
Rusztem Umerov védelmi miniszter – az orosz féllel tárgyaló ukrán küldöttség vezetője – a Facebookon tett bejegyzésében úgy vélekedett, hogy mivel Oroszország csak a hétfői isztambuli találkozón tette közzé a tűzszünettel kapcsolatos saját „memorandumát”, úgy tűnik, mintha ismét csak időhúzásra játszana.
„Mi a dokumentumainkat előre átadtuk. Az orosz fél »memoranduma« viszont csak már a találkozó alatt jelent meg. Ez megalapozza azt a feltételezést, hogy a céljuk az volt, hogy a találkozó ne hozza meg azokat az eredményeket, amelyek a háború befejezéséhez szükségesek. Úgy tűnik, az oroszok ismét húzzák az időt, és csupán látszatdiplomáciát folytatnak az Egyesült Államok kedvéért valódi lépések helyett” – írta a miniszter.
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!