Recep Tayyip Erdogan török elnök szerda este Ankarában egy televíziós interjúban közölte, hogy országa kész együttműködni az Afganisztánban újonnan hatalomra került tálib vezetéssel.
2021. augusztus 19., 07:522021. augusztus 19., 07:52
Erdogan öt török televízió közös adásában, újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy jó és rossz napjaiban is a „testvéri” Afganisztán oldalán állnak, bárki is vezeti a dél-ázsiai országot. Emlékeztetett: korábban is jelezték már, hogy elismerhetik a tálib vezetést. „Ma is fenntartjuk ezen álláspontunkat” – szögezte le.
A török elnök jelezte azt is, hogy a hétvégéig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Angela Merkel német kancellárral is egyeztet Afganisztán ügyében.
Erdogan az Afganisztánból fenyegető migrációs hullámmal kapcsolatban azt közölte, hogy a teljes török–iráni határon épülő betonfalból az Agri és Igdir tartományokat érintő szakaszok már elkészültek.
Az államfő a beszélgetésben arról is beszámolt, hogy eddig 552 török állampolgárt evakuáltak Kabulból.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy jelenleg 4500 amerikai katona tartózkodik az afgán fővárosban, Kabulban. Tájékoztatása szerint az amerikai hadseregnek jelenleg nincs kapacitása arra, hogy a kabuli repülőtér területén túlra is kiterjessze a biztonsági intézkedéseket annak érdekében, hogy több civilt biztonságosan kimenekíthessen Afganisztánból.
A tálibok nyilvánvalóan tudatában voltak annak, hogy az afgán népcsoportok inkább őket, mint a megszálló amerikaiakat támogatják – magyarázta a gyors tálib hatalomátvétellel kapcsolatban a Krónikának nyilatkozó szakértő.
Kijelentette, hogy az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy minél több embert tudjanak evakuálni, és minél hamarabb elhagyják az országot. „De közel sem vagyunk ahhoz, ahol szeretnénk tartani” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége szerdán közölte az Afganisztánban tartózkodó amerikai állampolgárokkal, hogy az amerikai kormány nem tudja biztosítani a biztonságos eljutást a repülőtérre azok számára, akik el akarnak menekülni az országból.
John Kirby, a Pentagon szóvivője korábban arról számolt be, hogy
Szólt arról, hogy az elmúlt 24 órában körülbelül 2000 embert, köztük 325 amerikai állampolgárt menekítettek ki a kabuli nemzetközi repülőtérről, az amerikai légierő 18 darab C-17-es szállítógépével. „A katonai járatok rendszeresen érkeznek és indulnak” – tette hozzá a szóvivő.
Joe Biden amerikai elnök az Afganisztánban kialakult helyzet kapcsán úgy foglalt állást: „amerikaiak nem harcolhatnak és nem halhatnak meg egy olyan háborúban, amelyet az afgánok nem hajlandóak saját magukért megvívni.”
„Bármely Afganisztánban tartózkodó amerikai állampolgár elhagyhatja az országot, ha úgy dönt” – erről már Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője beszélt szerdán.
Elismerően szólt az amerikai katonák helytállásáról, akik „nagy kockázatot vállalnak, hogy elvégezzék ezt a küldetést”. Úgy fogalmazott: a csapatok „hihetetlen ügyességgel, bátorsággal és hősiességgel hoznak nehéz döntéseket”.
„Ezek egyike a tálibok közvetlen hatalomátvétele volt az afgán biztonsági erők és a kormány gyors összeomlását követően” – mondta. Hozzáfűzte, hogy a további lehetséges forgatókönyvek a „polgárháború” és a „tárgyalásos rendezés” voltak.
– fogalmazott a tábornok.
„Rosszul ítéltük meg a helyzetet, és ezen nincs mit szépíteni” – mondta a német külügyminiszter hétfőn Berlinben a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztánról.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!