Fotó: Pixabay
Ausztria szerdától enyhített a koronavírus-járvány miatt bevezetett beutazási korlátozásokon, és a karanténkötelezettség helyett elfogadnak minden olyan hivatalos igazolást, amely bizonyítja, hogy a beutazni szándékozót már beoltották vagy átesett a koronavírusos fertőzésen. Ezek hiányában továbbra is egy negatív teszt a belépés feltétele.
2021. május 19., 07:572021. május 19., 07:57
2021. május 19., 09:212021. május 19., 09:21
Az országokat három csoportba sorolták. Az első csoportba azok az országok tartoznak – Európa legtöbb állama, köztük Magyarország és Románia is –, amelyekben alacsony a 7 napra és százezer lakosra vetített megbetegedési ráta.
Amennyiben ilyen papírral nem rendelkezik a beutazni szándékozó, egy negatív koronavírusteszt is elegendő a belépéshez, mely PCR-teszt esetén nem lehet régebbi, mint 72, antigén teszt esetén pedig 48 óra.
A második csoportba azok az országok tartoznak, amelyeket Ausztria jelenleg a járványügyi mutatók szerint még magas kockázatúnak sorolt be. Ezek: Horvátország, Litvánia, Hollandia, Svédország és Ciprus. Az ezekből az országokból érkezőknek – amennyiben nem rendelkeznek oltási igazolvánnyal vagy korábbi koronavírus-betegségüket igazoló papírral – negatív teszt ellenére is karanténba kell vonulniuk, és csak a karantén ötödik napján teszteltethetik magukat.
A belépés feltétele egy negatív PCR-teszt, melyre a beoltottaknak és a gyógyultaknak is szükségük van, és a karanténkötelezettség is életben marad. Az ezekre az országokra érvényes, április 29-e óta tartó beutazási tilalmat a légi forgalomban június 6-áig meghosszabbították.
Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy minden olyan oltás tényét igazoló papír feljogosít a belépésre, mely az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által már engedélyezett vakcinával történt.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!