Kijelentette, az EP nem avatkozik bele a román igazságszolgáltatásba, tiszteletben tartja az ártatlanság vélelmét. Azonban arra szólítja fel a román hatóságokat, hogy ne gördítsenek akadályokat a jelölt részvétele elé a kinevezési eljárásában, és „állítsa le az aránytalan intézkedést”, amely minden emberi és jogi szempontnak ellentmond.

Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete március elején döntött arról, hogy Laura Codruța Kövesit, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) korábbi vezetőjét választja hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre. A leendő főügyészt az EU társjogalkotó szervei – a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament – közös megegyezéssel hét évre nevezik ki, várhatóan április folyamán. Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett uniós megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük.

A bukaresti kormány hevesen tiltakozik és kampányol Kövesi európai főügyészi megválasztása ellen, ami a szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet, és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit. Az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló speciális román ügyészség (SIIJ) márciusban bűnvádi eljárást indított Laura Codruța Kövesi ellen, aki csak az ügyész engedélyével hagyhatja el Romániát. Kövesi óvást emelt a legfelsőbb bíróságon az ellene 60 napra elrendelt hatósági felügyelet ellen, amelynek értelmében rendszeresen kell jelentkeznie a rendőrségen, nem végezheti munkáját a legfőbb ügyészségen, nem beszélhet az ügyben érintett tanúkkal és nem kommunikálhat ügyéről a sajtóval.