Fotó: Facebook/ENSZ
Azonnali humanitárius tűzszünetet sürgetett kedden az ENSZ az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háborúban.
2023. december 13., 08:002023. december 13., 08:00
A határozatot az ENSZ-közgyűlés 193 tagjának több mint háromnegyede támogatta, röviddel azután, hogy a javaslatot a Biztonsági Tanácsban az Egyesült Államok a múlt héten megvétózta.
Az Egyesült Államoknak a Közgyűlésben nincsen vétójoga. Washington most is a határozattervezet ellen szavazott Izraellel és nyolc másik országgal együtt.
Az ENSZ-közgyűlés határozatai nem kötelező érvényűek, de politikai súlyuk van, és a háborúról kialakult általános képet tükrözik.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a szavazás előtt kijelentette, hogy a határozat több aspektusával – így a rettenetes gázai humanitárus helyzet sürgős megoldásának szükségességével, a polgári személyek védelmével és a túszok szabadon engedésével – az Egyesült Államok egyetért.
Hozzátette azonban:
Az ENSZ-ben tartott szavazás előtt Joe Biden amerikai elnök kijelentette a 2024. évi választási kampány egyik támogatásgyűjtő rendezvényén, hogy Izrael elveszíti a nemzetközi támogatást a válogatás nélküli légitámadások miatt.
Gilad Erdan, Izrael állandó ENSZ-képviselője a szavazás előtt leszögezte:
Izrael a levegőből támadja a Gázai övezetet, ostromzárat állított fel és szárazföldi offenzívát indított a Hamász október 7-i Izrael elleni támadása megtorlásául. Izraeli közlés szerint a Hamász fegyveresei 1200 embert öltek meg és 240 embert hurcoltak túszként a Gázai övezetbe. A gázai egészségügy-minisztérium szerint 18 205 palesztin halt meg és megközelítőleg ötvenezren sebesültek meg.
Az ENSZ-közgyűlés októberben 121 igen, 14 nem szavazattal – közöttük az Egyesült Államokéval, valamint 44 tartózkodással már elfogadott egy határozatot, amely „azonnali, tartós és fenntartható humanitárius fegyverszünetet szorgalmazott, amely elvezet az ellenségeskedések beszüntetéséhez”.
Eközben
A politikus erről kedden beszélt egy washingtoni kampányeseményen.
Joe Biden a demokrata párt pénzügyi támogatói előtt tartott beszédében kifejtette, hogy a jelenlegi Izrael történetének legkonzervatívabb kormánya, hozzátéve,
Joe Biden úgy fogalmazott, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek „kemény döntést kell hoznia”, amit azzal támasztott alá, hogy Izrael a „válogatás nélküli bombatámadások” miatt kezdi elveszíteni a világ támogatását. Megjegyezte, hogy az izraeli kormányfőnek meg kell erősítenie és változtatnia kormányát annak érdekében, hogy képes legyen hosszú távú megoldást találni az izraeli-palesztin konfliktusra.
Joe Biden hétfőn a zsidó közösség tagjai számára a Hanuka alkalmából tartott fogadáson azt mondta, hogy
de hozzátette, hogy Izraelnek nagyon óvatosnak kell lennie ebben, mert „a világ közvéleménye egyik napról a másikra meg tud változni”, amit nem szabad hagyni megtörténni.
Az elnök határozottan elítélte az Izrael és Hamász közötti háború miatt erősödő antiszemitizmust.
Közben az izraeliek arról tájékoztatták az Egyesült Államokat, hogy
– mondta egy amerikai tisztségviselő kedden a CNN-nek.
Az izraeliek még nem biztosak abban, hogy ez működni fog-e – mondta a tisztségviselő –, de biztosították az Egyesült Államokat arról, hogy óvatosak lesznek, és csak olyan alagutakban tesztelik a módszert, ahol nem hiszik, hogy túszokat tartanak fogva.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal közölte, hogy úgy véli, 135 túszt tart még fogva a Hamász, akik közül néhányan vélhetően amerikai állampolgárok.
Az izraeli hadsereg (IDF) a hónap elején közölte, hogy
Az IDF a múlt héten azt mondta, hogy az alagútaknák közül sok „polgári területeken” és polgári építményeken belül volt.
2021-ben a Hamász azt állította, hogy 500 kilométernyi alagutat épített a Gázai övezet alatt, bár nem világos, hogy ez a szám pontos volt-e vagy csak megtévesztési kísérlet.
Joe Biden amerikai elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy bár hallott olyan állításokat, hogy jelenleg nincsenek túszok az alagutakban, kormánya nem tudta ezt kétséget kizáróan megerősíteni.
Közben Joav Galant izraeli védelmi miniszter kedden azt mondta, hogy
„Felkutatják a Hamász infrastruktúráját és megsemmisítik azt” – mondta.
Egy dél-izraeli hadosztályparancsnokságon tett látogatásán Galant azt is elmondta, hogy az IDF megtalálta Ahmed Randornak, a Hamász északi dandárja Gázában megölt parancsnokának két testvérét.
„Miután az IDF likvidálta Randort, a Gázai Északi Brigád parancsnokát, a testvérei megadták magukat, és most információkat szolgáltatnak az IDF-nek és az ISA-nak” – mondta Gallant.
A továbbiakban elmondta, hogy a Hamász infrastruktúrája Gázavárosban és a Gázai övezet északi részén az összeomlás szélén áll. Az IDF műveletei a föld felett és a föld alatt is zajlanak – tette hozzá.
– mondta Galant.
Az IDF másik szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy elmondta, hogy a déli Hán-Júnisz, valamint az északi Dzsabalia és Sedzsíja területek voltak a harcok epicentrumai.
A katonai szóvivő azt is elmondta, hogy
A holttesteket egy alagútban találták meg a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabaliában, ahol a hadsereg végzett a Hamász észak-gázai egységének parancsnokával, Ahmed Randurral. Ebben az akcióban vesztette életét Meir Gal Ejzenkot, a szűk hadikabinet miniszterének és Izrael volt vezérkari főnökének, Gadi Ejzenkotnak a fia.
Az egyik halott túszt, a 28 éves, Risón Leciónban élt Eden Zakariát az övezet melletti zenei fesztiválról hurcolták el a „fekete szombaton”. Párját, Ofek Kimchit a helyszínen meggyilkolták az iszalmista Hamász terrorszervezet fegyveresei.
A másik halott túsz, a 36 éves Ziv Dado hivatásos állományban dolgozott az IDF-nél, és október 7-én az övezet mellett, a kiszufi katonai támaszpontot védte. Eleinte eltűntnek nyilvánították, több mint két hétig nem tudta a családja, hogy mi történt vele.
Az IDF megtámadta a libanoni Hezbollah rakéta-kilövőhelyét és terrorista infrastruktúráját válaszul a határ közelében fekvő Baram kibucot ért, Libanonból indított lövedékekre. Harci helikopterrel és tankokkal lőtték a libanoni síita Hezbollah fegyverekkel és terrorista infrastruktúrával felszerelt rakétaindító-állomását.
Ezen kívül Szíriából is három, Izrael felé indított rakétát észleltek, melyek közül kettő még Szíria területén landolt, a harmadik pedig Izraelben lakatlan területre esett. Az izraeli hadsereg csapást mért az indítás helyére.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!