A város polgármestere szerint továbbra sem jutnak élelemhez és ivóvízhez a mariupoli lakosok

A város polgármestere szerint továbbra sem jutnak élelemhez és ivóvízhez a mariupoli lakosok

Fotó: Twitter

Több mint százezer lakos maradt a Donyeck megyei Mariupolban, aki április óta nem jut ivóvízhez és élelemhez – mondta szerdán egy tévéműsorban Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere, aki humanitárius folyosók megnyitását sürgette a város felé.

MTI

2022. június 01., 18:542022. június 01., 18:54

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a polgármester kiemelte, hogy a megszállt városban növekszik a temetkezések száma, és vannak spontán létrehozott sírhelyek is. Hangsúlyozta, hogy az emelkedő hőmérséklet és a heves esőzések fertőző betegségek veszélyét hordozzák magukban: a vérhas és a kolera kitörése több ezer mariupoli lakos megbetegedését okozhatja.

A polgármester elmondta azt is, hogy az orosz csapatok megbízták az önkényesen kikiáltott donyecki „népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumát”, hogy gondoskodjon az ivóvízszállításról Mariupolba. A városban lakók azonban arról számoltak be – mondta a polgármester –, hogy csak akkor adnak nekik ivóvizet, ha hajlandóak dolgozni: romokat eltakarítani, holttesteket összegyűjteni és eltemetni, vagyis eltüntetni az oroszok háborús bűntetteit - fűzte hozzá a polgármester. „Eszerint a mariupoliak ivóvízért dolgoznak” – konstatálta.

Idézet
Az, ami az orosz propagandavideókon volt látható, hogy áprilisban élelmiszereket osztottak, ma már nem történik meg. Április óta a mariupoli lakosok nem juthatnak élelemhez, és mint látjuk, ivóvízhez sem”

– hangsúlyozta Bojcsenko. Szavai szerint Mariupolban több mint százezer embert tartanak túszul, mert nem engedik őket, hogy ukrán ellenőrzés alatti terület felé hagyják el a várost. Sürgette Kijevet: hívja össze Ukrajna nemzetközi partnereit, az ENSZ-t és a Vöröskeresztet és létesítsenek „zöld folyosókat”, hogy a városból ukrán ellenőrzésű területre távozhassanak az ott lakók.

Közben Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes, szintén egy tévéműsorban, valószínűnek nevezte, hogy az orosz hadsereg azért pusztítja kíméletlenül Ukrajna infrastruktúráját, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hídfőállásként akarja felhasználni Ukrajna területét egy későbbi, Európa elleni offenzívához. „Van egy feltételezés: azért rombolják a civil infrastruktúrát, mert ez nem érdekli őket.

Azt tervezik, hogy Ukrajna területét hídfőállásként használják a továbbhaladáshoz.

Valószínűleg nem Ukrajna a végső cél, és ha Putyint most nem állítja meg a világ, akkor Ukrajna területéről a háború áttevődik az európai színtérre” – állította a tisztségviselő.

Maljar megerősítette, hogy a Donyec-medencei frontvonalnál heves harcok dúlnak. „Az orosz hadsereg egyelőre nem tudja gyorsan megvalósítani minden célját, mert az ukrán fegyveres erők erőteljes ellenállást fejtenek ki. A küzdelem kiélezetté vált, mert az ellenség erős, az orosz hadsereg mostanra fölénybe került létszám, fegyverzet és haditechnika tekintetében. Az ukrán fegyveres erők viszont még így is jelentős mértékben semmisítik meg az orosz hadsereget és felszereléseiket” – állította a miniszterhelyettes.

Szerinte az orosz erők a donyecki és a luhanszki régióban elsősorban a megyék közigazgatási határainak elérésére törekednek,

majd megpróbálják körbezárni az ukrán csapatokat, hogy jobb pozícióból tárgyalásokat erőszakoljanak ki.

