Recep Tayyip Erdogan török elnök szerda este Ankarában egy televíziós interjúban közölte, hogy országa kész együttműködni az Afganisztánban újonnan hatalomra került tálib vezetéssel.
2021. augusztus 19., 07:522021. augusztus 19., 07:52
Erdogan öt török televízió közös adásában, újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy jó és rossz napjaiban is a „testvéri” Afganisztán oldalán állnak, bárki is vezeti a dél-ázsiai országot. Emlékeztetett: korábban is jelezték már, hogy elismerhetik a tálib vezetést. „Ma is fenntartjuk ezen álláspontunkat” – szögezte le.
A török elnök jelezte azt is, hogy a hétvégéig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Angela Merkel német kancellárral is egyeztet Afganisztán ügyében.
Erdogan az Afganisztánból fenyegető migrációs hullámmal kapcsolatban azt közölte, hogy a teljes török–iráni határon épülő betonfalból az Agri és Igdir tartományokat érintő szakaszok már elkészültek.
Az államfő a beszélgetésben arról is beszámolt, hogy eddig 552 török állampolgárt evakuáltak Kabulból.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy jelenleg 4500 amerikai katona tartózkodik az afgán fővárosban, Kabulban. Tájékoztatása szerint az amerikai hadseregnek jelenleg nincs kapacitása arra, hogy a kabuli repülőtér területén túlra is kiterjessze a biztonsági intézkedéseket annak érdekében, hogy több civilt biztonságosan kimenekíthessen Afganisztánból.
A tálibok nyilvánvalóan tudatában voltak annak, hogy az afgán népcsoportok inkább őket, mint a megszálló amerikaiakat támogatják – magyarázta a gyors tálib hatalomátvétellel kapcsolatban a Krónikának nyilatkozó szakértő.
Kijelentette, hogy az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy minél több embert tudjanak evakuálni, és minél hamarabb elhagyják az országot. „De közel sem vagyunk ahhoz, ahol szeretnénk tartani” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége szerdán közölte az Afganisztánban tartózkodó amerikai állampolgárokkal, hogy az amerikai kormány nem tudja biztosítani a biztonságos eljutást a repülőtérre azok számára, akik el akarnak menekülni az országból.
John Kirby, a Pentagon szóvivője korábban arról számolt be, hogy
Szólt arról, hogy az elmúlt 24 órában körülbelül 2000 embert, köztük 325 amerikai állampolgárt menekítettek ki a kabuli nemzetközi repülőtérről, az amerikai légierő 18 darab C-17-es szállítógépével. „A katonai járatok rendszeresen érkeznek és indulnak” – tette hozzá a szóvivő.
Joe Biden amerikai elnök az Afganisztánban kialakult helyzet kapcsán úgy foglalt állást: „amerikaiak nem harcolhatnak és nem halhatnak meg egy olyan háborúban, amelyet az afgánok nem hajlandóak saját magukért megvívni.”
„Bármely Afganisztánban tartózkodó amerikai állampolgár elhagyhatja az országot, ha úgy dönt” – erről már Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője beszélt szerdán.
Elismerően szólt az amerikai katonák helytállásáról, akik „nagy kockázatot vállalnak, hogy elvégezzék ezt a küldetést”. Úgy fogalmazott: a csapatok „hihetetlen ügyességgel, bátorsággal és hősiességgel hoznak nehéz döntéseket”.
„Ezek egyike a tálibok közvetlen hatalomátvétele volt az afgán biztonsági erők és a kormány gyors összeomlását követően” – mondta. Hozzáfűzte, hogy a további lehetséges forgatókönyvek a „polgárháború” és a „tárgyalásos rendezés” voltak.
– fogalmazott a tábornok.
„Rosszul ítéltük meg a helyzetet, és ezen nincs mit szépíteni” – mondta a német külügyminiszter hétfőn Berlinben a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztánról.
Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.
Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.
Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.
Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.
Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.
Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra.
Hatalmas nemzetközi reakciót váltott ki a szombat éjszakai, iráni légitámadás Izrael ellen. A megszólaló politikusok kivétel nélkül a konfliktus eszkalációjától tartanak, és megfontolt lépésekre kérik a konfliktusban álló feleket.
Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!