Diákok Csepe település középiskolájában, áramszünet idején. A tanintézet a napokban közölte, az iskolában meleg van, sötétség áramkimaradás esetén van és csak az első órán
Fotó: Csepei Középiskola/Facebook
Drámai a helyzet Ukrajnában, miután a célzott orosz bombázások következtében az ország elektromos hálózatának közel negyven százaléka megsérült. Bár Kárpátalját nem érték rakétatámadások, a régióban is vannak vészleállások, illetve tervezett áramkimaradások. Egyes településeken olyan is előfordult már, hogy naponta 21-22 órán keresztül áram nélkül maradtak az ott élők.
2022. december 18., 09:402022. december 18., 09:40
Mindennapos túlélési küzdelemmé vált az élet Ukrajnában. A téli hideg beköszönte és Oroszországnak a meghatározó városi infrastruktúra elleni szisztematikus bombatámadásai rendkívül válságos helyzetbe hozta az ukrajnai lakosságot. Állandósult az áram-, víz- és meleghiány. A kijevi hatóságok a lakosok evakuálását fontolgatják azokról a területekről, ahol az elektromos hálózatok súlyosan megsérültek, a javítások pedig nagyon lassan haladnak.
A bukaresti Libertatea portálnak nyilatkozó 41 éves Alex Istratenkov egy német cég műszaki osztályának vezetőjeként dolgozik Kijevben. Bár súlyos fogyatékossága miatt legálisan elhagyhatja az országot, úgy döntött, marad. „Megnyugtat a tudat, hogy a feleségem és a lányom biztonságban van, távol Ukrajnától” – mondta Alex az interjúban. Elmondása szerint a víz- és hőszolgáltatás árammal működik, viszont a lakónegyedben, ahol él, napi hat-hét órán keresztül nincs áram, de előfordult az egész napos áramszünet is. Egy generátort szerelt fel az erkélyre, mint sokan mások.
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Ukrajnába naponta szállítanak áramtermelőket kórházak, iskolák és szociális segélyközpontok számára az uniós országokból, de az állampolgárok magukra maradtak. A Románia ukrajnai határa közelében működő üzletekből felvásárolták a generátorokat. A férfi elmondta: vett egy gázégőt is főzéshez és vízforraláshoz. „Készételt is veszek, de nem túl sokat, nehogy elpazaroljam. Vészhelyzet esetére van konzervkészletem” – számolt be Alex.
Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai, kommunikációs titkára a Magyar Nemzet napilapnak elmondta: annak ellenére, hogy Kárpátalja megyét nem érte rakétatámadás, a magyarlakta régióban is érezhetők a villamosenergia-hálózatot ért orosz támadások következményei. „Az elektromos áram átcsoportosítása, illetve a helyreállítási munkálatok ugyanúgy érintenek minket is itt, Kárpátalján, vészleállások vannak, illetve tervezett áramkimaradások. Egyes falvakban és településeken előfordultak olyan napok is, hogy akár 21-22 órán keresztül áram nélkül maradtak az ott élők. A városok különböző részein különböző időpontokban kapcsolják le az áramot. Ez a helyzet mindenképp megterhelő, nehéz például a kisgyerekeseknek, a nagycsaládosoknak, az időseknek, a betegeknek” – számolt be Darcsi Karolina.
Fotó: Csepei Középiskola/Facebook
Elmondta azt is, hogy szeptemberben jelenléti oktatással kezdték meg a kárpátaljai iskolák a működésüket, ez azóta is fennáll. „Folytatják az oktatást az intézményekben, tanulnak a gyerekek, de a legnagyobb problémát most az áramkimaradások okozzák. Ha lekapcsolás van, a fűtés is leáll, a gyerekek hidegben ülnek, kabátban próbálnak tanulni. Este pedig, amikor hazamennek, ha esetleg akkor is áramlekapcsolás van, gyertyával vagy egyéb módszerekkel próbálják megoldani, hogy legyen fény, legyen fűtés. A vállalkozások, üzletek, pékségek generátorokat, akkumulátorokat használnak” – tájékoztatta a lapot a KMKSZ tisztségviselője.
„Az jelenthet még problémát, hogy az emberek nem tudnak tárolni úgy, mint korábban. Mindenki tartós élelmiszereket próbál beszerezni, amelyek nem igényelnek hűtést vagy elektromos energiát ahhoz, hogy tárolni tudják őket. Az üzleteknek megcsappantak a készleteik, például romlandó termékekből kevesebbet látunk a polcokon, kevesebbet rendel például hús- vagy tejipari termékekből a vállalkozó, mert a hűtőket működtetni kell, és amikor nincs villamos energia, tönkremegy az áru” – számolt be a szövetség politikai titkára.
Óvóhely Beregszászon
Fotó: Kiszo.net
Ami az elvándorlást illeti, Darcsi Karolina azt mondta, nagyon sokan visszajöttek, mindennap lehet hallani magyar szót a településeken. „A férfilakosság hiányzik a leginkább, a hadköteles korúak, de ők korábban is már külföldre, Magyarországra vagy más európai uniós országokba jártak vendégmunkára. Az oktatási intézmények tele vannak, nem lett kevesebb első osztályos az idei tanévben, mint mondjuk tavaly volt” – fogalmazott a KMKSZ kommunikációért is felelős titkára. A Nemzetközi Migrációs Szervezet jelentése szerint az ukrajnaiak csak kis része tervezi, hogy az energiaválság miatt elköltözik a téli időszakban. Körülbelül 18 millióan – Ukrajna lakosságának negyven százaléka – szorul sürgős humanitárius segítségre, az összes háztartás közel fele kimerítette a megtakarításait.
Megerősítette a kisebbségek jogszűkítését a kijevi parlament
Az ukrán parlament kedden elfogadta az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló törvényt. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatban reagált a döntésre. „A jogszabály gyakorlatilag megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, illetve újabbakat is eszközöl. Így például nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem. A törvény a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is” – fogalmaz az állásfoglalás. Hozzátették: a két érdekképviselet meglátása szerint ez a törvény jelen formájában alkalmatlan arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközéül szolgáljon az alkotmány rendelkezései, valamint „Ukrajna nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó megfelelő nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához”. Leszögezték: ez a törvény sem megfelelő intézményi alapokat, sem pedig jogi mechanizmusokat nem biztosít a nemzeti kisebbségek jogérvényesítéséhez vagy jogvédelméhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!