Rámutatott, hogy az orosz csapatok nem feltétlenül akarnak benyomulni egyik vagy másik városba – noha Szeverodoneck esetében ezt megtették –, mert szerinte veszítenének az utcai harcokban. Ezért inkább lerombolják a településeket, és elfoglalják a polgári infrastruktúra nélkül maradt területeket – fejtette ki a védelmi miniszterhelyettes.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Newsmax amerikai konzervatív hírportálnak adott, az Ukrajinszka Pravda által szemlézett nyilatkozatában kijelentette, hogy naponta 60-100 ukrán katona veszíti életét a háborúban és mintegy ötszáz sérül meg. Ő is úgy értékelte, hogy az ország keleti részében a legsúlyosabb a harci helyzet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 13., szombat

Légiháború: Irán több hullámban drónrajokat indított Izrael ellen, készül a támadásra a zsidó állam

Iránból több tucat drónt indítottak Izrael irányába szombat éjszaka – jelentette az izraeli 12-es televízió. A hírt az izraeli hadsereg szóvivője, Daniel Hagari is megerősítette televíziós sajtótájékoztatóján.

Légiháború: Irán több hullámban drónrajokat indított Izrael ellen, készül a támadásra a zsidó állam
2024. április 13., szombat

Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint nem tudják megállítani az orosz előrenyomulást

Jelentősen romlott a katonai helyzet a keleti fronton a több mint két éve orosz támadás alatt álló Ukrajnában – közölte szombaton Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka.

Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint nem tudják megállítani az orosz előrenyomulást
2024. április 13., szombat

Két személy vesztette életét egy magyarországi sportrepülő lezuhanásakor

Halálos légibaleset történt Ráckeresztúrnál szombat délelőtt, a sportrepülőgépben utazó két férfi a helyszínen meghalt, a baleset körülményeit büntetőeljárás keretében vizsgálja a rendőrség.

Két személy vesztette életét egy magyarországi sportrepülő lezuhanásakor
2024. április 13., szombat

Nem kapott jogosítványt, belehajtott kamionnal egy texasi hivatalba egy férfi

Egy ember meghalt, sokan megsebesültek Texasban, amikor egy férfi lopott kamionnal, bosszúból belehajtott az állami közbiztonsági hivatal épületébe pénteken.

Nem kapott jogosítványt, belehajtott kamionnal egy texasi hivatalba egy férfi
2024. április 13., szombat

Biden szerint Irán hamarosan megtámadja Izraelt

Joe Biden időben közeli támadást vár Irán részéről Izrael ellen – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.

Biden szerint Irán hamarosan megtámadja Izraelt
2024. április 12., péntek

Az autonómia kérdését nem lehet a végtelenségig szőnyeg alá söpörni – Tízéves az Európa Tanács Kalmár-jelentése

Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.

Az autonómia kérdését nem lehet a végtelenségig szőnyeg alá söpörni – Tízéves az Európa Tanács Kalmár-jelentése
2024. április 12., péntek

Tinédzserek akartak iszlamista merényleteket elkövetni Németországban

Iszlamista indíttatású terrormerénylet előkészítésének gyanújával tartóztattak le három fiatalkorút a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – közölte pénteken a düsseldorfi főállamügyészség.

Tinédzserek akartak iszlamista merényleteket elkövetni Németországban
2024. április 12., péntek

Putyin: eddig humanitárius okokból nem támadtuk az ukrán energetikai infrastuktúrát, de most kénytelenek voltunk reagálni

A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.

Putyin: eddig humanitárius okokból nem támadtuk az ukrán energetikai infrastuktúrát, de most kénytelenek voltunk reagálni
2024. április 12., péntek

Hiába várják az Írországban élő románok a hazai piát és cigit, lekapcsolta a NAV a szállítmányt

Több mint ezer liter alkoholos italt, valamint cigarettát találtak a pénzügyőrök Nagylaknál egy román furgonban – tájékoztatta Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.

Hiába várják az Írországban élő románok a hazai piát és cigit, lekapcsolta a NAV a szállítmányt
2024. április 12., péntek

Iohannisszal a stratégiai partnerségről, Zelenszkijjel a kárpátaljai magyarok jogairól egyeztetett Sulyok Tamás

Sulyok Tamás köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett csütörtökön a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – tájékoztatott a Sándor-palota.

Iohannisszal a stratégiai partnerségről, Zelenszkijjel a kárpátaljai magyarok jogairól egyeztetett Sulyok Tamás